Személyes adatok védelme a világhálón

1. Személyes adatok védelme a világhálón Dr. Mező István DE-ÁJK tanársegéd Grafik: Robert Fucik

2. Témakör csomópontjai • Internet gazdasági és jogi meghatározása • Adatvédelem alapelvei • Adatvédelem fejlődése • Konfliktus helyzetek • Személyes adatok kezelés az elektronikus szolgáltatások során • Munkahelyi internet használat • Adatvadászat • E-fizetés • Speciális adatvédelmi előírások

3. Internet gazdasági hatásai • Globális jellegű piac • Minden információt mindenkinek minden időben, és mindenütt • Határtalan piac előnyei és hátrányai • Az internet, mint egész senkié • 100%-os biztonság nem létezik • Kibertér kockázatai • Írástudók hatalma • Ismeretlenség • Bizalom hiánya • Jogi vákuum

4. Internet jogi jellemzése • Nyilvános, elvileg bárki számára hozzáférhető • Nincs tekintettel országhatárokra • Adatvédelmi, adatbiztonsági szempontból igen sérülékeny • Olyan információk, adatok érhetők el általa, amelyek ellenőrizetlen forrásból származnak • Jogsértő cselekmények elkövetésére széles teret enged

5. Internet jogi keretei • adatvédelem • szerzői jogok • elektronikus kereskedelem • e-fizetés • elektronikus hitelesség • elektronikus hírközlés • reklámozási előírások és fogyasztóvédelem • számítógépes bűnözés elleni fellépés • IT-biztonság követelményei

6. Adatvédelem fejlődésének rövid áttekintése • I. generációs „informatikai törvények” 1970-es évek • Információs önrendelkezési jogok garantáló nemzeti és nemzetközi adatvédelmi szabályozások • ET adatvédelmi egyezménye (1981) • magyar Avtv. 1992 • 95/46/EK irányelv létrehozta egységes adatvédelmi teret az EU-n belül • ET ajánlásai a személyes adatok védelméről az interneten, (99.5) • Teledienstdatenschutzgesetz (TDDSG) 1997 technológiaorientált és szektor semleges adatvédelem

7. Adatvédelem alapelveiEU Alapjogi Chartájában • Személyes adatokat kizárólag az érintett önkéntes, tájékozott beleegyezése vagy törvényi felhatalmazás alapján lehet gyűjteni • Személyes adatok kezelése célhoz kötött (tilos az indokolatlan tárolás) • Mindenki megismerheti a róla gyűjtött adatokat • Érintettet tájékoztatás és tiltakozási jog illeti meg • Személyes adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen lehet gyűjteni (tilos a titkos adatgyűjtés törvényi felhatalmazás nélkül) • Személyes adatok törvényes kezelését független hatóságnak kell ellenőrizni

8. EK adatvédelmi jogának a fejlődése • 29-es munkacsoport felállítása (3/97-es ajánlás) • 97/66/ EK irányelv személyes adatok védelme a távközlésben • 45/2001/EK rendelet létrehozta az Európai Adatvédelmi Biztos • Lindqvist ügy C-101/01 • 2002/58/EK irányelv a személyes adatok védelméről az elektronikus hírközlésben • 2004/535/EK Bizottsági döntés a légi utasok adatainak USA-beli továbbításáról • Irányelv tervezet a munkahelyi privacy védelméről • Data retention (adat megőrzési irányelv)

9. 95/46/EK irányelv a személyes adatok védelméről és az adatok szabad áramlásáról • Tárgyi, tartalmi hatály • Adatvédelem alapelvei • Fogalmi egységesítés • Alkalmazandó jog meghatározása • Adatkezelés jogszerű alapjai • Érintettek tiltakozási jogainak rögzítése • Adatfeldolgozás szabályai • Személyes adatok továbbítása harmadik országba • Felelősség, szankciók, bírói kontroll • Független adatvédelmi kontroll

10. Személyes adat fogalma • bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet; • Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;

11. Védendő adatok köre • Jelszavak, belépési kódok • IP cím • Látogatott lapok közötti kapcsolat • A lapok böngészésének időtartama • E-mail • Telefonszám • Bankszámla • Képek, Aláírás (képe)

