Külön eljárások, különleges eljárások

1. Külön eljárások, különleges eljárások Be. ötödik, hatodik rész XXI-XXIX. Fejezet Tóth Mihály

3. Az egyszerűsítés hagyományos lehetőségei

4. Tárgyalás mellőzése (XXVII. fejezet)

5. Lemondás a tárgyalásról FOGALMI TISZTÁZÁS: „vádalku” és együttműködés „vádalku” és lemondás”

7. Az eljárás jellemzői • a bíróság egyesbíróként jár el; • - tárgyalás helyett nyilvános ülést tart; • - az ügyész és a védő részvétele kötelező; • - a bizonyítási eljárás a bíróságnak a vádlott általi kihallgatására korlátozódik, míg az ügyésznek és a védőnek csak felszólalási joga van; • - a bűnösség megállapítása a vádlott beismerő vallomásán és a nyomozati iratok ismertetésén alapul; • - a bíróság a nyilvános ülés során - fő szabályként - vagy tárgyalásra utalja az ügyet vagy bűnösséget megállapító és szankciót tartalmazó ítéletet (határozatot) hoz (a beismerés keretei között); • - fellebbezésnek a bűnösség, a tényállás, a minősítés és a szankciók neme, mértéke miatt nincs helye

8. A bíróság elé állítás (XXIV.fejezet) • Az előkészítés az ügyész feladata, a vád szóbeli, • Előtte kötelező ügyészi meghallgatás, kötelező védelem, • A tárgyalás csak egyszer, 8 napra napolható

9. Fiatalkorúak: speciális eljárások-speciális szabályok

10. A fontosabb speciális szabályok • Életkor közokirattal, • Törvényes képviselő kvázi védői jogai, • Kötelező környezettanulmány, • Letartóztatás szigorúbb tartalmi és formai feltételei, • Speciális összetételű bírói tanács, fiatalkorúak ügyésze, kötelező védelem (A kizárólagos illetékesség megszűnt)

12. A magánvádas eljárás lényege • A bűncselekmények meghatározott - a személyes jogok sérelmével járó – körében (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megssértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés) a vádat nem az állam képviseletében eljáró ügyész, hanem a sértett képviseli. • Ez az eljárás forma – tekintettel arra, hogy itt mintegy „egyesülnek” a vádlói és sértetti jogok - olyan sajátosságokkal jár, amely indokolja az eljárás „külön eljárások” közé iktatását. A sértetti vád körében biztosított jogosítványok nem teljesen azonosak a közvádlóéval (ilyen különbség pl. a később tárgyalandó „vélelmezett vádelejtés”, vagy a magánvádló korlátozott perorvoslati joga.). • Ha a vádlott katona, fiatalkorú, vagy ha a vád képviseletét az ügyész átvette, magánvádas eljárásnak nincs helye.

13. Eljárás távollévő terhelt ellen A külön eljárás lényege, hogy ismeretlen helyen (külföldön) tartózkodó terhelt esetében nem csupán a kézre kerítése érdekében szükséges intézkedéseket kell megtenni, hanem a bizonyítási eszközök felderítéséről és rögzítéséről is gondoskodni kell , s bizonyos garanciákkal a tárgyalás is lefolytatható. A nyomozás során elengedhetetlen körözés majd elfogatóparancs kibocsátása, s az utóbbival egyidejűleg védő kirendelése. A vádemelésnek további szigorú kritériumai vannak: • - az elfogatóparancs a vádemelésig nem vezetett sikerre, • - az eljárás tárgyát képező bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenyegeteti, • - megalapozottan feltehető a terhelt távollétét illető „önhibája”, a szökés vagy elrejtőzés ténye, végül • - az ügyész a bűncselekményt olyan jellegűnek vagy súlyúnak minősítse, amely indokolttá teszi a távollét esetén is az eljárást. Bármelyik feltétel hiánya esetén az ügyész felfüggeszti az eljárást.

14. Garanciák – a távollévő terhelt előkerülése Az előkerült vagy kézrekerített terhelt esetén követendő eljárás: • a) ha a tárgyalás megkezdése előtt kerül kézre: erről a bíróság értesíti az ügyészt, • b) ha a megkezdés után kerül kézre - a korábbi tárgyalás anyagának ismertetésére kerül sor, • c) ha elsőfokú határozat után kerül kézre - a vádlott kérheti az eljárás megismétlését (tanúvallomás, szakvélemény felolvasható - korábbi döntéshatályban tartható) • d) ha a másod- vagy harmadfokú eljárásban kerül kézre- a vádlott kérelmére hatályon kívül helyezésre, új eljárás lefolytatására kerül sor, • e) végül a jogerős határozat után történő kézrekerüléskor a terhelt javára perújítási kérelem ill. indítvány tehető.

15. Eljárás mentességet élvező személyek esetében (XXVIII. Fejezet) A mentesség kétfajta alapon illetheti meg az eljárás résztvevőjét • a) közjogi (hatósági) tisztség betöltése, • b) nemzetközi jogi (diplomáciai) tisztség betöltése okán Az a) pontban írt mentesség alanyi köre : • - országgyűlési képviselő, • - alkotmánybíró, • - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a • kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, • - az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettesei, • - hivatásos bíró. ügyész, ülnök, valamennyiük esetében, amíg e tisztséget betöltik. A mentesség a kiemelt közjogi méltóságok esetében valamennyi bűncselekményre, bírák, ügyészek és ülnökök esetében e minőségükben elkövetett bűncselekményekre terjed ki. A b) pontot illetően elmondható, hogy a diplomaták ellen a küldő állam kifejezett hozzájárulásától eltekintve, nem indulhat büntető eljárás.

