SZJA kérdések gyakorlati megközelítésben 2010

1. SZJA kérdések gyakorlati megközelítésben 2010 Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat rendezvénye Előadó: Gottgeisl Rita Adószakértő és könyvvizsgáló

2. SZJA • SZJA • Adóalap változása – adóalap növelő tételek figyelembe vétele! – SZJA tv. 29 § (3) • szuperbruttósítás - adóalap kiegészítés • TB ellátására jogosultakról ….szóló tv. alapján a járulék általános mértékével megállapított összeg • Nincs biztosítási kötelezettség, akkor az egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg • 2010 - mind a kettő 27 % Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

3. SZJA • Adótábla változása • Az adó 17 % - 5.000.000 Ft –ig (3.937.000) • 32 % - 5.000.000 Ft felett + 850.000 Ft • Adójóváírás – a bér 17 %-a, maximum 15.100 Ft/hó • Jogosultsági határ – 3.188.000 Ft (2.510.000), de max. 4.698.000 Ft (3.699.000) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

4. SZJA Az összevont adóalapba tartozik: • Egyéni vállalkozó - vállalkozói kivét kiegészítés – adóév utolsó napjára kell bevallani – SZJA tv. 16 § (4)-(6) • Társas vállalkozó – személyes közreműködői díj-kiegészítés – SZJA tv. 25 § (5)-(8) • Az adóalap adóját csökkenti • - kivét kiegészítésre jutó átlagos SZJA – SZJA tv.41 § (1) • - személyes közreműködésre jutó átlagos társasági adó – SZJA tv. 45 § (2) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

5. SZJA Önálló tevékenységből származó jövedelem: egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetén minimum a tevékenységre jellemző kereset • Ez azonos a piaci viszonyoknak megfelelő díjazással Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

6. SZJA Szokásos piaci érték – meghatározási lehetősége a személyes közreműködés, vállalkozói tevékenység esetén • Munkavállalói jövedelem azonos felvételekkel • Szokásos haszon alapján • Bevétel – költség 80 %-a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

7. SZJA Az összehasonlítás feltételei: • képzettség • szakmai gyakorlat • a tevékenység összetettsége • foglalkoztatás jellege – fő, mellék, kiegészítő, • földrajzi térség • munkavégzés körülménye • ráfordított és kieső idők aránya Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

8. Személyes közreműködés Személyes közreműködés vagy munkaviszony? GT előírásai szerint A társasági szerződés rendelkezése, vagy a többi taggal történt megállapodás alapján Díjazás kapható érte Nem minősül ennek az üzletvezetés, a képviselet, a munkaviszony Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

9. Személyes közreműködés Személyes közreműködés vagy munkaviszony? MT szabályozza • Alanya a munkáltató és a munkavállaló • A munkabér kifizetése kötelező • Egyenlő bánásmód követelménye • Vezető állású munkavállaló Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

10. Személyes közreműködés Nincs kivét kiegészítés • Evá-s vagy ekho-s adózás • Veszteséges a vállalkozás • Nincs személyes közreműködés • Csak munkaviszonyban van feladat ellátás • A befektetett tőke hasznosul • Alvállalkozók végzik a feladatot, a tag csak ügyvezető, irányító Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

11. Személyes közreműködés Nincs senki aki közreműködik? Jogviszony alapján nincs személyesen közreműködő, csak ügyvezető, képviselő, Ki látja el a tevékenységet – valaki szívességből? Egyéb dokumentációk alapján megállapítható a közreműködés Ráutaló magatartással is megvalósulhat a személyes közreműködés! Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

12. Személyes közreműködés Dokumentációs kötelezettség Egyéni vállalkozó – feljegyzést készít a tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról – és ezt megőrzi az elévülésig Társas vállalkozás – a társaság készíti a feljegyzést, ad igazolást a magánszemélynek a díjkiegészítés összegéről 01.31.-ig – adatszolgáltatási kötelezettség 02.15.-ig Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

13. Személyes közreműködés Dokumentáció Többes jogviszonyos vállalkozó • valamennyi tevékenységére jellemző keresetéről feljegyzést készít • és abban a jogviszonyában alkalmazza a kivét kiegészítést, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

14. SZJA Adóelőleg nyilatkozat • a jövedelemben részesülő teszi – felszólításra, vagy önként • minden változás esetén új nyilatkozatot kötelező adni! • a tartalom a kötelező, a forma nem Az adójóváírásról, csak a rendszeres jövedelem kifizetőjének lehet nyilatkozni Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