12. Személyes adatokat veszélyeztető tényezők az interneten • Személyes adatok kéretlen közzététele • Cookies (sütik) és Log-file • Védetlen e-mailek átírása, átirányítása, lemásolása • Chat szobák statisztikai kiértékelése • Adathalászat, adatlopás • Adatnyomok feltérképezése • fogyasztási vagy személyiség profilok kialakítása • Kémprogramok, vírusok • Lehallgatások • Használati és kapcsolási adatok hosszú idejű tárolása • Carnivore és az ECHELON

13. Veszélyeztető tényezők elleni fellépés eszközei • Önvédelem (tudatos felhasználói szokások, privát titkosítás) • Önszabályozás • Adatvédelmi audit • Bizalom, mint versenyelőny kialakítása • Jogi előírások megléte, felelősség érvényesítése • Technológiai eszközök fejlesztése • Globális együttműködés a biztonság fokozásáért

14. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra irányadó törvényi előírások • 1959: IV. Ptk (Polgári Törvénykönyv) • 1992: LXIII. Avtv • 1997: CLV. fogyasztóvédelmi tv • 2001: CVIII.tv az e-kereskedelemről • 17/1999. (II.9) Korm.r. a távollevők között kötött szerződésekről • 1996:CXII. Hptv 13/b§

15. Az Internetre is alkalmazandó Avtv. előírások • Adatkezelőnek meg kell tennie mindazon technikai és szervezeti intézkedések, hogy az adatvédelem szabályai érvényesüljnenek. • Adatkezelőnek tájékoztatást kell adnia adatvédelmi politikájáról • Milyen adatokat gyűjt, dolgoz fel, milyen módon, milyen célból és milyen hosszú ideig őrzi meg azokat • Adatvédelmi Biztos hatásköre kiterjed az interneten folyó személyes adatkezelésekre is • Jogsérelem esetén az adatkezelő ellen kereset indítható bíróság előtt • Az adatkezelőnek kárfelelősége áll fent, amely alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

16. Internet alkalmazásának jogi követelményei I. • Szolgáltatás nyújtás esetén az ASZF-t hozzáférhetővé kell tenni és tájékoztatást kell adnia a 2001:CVIII.tv 4§ alapján • Anonimitás lehetővé kell tenni a böngészés esetén, • Ha a jogügylet biztonságos lebonyolításához szükséges, akkor kerülhet sor a felhasználó azonosítására • Felhasználókat tájékoztatni kell az interneten folyó kommunikáció kockázatairól, és ezek csökkentésének formáiról • Szolgáltató nem olvashatja el, nem módosíthatja másoknak küldött üzeneteket. • A szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződés létrehozására, módosítására, díjak számlázásának figyelemmel kísérésel illetve követeléseinek érvényesítése céljából kezelheti a szolgáltatását igénybe vevő felhasználók adatait

17. Internet alkalmazásának jogi követelményei II. • A szolgáltató a szolgáltatása igénybevételével kapcsolatos adatokat kezelheti, ha arra szolgáltatása hatékonyságának növelése érdekében kerül sor, de nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő adataival. • A szolgáltató az igénybe vevőnek címzett elektronikus hirdetés vagy egyéb címzett tartalom eljuttatása, piackutatás céljából – csak az adatkezelési cél előzetes meghatározása mellett és az igénybe vevő hozzájárulása alapján kezelhet. • A igénybe vevőnek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételét megelőzően és a szolgáltatás igénybevétele során is folyamatosan biztosítani kell, hogy az adatkezelést megtilthassa.

18. Szolgáltató által kezelt adatok köre • Alapadatok (név, cím, telefonszám bankszámla) • Használati adatok • Használat kezdete vége • Látogatott lapok köre • Küldött levelek tartalma, címzettjei • Minden „egérkattintás”

19. kéretlen reklámok és álüzenetek tilalma • Elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés. • Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely lehetővé teszi a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személy azonosítását, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. • Tájékoztatni kell a címzettet, hogy hozzájárulását visszavonhatja • A szolgáltatónak „Robinson-listát” kell vezetnie

20. Összegzés • Többrétegű szabályozási rendszerek • Technológia orientáltság hiányosságai • Biztonság korlátozza a személyes adatok védelmét, az anonimitást és így más alapjogok érvényesülését • Cél a helyes mérték megtalálása • Önszabályozás és az önvédelem eszközei

21. Köszönöm a figyelmet!