Balogi Barbara – Dusa Ágnes Réka (szociológia MA I.) MSZT Konferencia, Debrecen, 2009

1. Az érdekérvényesítés lehetőségének csoportképző ereje a Debreceni EgyetemA Hallgatói Önkormányzat szerepe a debreceni egyetemisták körében Balogi Barbara – Dusa Ágnes Réka (szociológia MA I.) MSZT Konferencia, Debrecen, 2009

2. Kutatási kérdések • Mi az egyetemisták véleménye a HÖK tevékenységéről? • Hogyan tudják a hallgatók érdekeiket érvényesíteni a Hallgatói Önkormányzaton keresztül? • Mi ma a HÖK valódi funkciója?

3. A Hallgatói Önkormányzat kialakulásának előzményei • 1960-as évek: felsőoktatási autonómia hiánya  hallgatói mozgalmak erősödése • cél: oktatáspolitika megreformálása  hallgatók aktivizálódása • önrendelkezési minta  érdekvédelmi szervezet • 1980-as évek: hallgatói önkormányzatiság • 1986: 1/3-os képviseleti jog  hatalom • informális közösségek  formális szervezetek

4. Fogalmak • Formális szervezet: az állam által pontosan meghatározott, szabályozott keretek között működő szervezet, melynek az államhatalommal való viszonya együttműködésre épül • Érdekképviselet:egy beazonosítható kör felhatalmazása alapján érdekvédelmi munka végzése, melynek célja a felhatalmazás teljesítése és a felvállalt célcsoport meghatározott érdekeinek védelme, illetve érvényesítése

5. Változások a rendszerváltás után • HÖK szolgáltatói funkciója  szakértői réteg és saját klientúrája • érdekközösség és korrupció • megszűnik az érdekérvényesítés klasszikus formája  saját érdekek érvényesítése

6. Kutatási elmélet • „A kapcsolatháló olyan beruházási stratégiák terméke, amelyek társadalmi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására irányulnak, amelyek pedig előbb-utóbb közvetlen haszonnal kecsegtetnek és a kapcsolattartás folyamán az esetleges lekötelezettségek tovább növelik valakinek a tőkéjét.” (Bourdieu, 1988) • „… a társadalmi tőke lehetővé teszi bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok megvalósulását.” (Coleman, 1998)

7. Hipotézis és módszer • Hipotézis: - a HÖK nem képviseli megfelelően a hallgatók érdekeit - azok a diákok, akik ismeretségben állnak a HÖK valamely tagjával, sokkal könnyebben tudják érdekeiket érvényesíteni • Módszer: interjú • 2 csoport: 1. HÖK-közeli 2. HÖK-telen

8. HÖK-közeli: inkább pozitív „Sok negatív véleményt hallottam már róluk, például hogy pénzt nyúlnak le, de ez nem igaz. Tényleg kapnak ösztöndíjat, meg kedvezményeket, de dolgoznak is érte.” HÖK-telen: negatív „Felsőbbrendű hallgatóknak képzelik magukat. Szerintem nagyon fent hordják az orrukat.” „Igazából kampányidőszakban nagyon nyomulnak, hogy adjunk nekik aláírást, meg szavazzunk rájuk, aztán ha meg lesznek választva, már fele annyira nem érdekli őket az ember, mint előtte.” HÖK-höz való viszony I.

9. HÖK-közeli: kérne segítséget HÖK-östől „Még nem kértem soha semmit, de eddig nem is volt rá szükségem. Viszont ha úgy alakul, lehet, hogy nem utasítanám vissza a segítséget. Más is csinál ilyet, nem hiszem, hogy meglepődnének.” HÖK-telen: nem kérne segítséget HÖK-östől „Nem kérnék segítséget, mert azt is elítélem, aki ilyen dolgot kér, nem csak azt a HÖK-öst, aki ilyen dolgot művel. Az más, ha tanácsot, vagy általánosan segítséget kérnek tőle. De egy pályázatot ne úgy bíráljanak el, hogy ki kinek a haverja.” HÖK-höz való viszony II.

10. HÖK-közeli: konkrét példa igazságtalanságra „Igaz, csak hallomásból, de tudok ilyet. A szobatársam mondta, hogy egy HÖK-tag ismerősének 3,5 volt az átlaga, de amikor kollégiumi férőhelyről kellett dönteni, az átlagot egyszerűen átírták 4,5-re, csak azért, hogy kollégista lehessen.” HÖK-telen: nincs konkrét példa, csak elképzelés „Nem tudok konkrétan ilyen esetről, de el tudom képzelni róluk. Amúgy is, van az a mondás, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Na, itt minden szentnek a barátai felé hajlik.” HÖK-höz való viszony III.

11. HÖK-közeli: elnéző „A magyar realitások talaján maradva, sajnos sok ügyet sokkal-sokkal könnyebb elintézni, ha vannak ismerősök, akik megsürgetik a dolgokat, vagy legalább tudod, hogy odafigyelnek a kérelmedre, ügyedre.” HÖK-telen: elítélő „Ez nem elfogadható dolog. Pont az ő feladatuk lenne minden egyes hallgató érdekének a képviselete. Nem tehetnek különbséget senki közt, hiszen az diszkrimináció. Elítélem, ha valaki ilyet tesz.” HÖK tevékenységének megítélése

12. HÖK-közeli: negatív „Részben megfelelően látja el, bár néha talán az ismerősök több segítséget kapnak, mint akinek nincs HÖK-ös ismerőse.” „Elvileg érdekképviseleti szervezet, de én a 3 év alatt nem hallottam a tüntetéseken kívül, hogy felléptek volna a hallgatók vagy egy hallgató érdekeiben is. A saját érdekeiket viszont a HÖK-ön belül tökéletesen kielégítik. Itt a nyaralásokra gondolok például.” HÖK-telen: negatív „Érdekes például, hogy mindig szinte több hetes késéssel kapjuk meg a pénzeket. Biztos vagyok benne, hogy ez is az ő hibájuk. Jó, hogy azt gondolja mindenki, hogy csalnak.” „Nem vettem észre az egyetemen töltött 3 év alatt, hogy a hallgatók érdekeit képviselné. Inkább csak a HÖK tagok érdekeit.” HÖK-kel való elégedettség

13. Kutatási eredmények • Hipotézis beigazolódása: előnyt élveznek azok a hallgatók, akiknek van HÖK-ös ismerősük, könnyebben jutnak bizonyos juttatásokhoz, mint a HÖK-telenek • 3 típus: 1. elfogadó-fogyasztó 2. kritikusan szemlélő 3. elutasító

14. Válaszok a kutatási kérdésekre • ahallgatók negatívan ítélik meg a HÖK tevékenységét • csak azon hallgatók érdekei érvényesülnek biztosan, akik a Hallgatói Önkormányzat tagjai, illetve kapcsolatban állnak a HÖK valamely tagjával • a Hallgatói Önkormányzat eltávolodott eredeti feladatától, megszűnt az érdekképviselet klasszikus formája  szolgáltatói funkció

15. Következtetés, értelmezés • tudatos karrierépítés  saját célok elérése • szolgáltatói szerepkör  az érdekképviselet háttérbe szorul  információ szolgáltató • 21. századi érdekképviselet: a tanulás könnyítését szolgáló információkhoz való hozzájutás

16. Köszönöm a figyelmet!