Évközi jogszabályi változások (Áfa, Szja, Tao, Ekho)

1. Évközi jogszabályi változások(Áfa, Szja, Tao, Ekho) Alapja: 2010. évi LIII. tv. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. módosításáról 2010. évi XC. tv. egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 2010. évi LXXXIII. tv. a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról

2. Áfa tv. módosítása Hatályos: 2010. június 17-től

3. Közcélú adomány Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás Közcélú adomány, adományozás fogalma • Közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet részére, • A közhasznú szervezetekről szóló tv-ben nevesített közhasznú tevékenység, • A kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására • Külön törvény feltételei szerint egyház részére, az ott meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás

4. Feltételei: • az adomány a közhasznú, közérdekű, vagy egyházi célt nem látszólag szolgálja • az adományozónak, vagy tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának vagy hozzátartozóiknak nem jelent vagyoni előnyt. (nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére való utalás) • az adományozó rendelkezik az adományozott igazolásával, amely tartalmazza az - adományozó, adományozott nevét, székhelyét, állandó lakhelyét, adószámát, adóazonosító jelét, - a támogatott célt - a szervezet közhasznúsági fokozatát

5. Adólevonás • Amennyiben előre ismert, hogy a beszerzés adomány átadása érdekében történik, akkor a levonási jog az Áfa tv. 120. §-a értemében nem gyakorolható. • 133.§ b.)  az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét utólag nem befolyásolja az adományozás ténye

6. A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója 2010. évi XC. törvény II. fejezete Hatályos: 2010. október 1-től

7. Az adó alanya: az a magánszemély, aki - költségvetési szervnél • állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél, továbbá • a 2008. évi LXXV. tv. és • a 2009. évi CXXII. tv. alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerez különadó köteles bevételt.

8. A különadó alapja Az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből, a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész • nem kell különadót fizetni, ha az előzőek szerint számított összeg < 2 millió Ft • de különadó köteles a 60 napra számított összeget meg nem haladó rész is, ha az > 2 millió Ft-ot. Az adóalapot jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, a magánszemély először a különadó alapot nem képező jövedelmet szerzi meg. Rendszeres járandóság: minden olyan bevétel, bér, munkadíj, tiszteletdíj, amely a magánszemélyt a jogviszony megszűnéséig a jogviszonyra tekintettel jogszabály vagy szerződés alapján megilleti.

9. A különadó alapjának meghatározásakor nem veendő figyelembe • a jogviszony megszűnésének évére járó szabadság megváltás • a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom • a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére fizetendő munkabér, illetmény, • a szerződéses katonák leszerelési segélye. De beletartozik az adóalapba: • az Mt. 3.§. (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján kikötött ellenérték  pl. hallgatási díj

10. A különadó mértéke: 98 % • Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, elkülönülten igazolja, a 08-as bevallásban vallja be, és a kifizetést követő hónap 12-éig fizeti meg. • Ha a kifizető az adót bármely okból nem vonta le, az adót a magánszemély fizeti meg, a kifizetést követő hónap 12-éig. • A különadó alapját a magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásban elkülönítve vallja be. • Szja, tb. járulék nem terheli, - éves összes jövedelemnek része. • A kifizető 27 % eho fizetésre kötelezett.

11. Hatálybalépés előtt megszerzett jövedelem esetén a kifizető • helyesbíti az szja-előleget, járulékokat különadó-előleg kifizetői tb. járulék  eho • módosítja bevallását • hatálybalépés hónapjának kötelezettsége = különadó alap = különadó-előleg = eho • új igazolást ad ki a magánszemély • a különadómég fizetendő összegét 2010. október 31-ig fizeti meg. • az adóbevallásban adóelőleg a kifizető által levont különadó, és a magánszemély által megfizetett különadó A kifizető által benyújtott és módosított bevallás beérkezését követően az egészségbiztosítási alap, nyugdíjbiztosítási alap, magánnyugdíjpénztár, munkaerőpiaci alap részére a korábban átutalt járulékok és tagdíjak összegéből a különadó-előlegnek minősülő összeget – a Magyar Államkincstár levonja a következő nap(ok)on utalandó összegből.

