Az IFRS és a magyarországi beszámolórendszer

1. Az IFRS és a magyarországi beszámolórendszer Mike Birch, A PwC regionális szintű technikai ügyekért felelős cégtársa Az Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézetének tagja

2. Jogi nyilatkozat A bemutatóban szereplő vélemények a saját személyes álláspontomat tükrözik, és nem tekinthetők a PricewaterhouseCoopers vagy az Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézete által képviselt nézőpontoknak.

3. Napirend • IFRS – A jelenlegi helyzet • Miért volt szükség az IFRS kialakítására? • Az IFRS és az Európai Közösség • Az IFRS és Magyarország - Konszolidáció - Árbevétel • Az IFRS és a kisvállalkozások • Az IFRS és a „Nemzetközi hitelválság” • A következő lépések • A magyarországi helyzetről

4. IFRS – A jelenlegi helyzet • Az IFRS alkalmazását jelenleg 112 országban teszik lehetővé vagy írják elő - 2011-re: Kanada, Kína, Brazília, India és Korea - Határozott lépések az USA-ban és Argentínában • Tőkepiacok kulcsszerepe (IOSCO) • Nem csak a dinamikusan fejlődő gazdaságokban, hanem a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban is • Magyarországon: - kötelező alkalmazni a tőzsdén jegyzett társaságok konszolidált éves beszámolójának készítésekor - megengedett a tőzsdén nem jegyzett társaságok konszolidált éves beszámolójának készítésekor

5. Miért volt szükség az IFRS kialakítására? • Az 1998. évi ázsiai válság • A helyi számviteli előírásokkal összhangban álló éves beszámolók • Korlátozásmentes független könyvvizsgálói jelentés • A nemzetközi intézmények úgy érezték, hogy félrevezettékőket

6. Az IFRS és az Európai Közösség • Lámfalussy terv a pénzügyi szolgáltatások egyetlen piaccá történő összeolvasztására • Az EU-ban 2005-től kötelező az IFRS alkalmazása a tőzsdén jegyzett cégek esetében • A döntés „igen nagy bátorságot igényelt és a következmények jelentőségének figyelmen kívül hagyásáról ad bizonyosságot” • Sietősen kibocsátott szabványok a 2005-ös határidő teljesítése érdekében • A bankok erős lobbytevékenysége az IAS 39 előírásaival szemben • Befogadási eljárás és„megvágott verzió”

7. Az IFRS és Magyarország • Az egyedi éves beszámolót a magyar Számviteli törvény előírásaival összhangban kell elkészíteni • Adójogszabályok fontossága • Hasonlít a magyar Számviteli törvény az IFRS-hez? - A szakemberek nem értenek egyet a Pénzügyminisztérium álláspontjával - „Az ördög a részletekben rejlik”

8. IFRS – IAS 27 Csak konszolidált éves beszámoló készítésével felelhet meg az IFRS-nek az anyavállalat Az anyavállalat nem konszolidált éves beszámolója csak abban az esetben fogadható el, ha azt a helyi cégtörvény írja elő, de egyébként nem támogatott Konszolidáció Magyarország • A konszolidált éves beszámolót később kell elkészíteni, mint az anyacég egyedi beszámolóját • A hangsúly egyértelműen az anyavállalat éves beszámolóján van • A vezetőség néha arra használja, hogy eldugja a leányvállalatok veszteségeit • Segít a vezetőségnek a jutalmakkal, bankhitelekkel és osztalékkal kapcsolatos céljai elérésében

9. IAS 18 Áruértékesítés esetében a leszállítás ténye, szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítés százaléka mérlegelendő Több elemet is tartalmazó szerződések elemzése Különbségtétel az ügynök és a megbízó kezelése között Különleges szempontok a számítógépes szoftverek esetében Árbevétel – az egyik legfontosabb teljesítménymutató a piacon 72. § • Az áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a középpontban a „teljesítés” fogalma áll • Nincs hivatkozás a teljesítés százalékára • Nincs hivatkozás arra, ha értékesítés tárgya több elemre bontható • Nincs különbségtétel az ügynök és a megbízó kezelése között

10. Az IFRS és a kisvállalkozások • Az IFRS „elveken alapul”,ugyanakkor összetettségéből kifolyólag, az IFRS szerinti pénzügyi jelentések nagyon hosszúak • A„kis-és középvállalkozások” számára kibocsátott szabvány tervezet • A „kis-és középvállalkozások” címzést később megváltoztatták „magánvállalkozásokra” • A piac kritikája szerint a szabvány még mindig túl bonyolult • Ugyanakkor a bővülni és pótlólagos tőkét bevonni kívánó kisvállalkozások számára szükség van egy szabványra

11. Az IFRS és a „Nemzetközi hitelválság” • Néhány felsővezető nyilvánosságra hozott véleménye szerint az IFRS - különösen a valós értéken történő elszámolás – felerősítette a „Nemzetközi hitelválság” hatását • Ez egyáltalán nem igaz! • Mi lehet az alternatíva? - A bekerülési költség esetében továbbra is szükséges értékvesztést elszámolni - Ki vásárolná meg egy cég részvényeit „átlagáron”? - A valós értéken történő elszámolás nem jelentett gondot akkor, amikor az árak emelkedőben voltak!

12. A következő lépések • A 2005-ös évet követően az IASB rövid szüntetet tartott az új szabványok kibocsátása terén • 2013-ban terveznek új szabványokat bevezetni • Az IFRS átvétele terén a következő hullám 2011-ben lesz • Elsőként a jelentős kérdésekkel kell foglalkozni (mint például a lízingek és a nyugdíjak kezelése) • 18 vitaanyag kerül kibocsátásra az elkövetkezendő 18 hónapban

13. A magyarországi helyzetről • Magyarország a közepes méretű országok közé sorolható az EU-n belül • Valószínűsíthetően az EU uralkodó irányvonalát fogja követni • Magyarország gazdasága folyamatosan bővül • Nagy üzleti lehetőségek rejlenek a régióban, amelyeket jelenleg a nagyobb cégek tudnak kiaknázni, mint például az OTP ésa MOL, valamint a kisebb cégek számára is van lehetőség • Ésszerű áron van szükség tőkére! • Meg kell ismerni a számvitel nemzetközi nyelvét • A csak helyi szinten alkalmazott számviteli szabályok – ilyenek például az Ukrajnában és a Romániában általánosan elfogadott számviteli elvek – veszélyeket rejtenekmagukban • Könyvelők, könyvvizsgálók és adóellenőrök továbbképzésének fontossága az IFRS terén

14. Kérdések