Magyarország, 1945-1956

1. Magyarország, 1945-1956 Koalíciós évek

2. Felszabadulás és megszállás • 1944-ben a szovjet hadsereg megjelenésével összeomlott a közigazgatási, politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is. • 1944 dec. 02. Szeged: Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt és a Polgári Demokrata Párt megalapítja aMagyar Nemzeti Függetlenségi Frontot • Ők alakítják az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Első ülésük december 21. Debrecen. • Megválasztják az Ideiglenes Nemzeti KormánytDálnoki Miklós Bélával. (moszkvai jóváhagyással)

3. Az Ideiglenes Kormány intézkedései • 1945 Moszkva: fegyverszüneti egyezmény (1938 előtti határok, hadüzenet Németo.-nak, szövetségesek elleni háború beszüntetése, szovjet megszállás költségeinek fedezése, jóvátétel) A Szovjet Ellenőrző Bizottság (SZEB) felügyelte • Igazolóbizottságok: közigazgatás, fegyveres testület dolgozói utáni nyomozás • Szélsőjobboldali szervezetek feloszlatása • Népbíróságok: A háborús bűnösök felelősségre vonása

4. Kivégezték többek között:(Szálasi, Sztójay, Imrédy, Bárdossy)

5. További intézkedések: • 1945 márc. 17: földreformrendelet: felosztották az összes 1000 holdnál nagyobb birtokot, valamint a Volksbund-tagok, a nyilasok, a háborús bűnösök birtokait is. Az földekből különböző arányban részesültek.

6. Az 1945-ös választás és koalíció • 1945. választójogi törvény: általános, titkos, nőkre is kiterjedő szavazati jog. 30%-ról(1939) 60%-ra nőtt a szavazók aránya. Nem szavazhattak a háborús bűnösök, szélsőjobboldalinak minősített szervezetek vezetői, német nemzetiségűek, és senki akit az igazoló bizottságok kizártak. • 1945. november 04. parlamenti választások:

7. Jelentősebb pártok irányzatai és vezetői

8. A SZEB elnöke, Vorosilov Marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök kisgazda politikus, Tildy Zoltánlett. • 1946. február 1. a második Magyar Köztársaság kikiáltása: Tildy köztársasági elnök lett, a kormányfő a szintén kisgazda Nagy Ferenc. • Így a Belügyminisztérium kommunista irányítása alá került. • A rendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) függetlenítette magát a kormánytól. Vezetője Péter Gábor, közvetlenül a kommunista párt vezetőjének, Rákosi Mátyásnak tartozott felelősséggel.

9. A gazdasági életet a Gazdasági Főtanács irányította. Élén Vas Zoltán. • Közlekedés: Gerő Ernő „Gerő, a hídverő” (balra) Mindketten kommunista politikusok, míg a háború utáni nehéz helyzetben a külügyet és a pénzügyet egy kisgazdára bízták. Ebben az időszakban a helyi vezetők körében is több volt a kommunista, mint amennyi a szavazatok alapján indokolt lett volna. Ezért lett kiemelt kisgazda követelés az „arányosítás”.

10. Újjáépítés és Államosítás • 1945 májusában az ipari termelés a háború előtti szint alig harmadára csökkent. Az élelmiszer fejadag mennyisége csak az éhezésre volt elég. • A világtörténelem legnagyobb inflációja következett be. A pengő teljesen elértéktelenedett. • 1946. augusztus 1-jén bevezették a Forintot. (A Nemzeti Bank Amerikától visszakapta az aranykészletét) sikeresen megfékezték az inflációt.

11. Az újjáépítés gyors ütemben haladt. A hidak felét 20 hónap leforgása alatt visszaállították. • Gépjárműveket hoztak helyre • Amerikai mozdonyokat helyeztek üzembe, aminek következtében jelentősen javult a gazdasági helyzet. • 1946-ban államosították a szénbányákat és a fontos nehézipari üzemeket. • 1947-ben hároméves tervgazdálkodás veszi kezdetét. A Kisgazdapárt viszont nem támogatja, így a mezőgazdaság helyett az ipar fejlesztése lett túlsúlyban. Így is sikeresnek bizonyult a terv, a termelés 40%-ot javult 1938-hoz képest. • Jelentős változási folyamat indult meg az iparban. A nehézipar fejlődött, míg a könnyűipar kissé háttérbe szorult.