15. SZJA Adóelőleg nyilatkozat és az év végi adóelszámolás közötti eltérés esetén: • több költség került figyelembe vételre, a különbözet 39 %-a bírság • téves adóelőleg mérték került alkalmazásra a különbözet 12 %-a bírság Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetés időpontjában kell beszámítani Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

16. Béren kívüli juttatások • Kamatkedvezmények – munkaviszonyból származó esetben is nem összevonandó jövedelem, az adó 54% • Ingatlan bérbeadás – összevonandó jövedelem esetén adóalap kiegészítés van Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

17. Kedvezményes adózású természetbeni és béren kívüli juttatások SZJA - kedvezményes adózású - csak SZJA 25 % - béren kívüli juttatások • üdülési csekk – minimálbér mértékig – közeli hozzátartozó is • Melegétkezés - utólag is – 18.000 Ft/hó • Iskola kezdési támogatás – minimálbér 30 % • Iskola rendszerű képzés – min.bér 2,5-szerese • Helyi utazási bérlet • Önkéntes nyugdíjpénztár – min.bér 50 % • Önkéntes egészségpénztár – min.bér 30 % Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

18. Kedvezményes adózású természetbeni és béren kívüli juttatások Az adókötelezettség megállapítása • juttatás hónapjában (megszerzés, átvétel, átvehető volt) • feltételeknek megfelelő, értékhatáron belüli juttatások: • 25% SZJA • külön nyilvántartás Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

19. Kedvezményes adózású természetbeni és béren kívüli juttatások Az adókötelezettség megállapítása értékhatártmeghaladó résznél: • biztosítottnál: 54% SZJA + adóval növelt értékre 27% TBJ • nem biztosítottnál: 54% SZJA + 27% EHO Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

20. Kedvezményes adózású természetbeni és béren kívüli juttatások Az adókötelezettség megállapítása A feltételeknek nem megfelelő juttatásoknál • juttató és juttatásban részesülő közötti jogviszony (TBJ v. EHO?) • juttatás körülményei (természetbeni juttatásnak minősül? = minden munkavállalónak azonosan nyújtott?) az irányadók Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

21. Adómentesen adható juttatások Számítógép- és internet használat • Munkáltató által biztosítva • Ingyenesen, vagy kedvezményesen • Egyszeri, havi forgalmi díj, modem Kifizető által biztosított védőoltás Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

22. Adómentesen adható juttatások Biztosítások közül: • kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, • balesetbiztosítás • teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás • kockázat elhárításra kötött biztosítás Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

23. Adómentesen adható juttatások Ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott • bölcsődei szolgáltatás • csoportos személyszállítás • legalább 4 munkavállaló • munkáltató tulajdonában, üzemeltetésében lévő járművel, vagy különjáratként igénybe vett szolgáltatás • foglalkozás-egészségügyi ellátás (munkaképesség, egészségmegőrző, megelőző) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

24. Adómentesen adható juttatások • kegyeleti ellátás • szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés • kifizető tulajdonát képező, vagy általa bérelt helyen • szobánként legalább 2 munkavállaló elhelyezése • jogszabály által előírt védőeszköz, baleset- és egészségvédelmi eszközök • munkáltató által munkavállalónak juttatott munkaruházati termékek (egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha) Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

25. Adóköteles természetbeni juttatások 2009. december 31-ig adómentes juttatások közül - belső szabályzattól függetlenül, akkor is ha nem minden munkavállaló kapja • hideg étkezési utalvány • max. havi 6.000 Ft-ig • csekély értékű ajándék • max. 3-szor • max. minimálbér 10%-ig • művelődési intézményi szolgáltatás Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

26. Speciális juttatások adókötelezettség-változása Lakáscélú támogatás (elengedett kölcsön) • méltányolható lakásigény • bekerülési érték 30%-áig • 2010-től öt évente 5 MFt összegig • adóterhet nem viselő járandóságnak minősül • 2010 előtt folyósított / elengedett összegek nem számítanak bele az 5 MFt-ba Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

27. Járulékok • Nem képez TB járulék alapot: • Kedvezményes adózású béren kívüli juttatások • Reprezentáció és üzleti ajándék • Nem képeznek egyéni járulékalapot: • a természetbeni juttatások Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

28. Járulékok Minimum TB járulékalap • Havi átlagban a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset – ez a természetes személy főtevékenységére jellemző piaci viszonyoknak megfelelő díjazás • De – bejelentés alapján a tényleges jövedelem, minimum a minimálbér • Nem vonatkozik ez, amikor külön törvényben megfogalmazott a járulékfizetési kötelezettség • Egyéni vállalkozó is eszerint jár el. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