12. Az Szja tv. módosítása Hatályos: 2010. augusztus 16-tól

13. Egyéni vállalkozót érintő szabályok • Változik az egyéni vállalkozó fogalma 3.§. 17. pont egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló tv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély az ott rögzített tevékenységek tekintetében De! Nem minősül egyéni vállalkozónak az a személy, aki • ingatlan-bérbeadási, • szálláshely-szolgáltatási bevételére = az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemre, vagy = az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy = a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezés alkalmazását választja, kizárólag ezen bevételei tekintetében. • Kedvezményes adókulcs alkalmazása

14. Bérbeadási tevékenység • Bejelentkezés: Art. 22.§. (16) bekezdés Mentesül a magánszemély adózó  egyéni vállalkozó nem! az adószám megszerzése alól (bejelentési kötelezettség alól), ha kizárólag ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat. Feltétel: Áfa tv. 86.§ l.) pont alkalmazása helyett, nem választ a 88.§. (1) bekezdés b.) pontja szerint adókötelezettséget. • Költség-elszámolási szabályok változása Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó (szálláshely-szolgáltatási tevékenységet végző is) a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén értékcsökkenési leírást az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolhat el.

15. Külföldi pénznemről történő átszámítás szabályai Főszabály: - bevétel esetében – szerzés időpontjában • kiadás esetében – teljesítés időpontjában • dolog, vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetében – szerzési érték - szerzéskor • értékpapír átruházása esetén – szerzési érték – tulajdonjog szerzésekor • egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén – teljesítés időpontjában • külföldi pénznemben megfizetett adó esetében teljesítéskor, vagy az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alkalmazandó Ha a magánszemély rendelkezik pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénznem vételét/eladását igazoló nevére kiállított olyan bizonylattal, amely • a bevétel megszerzését követő 15 napon belüli eladást, • a kiadás felmerülését megelőző 15 napon belüli vételt igazol Ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, • a kifizető az adóelőleg megállapításához • a magánszemély az adó, adóelőleg megállapításához – választása szerint - a megszerzés napját megelőző hónap 15-ei MNB hivatalos devizaárfolyamát vagy az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

16. Adómentesség Pedagógusok szakkönyv vásárlásához hozzájárulás • Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 19.§. (6) bekezdés b.) pontja 2009. 12. 31-ig adómentes költségtérítés Szja tv. 1. sz. melléklet 5.3. pontja szerint 2010-ben a mentesség megszűnt - jogszabály alapján kapott támogatás költség-elszámolási lehetőség számla alapján 3. sz. mell.I/16. vagy - adóköteles bérjövedelem - 2010. augusztus 16-tól 7.§. (1) bekezdés l.) pont – nem minősül bevételnek (visszamenőleges hatály - 2010. január 1-jétől) Károk megtérülése, kockázatok viselése körében adómentes • Elemi kár, katasztrófa esetén a károsultaknak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból, valamint a károsult munkáltatója által nyújtott segély, támogatás. így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése (1. sz. mell. 6.1.)

17. A sporttevékenység támogatásával kapcsolatos változások Adómentes bevételek: • Olimpiai járadék (1. sz. mell. 3.2.1) • Gerevich Aladár sportösztöndíj, szociális rászorultságra figyelemmel nyújtottt támogatás a nyugdíjas sportolók részére, eredményességi támogatás (1. sz. mell. 3.2.2) Adómentes természetbeni juttatások: • Összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea (1. sz. mell. 8.17) - visszamenőlegesen 2009.  adómentes a versenyen, vetélkedőn nyert érem, trófea (1. sz. melléklet 8.18. pont) 2010. kikerült az adómentes körből • Az ingyenesen vagy kedvezményesen - a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) - a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 eFt értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet

18. A társasági adó változásai

19. Kedvezményes adókulcs • A kedvezményes 10%-os társasági adókulcs alkalmazási körének kiterjesztése • 50 m Ft adóalapról 500 m Ft adóalapra változik • Az 500 m Ft adóalap fölötti rész 19%-os mértékkel adózik • A kedvezményes kulcs alkalmazása nem kötődik feltételek teljesítéséhez! • Nem kell lekötött tartalékot képezni, szabadon felhasználható az adómegtakarítás. • Rendelkezéseket a Tao tv. új 29/K és 29/L pontjai tartalmazzák.

20. A tv. 14. §-a szerinti 2010. I. és II. félévi társasági adókötelezettség számítása • A kedvezményes kulcsú adóalap-módosítás (felemelés) bevezetési ideje: 2010. július 1., tehát eltérő szabályok vonatkoznak a 2010. év I. és II. félévére. • A 2010. évi adóalap 2 részből tevődik össze. (2 részre kell osztani) /Naptári nap arányos adóalap-megosztás: 181/365=0,50; 184/365=0,50/ • 2010. január 1- 2010. június 30-áig terjedő időszakra jutó pozitív adóalap • 50 m Ft-ig 10%-os adókulcs alkalmazása (feltételek teljesítése, feltételek arányosítása) • 19%-os adókulcs alkalmazása (akik a feltételeket nem teljesítik) • 2010. július 1- 2010. december 31-éig terjedő időszakra jutó pozitív adóalap • 250 m Ft-ig (500 mó Ft x 0,50) 10%-os adókulcs alkalmazása, feltételek nincsenek • 250 m Ft felett: 19%-os adókulcs

