A projekttervezés technikái, a közösségi tervezési megközelítés

1. A projekttervezés technikái,a közösségi tervezési megközelítés VÁTI Nonprofit Kft Sain Mátyás, Magócs Krisztina

2. Tartalom • A partnerség megteremtése • A közösségi tervezés fontossága • Közösségi helyzetfeltárás • Projekttervezés • A hátrányos helyzetűek bevonása • A projekt fenntarthatósága • És végül: a közös tervezés technikája

3. 1. A partnerség megteremtése- szereplők • Konzorciumi partnerek • azok a partnerek, akik a pályázati útmutató szerinti konzorciumot megalapítják, pályáznak és végrehajtják a projektet • Együttműködő partnerek • azok az intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, akik a projekt során együttműködő partnereink lehetnek • Érintettek • mindazon személyek, csoportok, akik a projekt célcsoportjai, kedvezményezettjei

4. 1. A partnerség megteremtése- gyakorlati lépések • A főbb partnerek összehívása (szociális és gyermekléti, egészségügyi alapellátást nyújtó, fejlesztő szervezetek, települési vezetők, kisebbségi önkormányzatok vezetői stb.) • Ötletelés további bevonandó partnerek, érintettek összeírásával (civil szervezetek, egyházak, non-profit gazdasági társaságok stb.) • Az összeírt lehetséges partnerek és érintettek elemzése • Mik a szükségleteik • Hogyan érinti őket a projekt • Milyen a hozzáállásuk • Ha kell, hogyan lehet változtatni a hozzáállásukon • Hogyan lehet őket bevonni a projektbe • Stb…

5. 2. A közösségi tervezés fontossága- a TÁMOP 5.1.3. projektben • a valós szükségletek feltárása érdekében a célcsoportot érdemes minél jobban bevonni már a helyzetelemzés során is; • a projekt úgy válhat komplexszé és integrálttá, ha minél több nézőpontot, ötletet megismerünk; • innovatív ötletek kerülhetnek felszínre a közös tervezés során; • az érintettek elkötelezettebbek lesznek, ha már a projekt tervezésébe is bevonták őket; • az esetleges konfliktusok megelőzhetők vagy kezelhetők a közös párbeszéd során.

6. 3. Közösségi helyzetfeltárás • A beavatkozás (projekt) csak akkor lehet sikeres, ha a megoldandó problémahalmazt mélységeiben feltártuk, azaz: • összeírtunk minden problémát, • látjuk a problémák közti ok-okozati összefüggéseket, • s így megtaláltuk a gyökérproblémákat.

7. 4. Projekttervezés • Közös alap: a projekt jövőképe • Közösségi tervezéssel határozzuk meg, hogy milyen „jövőt” szeretnénk létrehozni, amelyhez a TÁMOP 5.1.3. projekt is hozzájárul. Mit szeretnénk másként látni 5 év múlva? • Gondolkozzunk „projektben” • van kezdete és vége • konkrét tevékenységeket hozunk létre • kipróbálhatunk új dolgokat

8. 4. ProjekttervezésA projekt tartalmi elemei – I. • A projekt oka, indokoltsága – miért van szükség erre a beavatkozásra? Mi az a kiinduló állapot, amin változtatni akarunk? • A projekt céljai – milyen célokból végzünk beavatkozást, fejlesztést, mit akarunk elérni? • A projekt célcsoportja – kik azok a közvetlen vagy közvetett érintettek, akiknek az életére hatással lesz a projekt?

9. 4. ProjekttervezésA projekt tartalmi elemei – II. • A projekt tartalma – pontosan mit hozunk létre a projekt során? • A projekt költségei – mennyi pénzre lesz szükség a projekt tartalmának létrehozásához? • A projekt menedzsmentje – hogyan valósítjuk meg a projektet, ki a gazdája, kik a felelősök? • A projekt ütemezése – megkezdésétől számítva milyen ütemezés szerint tudjuk megvalósítani a projektet?

10. 5. A hátrányos helyzetűek bevonása • A hátrányos helyzetű csoportok bevonása mindig különös figyelmet igényel • A hátrányos helyzetű csoportokat a legnehezebb bevonni, ugyanakkor nekik van a leginkább szükségük erre. • Az érintettek valós bevonása egy kölcsönös tanulási folyamat: ha a megszokott módon nem megy, meg kell próbálni másképp; ha úgy sem, akkor egy harmadik módon – ezzel mindkét fél sokat tanul. • Érdemes innovatív, formabontó módszereket is keresni, kitalálni.

11. 6. A projekt fenntarthatóságaMi lesz a projekt (támogatás) megszűnése után? • Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a projekt tevékenységei / eredményei fennmaradjanak a projekt zárása után? Pl: • az érintetteket megtanítjuk, képessé tesszük valamire • a közösségben igényt támasztunk arra, hogy fenntartsa a tevékenységeket • anyagilag önfenntartóvá tesszük • stb.

12. 7. És végül: a közös tervezés technikái • A összejövetelek során általában nem célszerű a szabad beszélgetés, mert egyesek jobban, mások kevésbé szeretnek szerepelni, elhúzódik, eltérhet a témától, parttalanná válik. • Azt kell elérni, hogy • mindenki egyformán vegyen részt • a résztvevők ne befolyásolják egymást, ezért különféle ötletek széles skálája kerüljön felszínre • rövid idő alatt választ kapjunk egy adott kérdésre • látványos, konkrét eredményt kapjunk

13. 7. És végül: a közös tervezés technikái • Hogyan? • Adjunk egy játékszabályt és eszközöket! Például: • mindenki írjon 5 ötletet 5 öntapadós papírra (csendben) • ezeket mindenki egyenként olvassa fel, ragasszuk egy táblára • csoportosítsuk az ötleteket • mindenki kap 10 kis színes pöttyöt, ezeket ossza el a táblán lévő ötletek között fontosságuk szerint