Download
1 / 26
260 likes | 338 Views
A 3 éves szakiskola közismereti programja. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ. Mit szeretnénk ma beszélni?. A szakiskola közismereti programról, arról, hogy mi történt eddig a fejlesztés során, és melyek lesznek a következő lépések,
E N D
A 3 éves szakiskola közismereti programja Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ
Mit szeretnénk ma beszélni? • A szakiskola közismereti programról, arról, hogy mi történt eddig a fejlesztés során, és melyek lesznek a következő lépések, • A szakiskolai közismereti program bevezetését támogató módszertani csomagról
Miért éppen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai végzik a fejlesztést?
Az elméleti alapok megteremtése 2002-2005Mire irányult a figyelem?
Milyen (nem új!) felismerésekhez vezettek el a szóban forgó kutatások a szakiskolák kapcsán? 1. Tanulói kudarcok „sokszínűségéhez” 2. A pedagógusok módszertani hiányosságaihoz 3. A z iskolatípus diszfunkcióinak azonosításához
A tanulók iskolai középiskolai beilleszkedését támogató módszertani füzetek: 22 füzet – új tartalmi, módszertani és stratégiai javaslatokkal
Milyen iskolát szeretnénk?Nézzük a kérdést az igények oldaláról!
….amelyek igen sokrétűek: • A képzési idő 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni; nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés…Odrobina László (Szakoktatás, 2011/7.) • A mai fiataloknak mások az értékeik…ezért számunkra az, amit a mai fiatalok képviselnek, kicsit idegen…Kalmár Péter vállalkozó (Szakoktatás, 2011/4.) • Németországban a duális rendszer alapvetően vállalati képzést takar, amelyet második elemként egészít ki az iskolai oktatás…amelynek keretében szakmai elméletet, kulturális és társadalmi ismereteket tanulnak a diákok.DirkWölfert (Szakoktatás, 2011/1.) • A szakiskolák kerettanterveiben – a közismereti és szakmai előkészítő tantárgyakban – egyaránt jelentős változtatások szükségesek. Szenes György (Szakképzési Szemle 2011/1.) • …nehéz motiválni a tanulókat, mert a többség minden, az iskolában megszerezhető ismeretet feleslegesnek talál.. Török Balázs: Tankönyvhasználat a szakiskolákban (Szakképzési Szemle 2010/3.)
… és még tovább! „A szakiskolákra hárul(na) tehát az a feladat, hogy tanulásra, illetve munkavégzésre alkalmassá tegyék a hátrányos helyzetű gyereket. A fő irányok: • Mentális felkészítés 1.1. szociális munkások alkalmazása 1.2. a diákok képességeit és otthoni körülményeit figyelembe vevő pedagógiai megközelítés 1.3. a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók integrációját támogató módszerek alkalmazása 2. Szakmai felkészítés 2.1. az elméleti oktatásba is a lehető legtöbb gyakorlati elem beillesztése 2.2. módot kell találni arra, hogy a diák tényleges teremtő munkát, értékteremtő tevékenységet végezzen – Dávid János – Horváth Gergely: Munkaerő-piaci esélyek és pályaelhagyás a szakmai képzés végzőseinek körében (Iskolakultúra 2010/1.)
A 2011/2012. december–januári monitoring tapasztalatokról 1. A gyakori gond, hogy az általános iskolai tanulási kudarcok, a rejtett és elhanyagolt hiányosságok leginkább gátolják az újabb ismeretek elsajátítását, a szakmai képzés alapjainak lerakását. (pedagógus) Sajnos csak a bejáratott, általuk eddig is használt tankönyveket alkalmazzák szívesen, és a tanulók is megszokásból elvárják, hogy mindig tankönyvből kapják az anyagot. (igazgató) Itt is mint a meglátogatott iskolák mindegyikében frontális órát láttam. A kérdésre, hogy miért nem szervezik a tanulói tevékenységre a tanórát, azt jelezték, hogy erre nincsenek meg a feltételek. (monitorozó)
A december–januári monitoring tapasztalatokról 2. Többen már régebben az összevont ismerettartalmú tárgyak (különösen a „természetismeret”) mellett állnak, de a pedagógusok megszokott szaktárgyi besorolása (végzettsége) miatt nekik is vannak kételyeik. Lényegében az elvi, szakmai álláspontokat mindig átszínezik a sajátos, személyes érdekek, szempontok. (igazgató) Igazából nem csak az gond, hogy gyenge a tanulók tanulmányi eredménye, hanem mi azt látjuk a kollégáimmal, hogy ezek, a tanulók nem nagyon akarnak tanulni. (igazgató)
Az alapprobléma Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967, február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínűhogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.” Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val Javaslata: • önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, • ▪ az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne • hárítsa szülőkre, • ▪ az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a • differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, • ▪ a tanulók jobb és alaposabb megismerését.
A vita folytatódik… • Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat.” • Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani”. • Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes”. • Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik.”
A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási irányai 1971/72.
Az Ön gyakorlatában előfordulnak-e az alábbi tanulásszervezési módok, módszerek?” (%)
Mit mutatnak a korábbi kutatási eredmények? „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %)
A közismereti program szerkezeteA: komplex tantárgyak B. integrált tartalmak