21. Feltételek (2010. I. félév)(a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságához) • Adókedvezményt a számított adóalap után adózó nem vesz igénybe és • A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ≥ 0,5 fő (vagy választása alapján az adóévben: 1 fő) és • A megelőző adóévben az adóalap vagy az adózás előtti eredmény ≥ nyereségminimum és • Rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bír és • A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege ≥ állományi létszám x 2xminimálbér /leghátrányosabb településen van a székhely: 1x/

22. A tv. 14. §-a szerinti 2010. I. és II. félévi társasági adókötelezettség számítása (eltérő üzleti év) • A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a 2010. évi adóalapjukat az Art. 6. sz. mellékletében foglaltak szerint, az üzleti év 1. napján hatályos szabályok szerint határozzák meg. (pl.: az üzleti év 1. napja: 2010. szeptember 1., akkor • az azt megelőző adóévre a 2009. évi szabályokkal • az azt követő adóévre az új szabályok szerint) A jogszabályváltozás miatt a már bevallott társasági adóelőlegek fizetési szabályaiban változás nincs.

23. De minimis támogatás számítása • I. félév adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény összegének - 50 m Ft-ig 10 %-a - 50 m Ft fölött 19 %-a a kedvezményes adókulcs alkalmazása esetén - egyébként 19 % • II. félév adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény összegének - 250 m Ft-ig 10 %-a - 250 m Ft fölött 19 %-a

24. Társasági adó – a térségi és egyéb adókedvezmények köre – kiegészül Az adózó – a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint a támogatás (juttatás) adóéve + 3 adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli az adózás előtti eredményt Kivétel: az állami, többségi állami tulajdonú adózó

25. Támogatási igazolás – olyan okirat, amelyet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, tagjaként működő sportszervezet vagy fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány állít ki a támogató részére, a kedvezményre jogosító támogatás összegéről. Nem állíthat ki igazolást a felsorolt szervezet, ha • lejárt köztartozása van • a korábbi állami támogatással nem számoltak el • működését a bíróság felfüggesztette, vagy megszüntetése folyamatban van. Az igazolás tartalmazza: támogatást nyújtó megnevezését, székhelyét, adószámát, az igazolást kiállító megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás összegét Támogatási igazolás a fenti szervezetnek és a velük kapcsolt vállalkozásban lévők részére nem adható ki.

26. Támogatás a fenti szervezetek részére az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás ténylegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyvszerinti értéke térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke feltéve, hogy a támogatást, a támogatott • személyi feltételek megteremtésére • utánpótlás-nevelési feladatok ellátására vagy • tárgyi eszköz beruházásra, felújításra használja fel. A sportszervezet a nemzeti bajnokságban a versenyszabályzat szerinti legmagasabb két osztály egyikében részt vesz. A támogató és a támogatott nem kapcsolt vállalkozás

27. Ha a tárgyi eszköz beruházás sportcélú ingatlanra irányul - a támogatott a beruházás üzembe helyezését követő 15 évben az ingatlan sportcélú hasznosítását fenntartja, valamint - ezen időtartamra az üzembe helyezést követő 30 napon belül a Magyar Állam javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési- és terhelési tilalmat jegyeztet be az adókedvezmény mértékéig  ez alól felmentést adhat a sportpolitikáért felelős miniszter, – kérelemre - ha nem veszélyezteti az ingatlan sportcélú hasznosítását. - támogatási igazolás kiállítását követő 4. év végéig üzembe helyezi a beruházást.

28. A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg • a támogatott szervezet utánpótlás fejlesztésre fordított kiadásainak 100 %-át • tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50 %-át, vagy • tárgyévi beruházási, felújítási értékének 80 %-át. A támogatás (juttatás) összege, a Tao tv. 3. sz. mell. B/15. pontja szerint  a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül. A tao-kedvezmény hatályba lépése az Európai Bizottság jóváhagyásának függvénye, a hatályba lépés napját követő támogatás esetén alkalmazható.

29. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Módosul az ekho választásának feltételrendszere • bővül a választásra jogosító tevékenységi kör = szakképzett edző, sportszervező-irányító (megfelelő képesítéssel) = hivatásos sportoló, sportmunkatárs sport tv. szerinti sportszakember (edző, oktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró) ha rendelkezik megfelelő képesítéssel, sportszervezettel fennálló jogviszonya alapján sportfeladatot lát el, a szövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül • változik a bevételi határ az országos sportági szakszövetség első osztályú versenyrendszerében induló hivatásos sportoló esetében 100 millió (2010-ben 50 millió)

30. Köszönöm a figyelmet!