A szül ő k szerepe a fiatalok médiahasználati szokásainak alakításában

1. A szülők szerepe a fiatalok médiahasználati szokásainak alakításában Kiss Adél Pro Educatione Egyesület PARENTING - FIT FOR FUTURE 2013. április17.

2. A kutatásról… • Sapientia Egyetem a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal együttműködve (lehetőséget ad az összehasonlításra magyarországi eredményekkel • 2012 március-április • Kérdőíves adatfelvétel 2122 fő megkérdezésével (1088 VII. és 1034 XI. osztályost kérdeztünk, 64 iskolából, 3 megyében – HR, CV, MS) • Kérdéseink a fiatalok médiahasználatára fókuszáltak: IT eszközökkel való ellátottság, tévénézési szokások, internetezés, mobiltelefon használat, olvasási szokások, szabadidő eltöltés

3. Társadalmi kontextus • Vidéki térségben az IT szektor fejlesztése később indul, lassabban halad • Térségünkben (Székelyföldön) e téren egyfajta fáziskésés figyelhető meg (eszközök megjelenésében, térhódításában, használati módokban, stb. figyelhetőek meg) • Tapasztalat azt mutatja, hogy a vidéki fiatalok gyorsan behozzák a fáziskésésből adódó esetleges hátrányokat. • Kérdés, hogy az információs társadalom eszköztárához és használati módjához való viszonyt vagy éppen a tartalomgyártásra vonatkozó képességek kialakulását miként befolyásolja ez a sajátos szocializációs környezet?

4. Fiatalok helyzete: • Az IT eszközök birtoklásával és használatával kapcsolatos gyakorlat még mindig jelentős mértékben az anyagiak kérdése. • Ebben a fiatal generációk nagymértékben függnek az idősebb generációktól (azok támogatásától). Az ilyen (IT) jellegű kiadások halmaza gyakran meghaladja a családok teherbíró képességét. • A szülők, közép-korosztály gyakran „nem érti” vagy „nem értékeli” a fiatalok körében tapasztalható életvezetési modelleket, s így nem is igen ért egyet vele. – Párhuzamos, egymás melletti életstílus fenntartása jellemző • Ez kihat arra, ahogy az idősebb generációk próbálják szabályozni a médiahasználatot és annak anyagi vonzatait, és gyakran negatív értékelést is mondanak erről.

5. Az új média újszerűsége • Folyamatosan kihívás és tanulás elé állít, ami különösen a középkorosztály számára okoz nehézségeket • Jellemző a középkorosztály idegenkedése az új média használatától, emiatt jellemző egyfajta distancia-termelés, távolságtartás fenntartása (nem érzik magukénak, nem érzik otthonosan benne magukat) • Idegen maradt a virtuális tér léte, vagy nehezen kezelhetőek ezek a felületek • Frusztrációt termel, főleg ha kitűnik, hogy a fiatalok otthonosabban mozognak az új média világában

6. Néhány eredmény kulcsszavakban (I.) • Majdnem minden háztartásban található TV és mobiltelefon, a családoknak átlagosan 2 TV-jük van és 4 mobiljuk • 63,5%-nak van vezetékes internet kapcsolata, 32,8%-nak van mobil internet kapcsolata • A fiatalok körében a sportolás sokkal népszerűbb, mint például az olvasás (60% szinte naponta sportol, 25% aki naponta olvas – kötelező olvasmányon kívül is) • A megkérdezett fiatalok egy átlagos hétköznapon a legtöbb időt internetezéssel és zenehallgatással töltik (5 óránál többet) • Internetezésre a mobiltelefont például a megkérdezettek több mint fele használja (a XI.-esek sokkal nagyobb arányban) • Tanultok-e az iskolában valamelyik órán a médiáról, internetről, és azok hatásairól? 68,6% - néha, 12% gyakran

7. Kutatási eredmények kulcsszavakban (II.) Honnan tudsz meg legtöbbet a biztonságos internethasználatról?

8. Közösségi háló

10. Vannak-e otthon szabályok arról, hogy mennyit internetezhetsz? Vannak-e otthon szabályok arról, hogy mire használhatod az internetet?

11. Minden negyedik tanuló úgy gondolja, hogy a szüleinél valamivel többet tud az internetről (22,52%), kétharmad pedig (67,74%) határozottan meg van győződve, hogy jártasabb az internet világában, mint édesanyja és/vagy édesapja

12. Mobil telefon használat

13. Internet tudás – szülők és gyerekeik

14. Összegzés • A szülő szerepe a fiatalok médiahasználatának alakításában nem tud mélyreható lenni, különösen ha ún. „hatalmi eszközökkel”, utasítással, stb. próbál a szülő hatni • Kedvező lehetne egymásnak (szülők-gyermekek/fiatalok) egyfajta „egyenrangú” partnerként való kezelése az IT kérdésekben • Lassan lépik ez a világ, inkább felzárkózásról és a fejlődéssel való lépéstartásról beszélhetünk e téren is.

15. Köszönöm a figyelmet!