2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény”

1. 2. Az 1945-ös választások. A köztársaság megteremtése és a „hóhértörvény” Magyarország története 1944–1956

2. Választójogi törvény (1945.: VIII. tc.) • 1945. szept. 5–13. – az INGy második (és utolsó) ülésszaka • tíz törvényt fogadnak el, de nagy vita csak a választójogról alakult ki • erősödött a parlamentarizmus: szakszerű tv.-előkészítés, megjelent a (lojális) ellenzékiség (PDP, egyes kisgazdák), minden párt önálló, kiforrott erővé vált • A térség és az addigi magyar történelem legdemokratikusabb tv.-e • általános, egyenlő, közvetlen, titkos (nincs nemi, műveltségi és vagyoni cenzus, csak életkori: 20 év felettiek, ill. 18 éves antifasiszták) • négy évre választott nemzetgyűlés jön létre általa • kizárják a vál.jogból 25 szélsőjobboldali szervezet vezetőit (kivéve, ha feltétel nélkül igazolták őket), az elítélteket, internáltakat és a németeket • egyéni választókerületek helyett 16 területi lista + 50 fős országos lista • csak pártok indulhatnak, amelyeket az ONB (= a SZEB) engedélyez • minden 12 ezer szavazat = 1 mandátum (összlétszám nincs meghatározva) • töredékszavazatok elvesznek (nem kerülnek az országos listára!) • Választási Bíróság alakul az eljárás tisztaságának garantálására • minden választó egyben választható is, kivéve hivatásos katonák, rendőrök

3. Választási kampány • az öt párt mellett további kettőt engednek elindulni: MRP, DNP • limitált többpártrendszer, a működő pártok nem képezik le a társ.-i erőket • MKP: Mo. újjáépítésének három éves terve • az infláció és a spekuláció letörése, telekkönyvezés és szövetkezeti gondolat • SZDP: nincs külön választási program, csak az aug.-i pártprogram • magántőke nagyobb szerepe, jó oktatási, társadalombizt.-i elképzelések • FKGP: a polgári életforma ígérete, sorsdöntő küzdelem • magántulajdon, vallás szerepe, nemzeti hagyományok, igazi demokrácia • NPP: földosztás babérjainak learatása, kisbirtokok támogatása • A kampány októberi eldurvulása (Bp.-i helyi választás után) • nem lesz vörös Budapest • munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova köll • ne vágjátok ki a fákat! mire aggatjuk a kommunistákat? • Mindszenty pásztorlevele: egy keresztény nem szavazhat az új zsarnokságra • A SZEB javaslata a közös listára (előzetes mandátum-elosztás) • pártvezetések (SZDP kivételével) hajlanak rá, az FKGP-tagság ellenzi • az USA és Anglia nyomására veszik le a napirendről

4. Választási eredmények • Budapesti törvényhatósági választások, 1945. okt. 7. • csak Nagy-Budapesten (a főváros és a „vörös övezet” elővárosaiban) • helyi választásokat 1950-ig sehol másutt nem rendeztek meg! • a két munkáspárt közös listán indult (Dolgozók Egységfrontja, DEF) • ennek ellenére (vagy épp ezért) győz az FKGP 50,5%-kal, a DEF 43%-ot kap • Nemzetgyűlési választások, 1945. nov. 4. • a DEF felbomlik, az SZDP „középpártiságát” állítja szembe a szélsőségekkel • okt. 25-én közös nyilatkozat a nemzeti egység fontosságáról, az eldurvult kampány megfékezéséről (és a választás utáni újabb nagykoalícióról) • FKGP 2,7m (57%), SZDP 823e (17,4%), MKP 802e (17%), NPP 325e (7%) • különösen nagy a kisgazda fölény a Dunántúlon, a falvakban és a nők közt • az MKP Észak-Mo.-on és a Viharsarokban, az SZDP az Észak-Dunántúlon, Dél-Alföldön, az NPP az Észak-Alföldön volt relatíve erős • a töredékszavazatok elvesztése miatt mandátumok terén az MKP megelőzte az SZDP-t (FKGP 245, MKP 70, SZDP 69, NPP 23, PDP 2 mandátum) • a 407 fős koalíciónak a 2 PDP-s (és két FKGP-jelöltként induló DNP-s) lesz az „ellenzéke” (+1-2 fő a 12 kooptált képviselő közül)

5. Az új törvényhozás és kormány • Tildy Zoltán (FKGP) kormányalakítása, 1945. nov. 15. • abszolút többsége ellenére SZEB-nyomásra nem alakult egypárti kisgazda-kormány, hanem négypárti nagykoalíció • Vorosilov beavatkozott a tárcák elosztásába is, a belügy élére jelölt Kovács Béla helyett Nagy Imre lett a miniszter, a kisgazda és szocdem. jelölteknek Moszkva jóváhagyására volt szüksége • a miniszterek fele (9 fő) kisgazda, 4–4 komm. és szocdem., 1 parasztpárti (az arányokat azonnal módosítja az MKP-vezette Gazdasági Főtanács létrehozása) • A Nemzetgyűlés megalakulása, 1945. nov. 29. • (tehát csak a kormány megalakulása után!!) • házelnök: Nagy Ferenc (FKGP) (jogában áll a nemzetgyűlés összehívása) • házszabályok elfogadása (dec.-jan. folyamán) • döntés a mentelmi jogról és az interpellációkról (heti egy interpellációs nap; az érintett miniszter azonban megtagadhatta a választ) • 19 állandó bizottság, fontos törvény-előkészítő feladatokkal (legfőbb a PB, amely a köztársasági elnök kinevezéséről, felmentéséről is dönt majd) • tárgyaláshoz 50, a határozat­hozatalhoz 100 képviselő kellett jelen legyen • az igazolatlan távollétet büntetik; egy napon max. 16 óra ülés • hozzászólások felolvasása tilos!