29. Járulékok • Egyéni cég – társas vállalkozás, tagja kizárólag tagi jogviszonyban – foglalkoztathat segítő családtagot • Egyéni vállalkozó – szüneteltetési lehetőség – 1 hónaptól – 5 évig terjedően – nem biztosított • Többes jogviszony esetén választási lehetőség a minimum járulék fizetési hely, a többi esetben a járulék alapja a ténylegesen elért jövedelem Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

30. Járulékok Egészségügyi hozzájárulás • Csak százalékos adó van - megszűnik a tételes EHO – vagyonadóról szóló törvényben! • Azokat a jövedelmeket terheli, melyek után nincs társadalombiztosítási járulék • Mértéke 14 % - vagy 27 % (a 11 % helyett Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

31. Járulékok Egészségügyi hozzájárulás • 27 % EHO alapja – a vállalkozói kivét és a kivét kiegészítés együttes összege, de maximum a vállalkozóra irányadó, a TBj törvényben meghatározott, a tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része • Társas vállalkozó esetén azonos az előírás Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

32. Járulékok Egészségügyi hozzájárulás • Többes társas vállalkozásban is személyesen közreműködő esetén - ott kell figyelembe venni, ahol a személyes közreműködői-díjkiegészítést meg kell állapítani • A kedvezményes adózású természetbeni juttatások után nincs EHO! - egyéb esetekben ha nem biztosított kapja, akkor van Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

33. Járulékok Egészségügyi hozzájárulás • Az EHO alapját képezheti a mérleg szerinti eredmény alapján, az osztalék lehetőség is – ha meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni • De ekkor sem lehet több az EHO alapja, mint a tevékenység piaci értéke, ennek során össze kell számítani a vállalkozói jogviszonyra már bevallott nyugdíjjárulék-alapot és EHO alapot • A már megfizetett EHO alapja után a későbbi osztalékfizetés esetén nem kell ismételten EHO-t fizetni Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

34. Reprezentáció és üzleti ajándék adókötelezettsége • 2010-től adómentes, ha azt a kifizető társasági adó alap növelő tételként köteles figyelembe venni • nincs előírva maximum összeg, vagy százalékos mérték • magánszemélynek adómentes, kifizetőt 19% társasági adó terheli Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

35. Költségtérítések Munkába járás (39/2010 (II.26.) Korm. rend.) 2010.május elsejétől lép életbe Napi munkába járás – hétvégi hazautazás – lakóhely vagy tartózkodási hely – nyilatkozat tételi kötelezettség Igénybe vehető közlekedési eszközök – tömegközlekedés - repülő - személygépkocsi A térítés mértéke – 86 % vagy 100 % Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

36. Költségtérítések Napidíjak Megszűnt az adómentesség, mert hatályon kívül került az igazolás nélkül elszámolható költségek fogalma kivéve a közúti fuvarozóknál – itt változatlanok a feltételek Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

37. Külföldről származó jövedelem Az összevont adóalap megállapítása - adóalap kiegészítés nem kifizetőtől származó bevétel esetén - amikor a TB járulék vagy az EHO megfizetésére a magánszemély a kötelezett, akkor a bevétel 78 %-a lesz a jövedelem tartalom az adóalap kiegészítés számításakor De, amennyiben a a járulékot költségként számolja el a magánszemély, vagy azt külön megfizetik, akkor a jövedelem tartalom 100 % Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

38. Külföldről származó jövedelem Illetőség váltás az adóéven belül Magánszemély illetősége az adóéven belül változik – külföldön megszerezett jövedelem csak ott adózik Adatközlési kötelezettség – 1992.évi LXVI.tv. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 9 § - bejelentendő a Magyar Köztársaság területének elhagyása külföldi letelepedés céljából Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

39. Külföldről származó jövedelem Társadalombiztosítás Magyar TAJ számmal rendelkező, de a Közösségi rendelet, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy köteles a külföldön létrejött biztosítását, illetve annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni Ennek megsértése mulasztási bírsággal sújtható 10.000 Ft -100.000 Ft 1997.évi LXXXIII tv. 80 § (5) – (6) Oka: az EU jog alapján nem tartozik a magyar biztosítás alá, aki más tagállamban biztosított Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat

40. Köszönöm a figyelmüket! Magyar Könyvvizsgálói Kamara Adótagozat