16. Kiemelt ügyekben eljárás

18. 166/2011 (XII.20), 45/2012 (XII.29.) AB határozatok • A megsemmisített előírások: * ügyész „bírókijelölő joga,, * 120 órás őrizet lehetősége, * az őrizet első 48 órájában a védővel való érintkezés megtiltható, * a nyomozási bíró és a „krimináltaktikai szempontok” figyelembe vétele * OBH bírókijelölő joga

19. A különleges eljárások

20. A különleges eljárások fontosabb közös szabályai • a különleges eljárások hivatalból, illetve az ügyész, a terhelt, illetve a védő indítványára indulnak meg; • az alapügyben ügydöntő határozatot hozó bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel; • egyesbíró jár el; • ha a (kezdeményező) ügyész indokoltan visszavonja indítványát az eljárás megszüntetésére kerül sor; • a bíróság főszabályként az iratokból dönt, szükség esetén ülésen meghallgatja az ügyészt, a terheltet a védőt, bizonyítás esetén tárgyalást tart; • csak a meghallgatásról illetve a tárgyalásról készül jegyzőkönyv; • fellebbezési joga az ügyésznek, a terheltnek, a védőnek van; • másodfokon tanácsülés tartandó; • a harmadfokú eljárás kizárt; • a bűnügyi költséget a terhelt viseli, ha az alapügyben is őt kötelezték erre.

21. A különleges eljárások csoportosítása A fő- és mellékbüntetések végrehajtásával kapcsolatos kérdések, • pl. - a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása, • - pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztéssé, • - közérdekű munka utólagos meghatározása, • - a járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása, Az intézkedésekkel kapcsolatos kérdések, • pl. - a kényszergyógykezelés felülvizsgálata, • - pártfogó felügyelet utólagos elrendelése. • - - eljárás próbára bocsátás esetén Kényszerintézkedésekkel kapcsolatos kérdések, • pl. – utólagos elkobzás, • - utólagos rendelkezés a lefoglalt dologról, Nemzetközi vonatkozású kérdések, • pl. - biztosíték letétbe helyezése, • - külföldi ítélet érvényének elismerése. Végül „vegyes”, általában a jogerős ítélet után esedékes eljárások.pl. - bírósági mentesítés, kártalanítás,

22. Kártalanítás, visszatérítés Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha I. a nyomozást azért szüntették meg, mert • a) a cselekmény nem bűncselekmény, • b) a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, • c) nem a gyanúsított követte el bűncselekményt, illetve a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, • d) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg, • e) az eljárás elévülés miatt nem folytatható, • f) a cselekményt már jogerősen elbírálták; II. a bíróság • a) a terheltet felmentette, • b) az eljárást a büntethetőség elévülése, az eljárás megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, a törvényes vád hiánya vagy vádelejtés miatt, illetőleg azért szüntette meg, mert a cselekményt már jogerősen elbírálták.

23. Kizárt a kártalanítás • a) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, megszökött, szökést kísérelt meg, • b) a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította, • c) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartóztatását, házi őrizetét, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák, • d) előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás vagy az óvadék szabályait megszegte, • e) felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el.

24. A biztosíték • Elhatárolandó az óvadéktól ! • Ha a terhelt külföldön él, kérelmére a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható. • A biztosíték összegét az ügyész, illetőleg a bíróság határozza meg, a terhelttel szemben előreláthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, alkalmazandó vagyonelkobzás, illetőleg a felmerülő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben. • Biztosíték letétbe helyezését a terhelt vagy a védő kérheti, az eljárásban védő részvétele kötelező.

26. Halasztás (szabadságvesztés esetén)

27. Pénzbüntetés – halasztás, részletfizetés • 592. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának vagy tartásra szoruló hozzátartozóinak a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetőleg azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg. • (2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható. • (3) A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével.

28. A kegyelem • A kegyelmezés a történelem során mindig a büntetésben testet öltő hátrány elengedését vagy enyhítését jelentette, s e jogot a király, vagy az államfő gyakorolta – kezdetben korlátlanul, később a végrehajtó hatalom képviselőjének ellenjegyzése mellett. Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének k) pontja szerint az egyéni kegyelmezési jogot a köztársaság elnöke gyakorolja. Ez egyaránt lehet eljárási, végrehajtási és a mentesítést eredményező kegyelem. • A közkegyelem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik (elkövetők vagy elitéltek nagyobb, törvényben meghatározott csoportját érinti) és szintén lehet eljárási vagy végrehajtási kegyelem. • Mind az eljárási, mind a végrehajtási kegyelem lehet teljes vagy részleges, részleges kegyelem esetén pl. bizonyos kizáró okokat állapítanak meg, vagy a büntetést teljes egészében nem engedik el, csak mérséklik. • A Be. az egyéni kegyelem kérdéseit szabályozza.