Az ipari termelés hulladékainak jellemzése Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

1. Az ipari termelés hulladékainak jellemzéseDr. Dióssy Lászlóc. egyetemi docens

2. Az ipari termelés alapvető jellemzői Ipari termelés: üzletszerűen végzett tevékenység, melynek során a gazdasági szervezet a bemenő anyag-és energiaformákból (alapanyagok, segédanyagok, energia, víz) terméket állít elő, ill. azt értékesíti. A termelés fő célja tehát az alapanyagok termékké történő átalakítása, miközben a hozzáadott értéknek köszönhetően realizálható értéknövekedést kell elérni. Az alapanyag-termék átalakítás során különböző mellékáramok (hulladékáramok) is megjelennek. A hulladék a termelésben nem feltétlenül csak kézzel fogható anyagot jelent, tágabb értelemben ide sorolható a hulladékhő, a szennyezett levegő, ill. a szennyezett víz is.

3. Az ipari termelés mérlege INPUT Vegyi anyagok Egyéb alapanyag Energia Víz Ipari üzem Termék Levegőemisszió Szennyvíz Hulladék

4. Termelési hulladékok A termelési hulladékoknak eredet szerint a következő fő csoportjaikülönböztethetők meg: a gyártási tevékenység során az anyag-átalakítási műveleteknél természetszerűen képződő hulladékok, mint a tevékenység szükségszerű velejárói; a karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során szükségszerűen képződő hulladékok; a technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányosságai miatt keletkező hulladékok; az adminisztratív és szociális létesítményekből valamint azüzemépületek takarításából származó hulladékok; a termelő létesítmények üzemi közterületeiről származó hulladékok.

5. Termelési hulladékok gyűjtése A termelési hulladékokat egymástól elkülönítetten, szelektíven célszerű gyűjteni. Veszélyes termelési hulladékok illetve egyéb, az üzem területén keletkező veszélyes hulladékok esetében ez jogszabályi előírás. A hulladékok egymástól történő elkülönítése azért szükségszerű, mert így a hulladékok nem szennyeződnek, ez fontos a későbbi újrahasznosíthatóság érdekében. Szelektíven gyűjtött acél pántolószalag (nem veszélyes hulladék) ésolajos védőkesztyű (veszélyes hulladék)

6. Termelési hulladékok Termelő üzem esetén a termelési hulladékok folyamatszemléletű csoportosítása a következő szempontok figyelembevételével történik: • A hulladék üzemen belüli hasznosíthatóságának elvi lehetősége (avagy mennyire komplex a hulladék, van-e rá technológia); • Ha hasznosítható üzemen belül, ez gazdaságos-e? (avagy ha pl. ha a használt oldószerek regenerálása több energiát (pénzt) igényel, mint amennyiért vásárolja a cég, akkor nem gazdaságos); • Ha nem hasznosítható üzemen belül, hasznosítható-e nyersanyaghasznosító (pl. MÉH) által? • Ha nem hasznosítható, akkor a keletkező hulladék veszélyesnek minősül-e?

8. Termelési hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékok közé általában az inert, veszélyes összetevőket nem tartalmazó hulladékokat soroljuk. Vízben nem, vagy csak nagyon kis mértékben oldódnak. Bányászat Meddő (a bányászott anyag társ-vagy hordozókőzete), mely gyakrannagyobb mennyiségű, mint maga a kinyerni kívánt anyag. A meddő-hányók területeket foglalnak el, a tájba nehezen illeszthetők, ésdiffúz légszennyező forrást is jelentenek. Villanosenergia-ipar A szilárd (szén, biomassza) tüzelésű erőművekben salak és pernyehulladék képződik. Ezeket általában zagy formájában (vízzel keverve),folyadék állapotban nyomják ki a zagytározóba. Területfoglalása jelentős, a pernye nehézfém-tartalma magas lehet.

9. Termelési hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok Bútoripar Jellemző a fahulladékok magas aránya. A fahulladék anyagában történő hasznosítása ma már egyre inkább követelmény, általában másodlagos tüzelőanyagot állítanak elő belőle (brikett, pellet). Élelmiszeripar (növényfeldolgozás) A nem veszélyes élelmiszeripari hulladékok jellemzően a növényfeldol-gozás hulladékai közül kerülnek ki. A növény már nem használható részeimagas szervesanyag-tartalmukból adódóan általában felhasználhatók biogáz előállítására, ill. komposztálásra.

10. Termelési hulladékok Nem veszélyes termelési hulladékok Építőanyag-gyártás A cement, mész, téglagyártás hulladékai jellemzően inert, vízben nemoldható hulladékok. Inert mivoltukból adódóan további kezelésük bonyolult,általában töltésekre, útalapokban használják fel ezen hulladékokat. Közlekedés és hírközlés hulladékai Ebbe a kategóriába tartoznak a forgalomból kivont gépkocsik, leselejtezettkábelek, gumiabroncsok. Bár ezek szakszerű kezelést feltételezve nem tartoznak a veszélyes hulladékok körébe, kezelésüket csak arra engedéllyelrendelkező szervezet végezheti.

11. Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Az ipari termelésben keletkező veszélyes hulladékok hulladékkezelési sajátosságaik alapján három nagy csoportba sorolhatók: nagy tömegben keletkező, különleges kezelést nem igénylő, általábanrendezett lerakással elhelyezhető hulladékok (vörösiszap,élelmiszeripari szennyvíziszapok stb.), megfelelő üzemen belüli kezeléssel újrahasznosítható vagyártalmatlanítható hulladékok (fehérjetartalmú anyagok stb.), központi kezelőtelepeken komplex feldolgozást igénylő veszélyeshulladékok (kőolajmaradék, galvániszap stb.).

12. Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Vegyipar Veszélyesanyag-tartalmú mosóvizek, iszapok, gyanták, vegyszermaradékok,kiürült vegyszeres göngyölegek, szennyezett oldószerek, anyalúgok,üstmaradékok. Ártalmatlanításuk gyakran égetéssel történik. Gépgyártás A forgácsolási technológiában elhasználódott hűtő-kenő emulziók, fáradt olaj,galvánfürdők, savas-lúgos zsírtalanító fürdők, olajos rongy, vegyszeres ill. festékes göngyöleg.

13. Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Élelmiszeripar (húsipar) A húsipar és a baromfi-feldolgozó ipar nagy szervesanyag-tartalmú, bomló ésfertőzőképes hulladékai. Ide sorolandók a húsipari szennyvíz-előtisztítókzsírfogójából származó iszap és az előkezelés szennyvíziszapja is. Bőripar Krómos iszapok, feldolgozásra nem kerülő húslási maradékok.

14. Termelési hulladékok Veszélyes termelési hulladékok Timföldgyártás • Nagy fajlagos felületű, tixotróp anyag. Fő komponensei: 16-18 % Al2O3,33-48 % Fe2O3, 9-15 % SiO2. • Elvi felhasználási lehetőségek: • - ülepítőszer gyártása vízderítési célokra, • - téglagyártáshoz adalékanyag, • - bitumenes masszákba útépítési célokra, • - vaskohászati alapanyag

15. Esettanulmány:fémmegmunkáló üzem hulladékai Nem veszélyes termelési hulladékok Fémmegmunkáló üzemben legnagyobb mennyiségben fémhulladék keletkezik.Fémhulladékból azonban több fajtát is megkülönböztetünk, a megjelenésiformától függően: Darabos vashulladék: a legértékesebb.Szálanyag vágása során keletkezik,a legyártott selejt is ebbe a kategóriába tartozik. Vasforgács: forgácsolás során keletkezik.Kevésbé értékes, mint a darabos hulladék,mivel nehezebb újraolvasztani. Fémszemcse: révételenítés során használtacélszemcsék. Hasznosítása körülményes,így értéke csekély.

16. Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Nem veszélyes termelési hulladékok A termelési fémhulladékokon kívül más nem veszélyes hulladék is keletkezik.Ilyen hulladékok a beérkező alapanyagok csomagolási hulladékai. Fahulladék: a beérkező alapanyagok facsomagolásából, nem EUR-raklapokból.Hasznosításra át kell adni, MÉH-telep vagyegyéb vállalkozás részére. Karton hulladék: a beérkező alapanyagokcsomagolásából, és az adminisztratívtevékenységekből keletkezik. Acél pántolószalag hulladék: a beérkezőalapanyagok csomagolásából, acéllemezhulladékként hasznosítható.

17. Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Veszélyes termelési hulladékok A fémmegmunkáló üzemekben keletkező veszélyes hulladékok a következők. Elhasznált hűtő-kenő emulzió: jellemzően6-8% olajat tartalmazó víz, forgácsolásnálhasználják a munkadarab és a kés köztisúrlódás csökkentésére, a hő elvezetésére. Olajos zsírpapír: a beérkező fémalkatrészek olajréteggel bevonva érkezneka további felhasználásra. Az olajosalkatrészeket zsírpapírba csomagolják.Az olajjal szennyezett zsírpapír veszélyeshulladék.

18. Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Veszélyes termelési hulladékok Olajos rongy és olajos védőkesztyűhulladék. Az üzem egész területénkeletkezik. Kiürült hajtógázos flakonok. Vágó-fúró-üregelő spray, festékes javítóspray kiürültflakonjai.

19. Esettanulmány: fémmegmunkáló üzem hulladékai Veszélyes termelési hulladékok Foszfátozásból származó iszap: a fémalkatrészek festésre történő előkészítése során foszfátoldattal kezelik a felületet. A foszfátozó kád alján összegyűlő iszapothavonta elveszik, sűrítik. Kémiai szennyvízkezelésből származóiszap: a fémfelület-előkezelő és a mártó- festő berendezésekből elvett használtvizek kezelése során keletkezőfémtartalmú iszap. Savval/lúggal szennyezett műanyagkannák, melyek a termelésbenhasznált savas és lúgos anyagokcsomagoló- és szállítóeszközei. Festékmaradék és festékesgöngyöleg: amennyiben az üzemfestést is végez, a festékes dobozokés a festékmaradék is veszélyeshulladéknak minősül.