12. A párizsi béke • 1947. február 10. – Visszaállították a trianoni határokat, ráadásul Csehszlovákia javára elvesztettünk három falut: Horvátjárfalut, Oroszvárat és Dunacsunt. • A SZEB és a megszállás megszűnt, de a szovjet csapatok továbbra is Magyarországon maradtak „az ausztriai szovjet megszállási övezettel való összeköttetés fenntartása érdekében” • A magyar hadsereg számát 65 ezer főben maximalizálták. • 300 millió USA dollár értékű jóvátételt írtak elő.

13. „Szalámi - taktika” • A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedtek, hogy a későbbiekben egyenként számolhassanak le velük. • Ezt hasonlította később Rákosi ahhoz, „ahogy a szalámit szeletelik”. Így született a szalámi-taktika elnevezés. • A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták a Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot nyomás alá vették, hogy szabaduljon meg a „reakciós tagjaitól”. • A párt engedett, és 1946 márciusában 20 országgyűlési képviselőt zárt ki.

14. A „reakciósok” • Szélsőjobboldaliak • Konzervatívok • Bárki, aki a kommunistáknak nem tetsző módon viselkedikAz ún. B-tisztázás a közigazgatás megtisztítását célozta, és rövidesen a megfélemlítés eszközévé vált. 1946-ban 60ezer közalkalmazottat bocsátottak el ennek értelmében. • 1946 júliusában Rajk László 1500 reakciósnak kikiáltott szervezetet feloszlatott.

15. 1947 januárjában folytatódott a Kisgazdapárt háttérbe szorítása. • Rajk László(fent) bejelentette, hogy „köztársaság-ellenes összeesküvést” lepleztek le. A Magyar Testvéri Közösség letartóztatott tagjaiból beismerő vallomásokat csikartak ki, aminek alapján a többi politikust is letartóztathatták. • Kovács Bélát(lent), a kisgazdák főtitkárát is megvádolták. Emiatt 50 politikus lépett ki a pártból. • Nagy Ferenc miniszterelnököt megzsarolták, így lemondott posztjáról.

16. Az egypárti diktatúra kiépítése • Az új miniszterelnök Dinnyés Lajos lett (kisgazda). • Tildy Zoltán köztársasági elnök új szavazást írt ki 1947 augusztus 31-ére. • Az előírás szerint, aki a szavazás idején nem tartózkodott a lakóhelyén, kék cédulák segítségével máshol is szavazhatott. Ezt kihasználva a kommunista aktivisták hamis kék igazolásokkal járták az országot, és 10-12 helyen is szavaztak. Kb. 60-200ezer hamis szavazatot tudtak így leadni.

17. A kékcédulás választások eredménye

18. A kisgazdákat koalícióba kényszerítették, de a baloldallal együtt fennmaradtak. • A Magyar Függetlenségi Párt, bár 13,4 %-ot szerzett, feloszlott. Állítólagos szabálytalanságokra hivatkozva megszűntették. • 1947 őszén Pfeiffer Zoltán (az előbb említett párt elnöke), Kovács Imre és Peyer Károly emigrációba kényszerültek. • 1948 tavaszán a Szoc. Dem. Párton belül fölénybe kerültek a kommunistabarát erők. A „jobboldali” politikusokat kizárták a pártból. • 1948 június 12-én a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült és létrejött a Magyar Dolgozók Pártja. (MDP) A párt főtitkára, és tényleges vezetője Rákosi Mátyás lett. (elnöke Szakasits Árpád)

19. Támadás az egyház ellen • 1948-ban megindult az egyházak leépítése is. Az egyházi iskolákat államosították. • 1948 karácsonyán őrizetbe vették a katolikus egyházfőt, Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket. Koholt vádak alapján életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. • Pócspetrin a keresztények lázadása közben egy rendőrt véletlenül elsült fegyvere megölt. Az incidenst kihasználva kivégezték a gyilkossággal megvádolt jegyzőt és felbujtásért életfogytig tartó börtönre ítélték a helyi plébánost.

20. Az ellenzéki pártok 1948 második felére beszüntették tevékenységüket. • 1949 februárjában a „szövetséges” pártok beolvadtak az új Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ők elfogadták az MDP vezető szerepét. Az 1949. május 15-ére kiírt szavazásokon pártokra már nem lehetett szavazni, csak Népfront jelöltjeire. A Népfront a szavazatok 96,27%-át kapta meg.