6. Viták az államformáról • Monarchista erők • elsősorban a Mindszenty körüli legitimisták, népszavazást akartak • az FKGP jobbszárnya, főleg Sulyok Dezső és Varga Béla vezetésével támogatják ezt (a döntést el kell halasztani a békekonferencia utánra) • Köztársaság-pártiak • külpolitikai érdek is: jó pont lehet a békekonferencia előtt • első szorgalmazója az SZDP, de az ötletet az MKP ki akarta sajátítani • a kisgazdapárt megosztott, a balszárny és a centrum köztársaság-párti; 1946. jan. első felében Nagy Ferenc meggyőzte Sulyokékat is • közvélemény: kb. 67% a közt.-t, 23% a királyságot támogatta • Szociáldemokrata elképzelések • 1918-as alapokon álló köztársasági tervek, szűkebb elnöki jogkörrel • törvények visszaküldése megfontolásra, intézkedései csak ellenjegyzéssel • Kisgazda elképzelések (Sulyok dolgozta ki!) • 1849-es alapokon álló köztársasági tervek, szélesebb elnöki jogkörrel • kormány kinevezése, felmentése, hadúri és főkegyúri jogok • a nemzetgyűlés összehívására és feloszlatására is tágabb lehetőséget adna • emberi jogok rögzítése és a Szent Korona említése is a tervezetben • viták a leendő elnök személyéről is (Károlyi Mihály, Tildy, Nagy Ferenc)

7. A köztársaság megszületése • Pártközi tárgyalások, majd a kormány is megvitatta a tervezeteket • Jan. 28. a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága is • Jan. 31. a nemzetgyűlési vita és a törvény elfogadása (1946.: I. tc.) • kompromisszum: az elnök nevezheti ki a kormányfőt, de a győztes párt tagjai közül választhat; az elnök nem lesz a hadsereg főparancsnoka • A törvény kvázi „kis alkotmány”; egyensúly a hatalmi ágak között • az államfő a köztársasági elnök, akit a nemzetgyűlés választ 4 évre • az elnök nem egymást követő ciklusokban egyszer újraválasztható • végrehajtás élén ő áll, de azt a ngy.-nek felelős kormány által gyakorolja • intézkedéseihez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése kellett; a törvényeket egyszer küldhette vissza megfontolásra • felelősségre is vonható törvénysértés esetén (150 képviselő indítványára) • ülésszakonként egyszer elnapolhatta a nemzetgyűlési ülésszakot, sőt (a kormány, ill. képviselők 40%-a előterjesztésére fel is oszlathatta azt • rendkívüli jogai (ezeket a nemzetgyűlés korlátozta): hadüzenet, békekötés, külföldre mozgósítás) • jogköre összességében gyenge. • 1946. febr. 1. – a köztársaság kikiáltása, elnök: Tildy Zoltán

8. Államvédelmi törvény terve • Még hatályos volt a Horthy-kor ízlését tükröző 1921.: III. tc. az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről • az FKGP és az MKP kölcsönösen támogat egy új államvédelmi törvényt, mindkettő a másik párt alkotmányellenes puccsától fél • Ries István igazságügyi miniszter javaslata, 1946. febr. • halál vagy életfogytig járó kényszermunka jár a demokratikus államrend megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes megváltoztatására, ill. az elnök életére, vagy hatalmától való megfosztására szervezkedőknek. • bünteti „a demokratikus államrend és alapintézményei” elleni lázítást és izgatást, a suttogó propagandát, a valótlan híreszteléseket (2–10 év börtön) • ezen tartozó bűncselekményeket a népbíróság különtanácsai bírálják el • tagjai: szavazati joggal a négy koalíciós párt laikus delegáltjai, ill. szavazati jog nélkül egy szakbíró • „Ellenzéki” kritikák (Zsedényi Béla, Sulyok Dezső) • a tervezet nem határozza meg a demokratikus államrend fogalmát, … • … sem annak „alapintézményeit”, hanem a bírói gyakorlatra bízza • indokolatlanul bővíti az izgatás fogalmát • a népbírósági ítélkezés [ismét…] pártbíróság lesz

9. A „hóhértörvény” • Módosítási kísérletek • FKGP: 2 szakbíróból és 3 ülnökből álljon a különtanács • MKP: töröljék a tervezetből a „jogellenes” kifejezést (a köztársasági államforma megváltoztatására törekvés bármely formája „halálos bűn”) • márc. elején az ellenzéki+kisgazda javaslatokat elvetik, az MKP-t elfogadják • A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946.: VII. tc.-et a nemzetgyűlés márc. 12-én fogadta el • az ellenzéki javaslatokat ismét elutasítják • a koalíció egyöntetűen támogatta, még a kisgazdák is • bár a törvény szigorú, de ha a demokrácia erősebb lesz, enyhíteni lehet majd • remélték, hogy az MKP hatalmi törekvéseit is gátolja a jogszabály • márc. 23-ától hatályos • a népbírósági ötös különtanácsok függetlenek az eredeti népbíróságokról is • Sulyok nevezi hóhértörvénynek, jogosan, hiszen: • 1961-ig ennek alapján ítélik el a politikai „bűnösöket” (sokakat halálra!)