190 likes | 412 Views
www.aquaprofit.com. "Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javítása tanulmányról„ c. fórum. A Duna hajózhatóságának javítása – Parti szűrésű vízbázisaink védelme. WWF Duna Környezetvédelmi Fórum Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása. Baja, 2007.március. 30. Horváth Szabolcs
E N D
www.aquaprofit.com "Társadalmi vita a Duna hajózhatóságának javítása tanulmányról„ c. fórum A Duna hajózhatóságának javítása – Parti szűrésű vízbázisaink védelme WWF Duna Környezetvédelmi Fórum Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása Baja, 2007.március. 30. Horváth Szabolcs üzletág igazgató AQUAPROFIT Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt.
Az előadás felépítése • A Duna hajózhatóságának javítása • A parti szűrésű vízbázisok számbavétele • Lehetséges folyószabályozási beavatkozások és azok hatásai • A vízbázisvédelem • Érintett vízbázisok • További feladatok
A Duna hajózhatóságánakjavítása projekt – a vízbázisvédelem szemszögéből A projekt első lépéseként készülő tanulmány célja: • A hajózást akadályozó gázlók és szűkületek megszüntetése - az ENSZ EGB előírásai szerint a Duna 1811-1641 fkm szakaszán a VI/B és az 1641-1433 fkm szakaszán a VI/C hajóútnak megfelelő mértékben. • A vízbázisvédelem szempontjából a cél: olyan folyószabályozási alternatívák és egyéb jellegű fejlesztési tervek kidolgozása, melyek figyelembe veszik a partiszűrésű vízbázisok védelmét.
A parti szűrésű vízbázisok számbavétele A magyarországi vízellátó rendszer 9,2 millió lakosnak nyújt ivóvizet, így a lakosság több mint 90%-a részesül a vezetékes vízellátás előnyeiből. • A szállított összes vízhozam kb. 88%-a talajvízből származik és ennek kb. fele parti szűrésű kutakból ered. • A Duna-menti vízbázisok stratégiai jelentőségűek. Vízkészletgazdálkodási Atlasz alapján számba vett vízbázisok a Duna mentén: • Sérülékeny üzemelő vízbázis: Szap-Szob közötti Duna-szakasz: 5 Szob-Dunaföldvár közötti Duna-szakasz: 37 ( +3 tartalék vízbázis) Dunaföldvár - déli oh. közötti Duna-szakasz: 3 • Távlati vízbázis: Szap-Szob közötti Duna-szakasz: 6 Szob-Dunaföldvár közötti Duna-szakasz: 8 Dunaföldvár - déli oh. közötti Duna-szakasz: 17 • Védendő vízkészlet nagysága: Üzemelő vízbázisok: több mint 1,33 millió m3/nap Távlati vízbázisok: több mint 1 millió m3/nap
Lehetséges folyószabályozási beavatkozások és azok hatásai • A beavatkozási típusok és hatásaik a mederágyi kavics meder felőli vízutánpótlásának mennyiségi és minőségi paramétereivel jellemezhetők. • A vízszállítást meghatározó paraméter: • a kavicsréteg vastagsága, • a vízzel érintkező felület nagysága • A víz minőségét meghatározó paraméter: • a kavics felső részének anyagtartalma • A fenti paraméterekre gyakorolt hatások alapján a beavatkozások típusai lehetnek: • Közvetlen (lokális) • Közvetett
Közvetlen hatások: • Mederkotrások • Keresztirányú műtárgyak (sarkantyú, keresztgát) holttereinek feliszapolódása • Közvetett hatások: • Partvonal módosítása (párhuzamművek, keresztgátak, sarkantyúk) • Ezen beavatkozások hatása a vízbázisokra általában pozitív, mert: • a meder stabilizálódik • a lebegtetett hordalék ülepedése, a kolmatáció háttérbe szorul
A vízbázisvédelem szempontjai • Legfontosabb minimumkövetelmény: a vízbázisok állapota ne romoljon • Jogszabályi háttér: A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet • Fokozott védelemben kell tartani az ivóvízbázisokat. • Ennek előírt módja felszín alatti vízadók esetében védőidom, védőterület meghatározása, hatósági kijelölése, ezt követően a vízjogi határozatban előírtak szerinti kialakítása, majd fenntartása.
A megkülönböztetett védőterületekhez különböző erősségű tiltó rendelkezések kerültek meghatározásra. • Ezek behatárolják a folyószabályozás során tervezhető beavatkozások típusát, azok várható hatásaitól függően. • Elsődleges szempont a vízbázisok állapotának megőrzése. • A folyószakasz mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a vízkivételre és a víz minőségére. • Ahol elkerülhetetlen a folyószabályozási beavatkozás, ott • Javaslat kompromisszumos megoldásra, • A vízbázis kiváltásának vizsgálata
Az eddigi vizsgálatok alapján várhatóan érintett vízbázisok Távlati vízbázis:Üzemelő vízbázis: Nagybajcs-Nyugat Győr-Szőgye Nagybajcs-Kelet Vének
Távlati vízbázis: Táti-sziget, Esztergom K.-Pilismaróti-öbl., Tát, Kismaros-Nagymaros Üzemelő vízbázis: Esztergom, Prímás-sziget, Dömös, Visegrádi vízbázisok, Nagymaros, Verőce, Kisoroszi, Váci Buki-sziget,Vác-Dél, Surány, Horány, Dunakeszi Városi Vm.
Távlati vízbázis: Gerjen-Észak, Bátya-Fajsz, Gerjen-Dombori, Fajsz-Dusnok, Sükösd-Észak, Gemenc-Koppány, Gemenc-Cimmerfok Üzemelő vízbázis: Baja Városi Vízmű, Pécs-Mohács Regionális Vízmű Távlati vízbázis: Váli-víz dél, Lórév-Makád Üzemelő vízbázis: Budaújlak, Margit-sziget, Csepel-Halásztelek, Tököl-Szigetújfalu Távlati vízbázis: Dunavecse-Észak, Apostag-Dunaegyháza, Solti-sziget, Solt-Harta, Bölcske, Dunapataj-Ordas Üzemelő vízbázis: Gudmon-fok, Szalki-sziget
A további feladatok • A konkrét tervek ismeretében és rendelkezésre álló információk adta mélységben vizsgálni a beavatkozások hatásait • Ennek során kiemelten kezelendő a vízminőséget veszélyeztető események, jelenségek, vízminőségre gyakorolt hatásainak vizsgálata • További egyeztetések az érintett vízművekkel • Az elvégezett értékelések alapján, a vízbázisok védelmének érdekeit figyelembe véve kerülnek kidolgozásra a folyószabályozási és egyéb tevékenységre vonatkozó javaslatok
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Horváth Szabolcs üzletág igazgató AQUAPROFIT ZRT. 7621 Pécs, Rákóczi u. 1. Tel.: 72/525-364 Mob.: 30/237-4550 szabolcs.horvath@aquaprofit.com