Nemzetközi intézmények és szervezetek

1. Nemzetközi intézmények és szervezetek

2. Bevezetés • Növekvő befolyás • Az államok közötti együttműködés fórumai(jobb, mint a bilaterális kapcsolatépítés) • A szuverenitás egyes elemeinek feladása (EU, NATO, WTO, ENSZ) • Út a világkormány felé? • Kiegészítő szerep az államok dominanciája mellett

3. Történeti előzmények • I.e. XIII. század: egyiptomi–hettita szerződés • Görög poliszok: Spárta, Athén • 1490: tordesillasi szerződés • Keresztény konfederáció (XVII. század, Emeric Cruce, Sully herceg) • 1693, William Penn: nemzetközi parlament

4. A vesztfáliai béke(1648 – Münster, Osnabrück) • A modern európai államrenszer alapjai • A szuverén államok egyenlőségének elve • Közvetítés, döntőbíráskodás • Kollektív garanciák

5. Az utrechti béke (1713) • A szerződő államk érdekeinek kollektív, együttes védelme • Az állami főhatalom kiterjed a teljes területre és népességre • Az államok szuverén egyenlősége • Az államok belső ügyeibe való beavatkozás tilalma

6. A Szent Szövetség • Párizsi béke, 1815 • A függetlenségi és a demokratikus, alkotmányos törekvésekkel szemben • Kialakították a diplomáciai kapcsolatok alapjait • A nemzetközi folyókon való szabad hajózás joga

7. Irányzatok • Geopolitikai: Alfred Mahan, Halford Mackinder • Idealista iskola – nemzeti önkorlátozás • Realista iskola – nemzeti érdekek • Funkcionalizmus – fokozatos átalakulás, politikai föderalizmus • Rezsimelmélet – a szabályok összessége • Interdependencia • Transznacionalizmus

8. A nemzetközi szervezetek definíciója A nemzetközi szervezetek az államközi együttműködés azon formái, amelyeket nemzetközi szerződés hoz létre, állandó struktúrával – azaz legalább egy, de inkább több állandó szervvel rendelkeznek – és az alapító okirat nemzetközi jogalanyisággal ruház fel.

9. A nemzetközi szervezetek fogalom mindig kormányközi együttműködést takar • Nem-kormányzati szervek: NGO (non-governmental organizations)INGO (internation non-governmental organizations) • Az alapító okirat tartalmzza a szervezet működésével kapcsolatos alapvető szabályokat (konstitucionális elem)

10. Struktúra (institucionális elem) – a működéshez szükséges intézményrendszer • Nemzetközi jogalanyiság – korlátozott, csak az alapító okiratban meghatározott területen és mértékben érvényes (EU – lisszaboni szerződés)

11. Fő funkciók: • Az államok közötti együttműködés elősegítése • Többoldalú kommunikáció biztosítása • Konfliktusok lokalizálása • A gazdasági, kulturális, kereskedelmi stb. érdekazonosságok intézményesített képviselete

12. Osztályozás • Egyetemes (univerzális) és zárt szervezetek 2. Kormányközi és szupranacionális (integrációs) szervezetek

13. Egyetemes szervezetek • Tagságuk és széles körű feladataik, felelősségük az egész világra kiterjed (ENSZ)

14. Zárt szervezetek • Regionális szervezetek – Amerikai Államok Szervezete, Arab Államok Ligája, Európa Tanács, Afrikai Egységszervezet • Partikuláris szervezetek – NATO, EU, OECD, Iszlám Államok Konferenciája, ilyen volt a VSZ és a KGST • Speciális zárt szervezetek – OPEC

15. Kormányközi – a határozathozatal az egyes tagállamok kezében van • Szupranacionális (integrációs) – a szervezet által meghozott döntések közvetlenül – a tagállamok parlamentjének szentesítése nélkül is – érvényesek az integráció területén

16. Hatáskör • Az alapító okirat tartalmazza • A szervezet olyan hatáskörrel is rendelkezhet, amelyek nincsenek nevesítve, de amelyeket vélelmezni lehet (beleértett hatáskörök elve) • Integrációs szervezetek: a beavatkozás ellen garancia a szerződésekben • Szubszidiaritás elve • Belső hatáskör: intézményi egyensúly

17. Tagság Államok szerepe: – belső – mint tagállam – külső – mint a szervezet partnere • Teljes jogú tagság • Részleges jogú tagság • Társult tagság • Megfigyelők

18. Felépítés • Plenáris szerv – döntéshozatal(kiegészítő plenáris szerv: ENSZ BT) • Végrehajtó szerv – a meghozott döntések megvalósítása, munkairányítás • Apparátus – a plenáris szerv döntéseihez kapcsolódó munka végzése, a végrehajtó szerv irányítása alatt

19. Működési mechanizmus • A működési rendet az eljárási szabályok határozzák meg. • Alapvető működési szabályok(képviseleti jogosultság, napirend elfogadása, nyelvhasználat) • Ügyrendi szabályok(napirendi pontok vitája, felszólalások szabályozása, ülésrend) • Döntéshozatali szabályok

20. Döntéshozatal Szavazásos (titkos, nyílt, név szerinti) • Egyhangú • Egyszerű vagy minősített többségű • Súlyozott Konszenzusos szavazás nélküli határozathozatal, amikor egyetlen résztvevő sem utasítja el az elfogadásra váró javaslatot

21. Működési költségek • Tagdíjakönkéntes vagy kötelezőazonos összegű vagy arányos összegű • Egyéb bevételi források(vállalati tevékenység után)A kettőt kombinálják.

22. További jellemzők • Állandó székhelyA székhelyállam kötelessége a képviselet működésének biztosítása. • Kiváltságok (címer, zászló, diplomáciai mentesség) • Önálló képviseletek, kirendeltségek tagországokban és azokon kívül • Szerződőképesség

23. Alapelvek • A szuverén egyenlőség elve – XVI. század – Jean Bodin: Six livres de le République – jogi egyenlőség, amellyel megfér a tényleges egyenlőtlenség

24. A beavatkozás tilalma – 1793. jakobinus alkotmány – a nyílt beavatkozás politikája a Szent Szövetség idején • A nemzetközi viták békés rendezése – a konfliktusok békés rendezése, a béke veszélyeztetése nélkül – ENSZ-alapokmány: „az igazság ne kerüljön veszélybe” (1938, München – Csehszlovákia feldarabolása)

25. Az erőszak tilalma – korszakunk legfontosabb, kardinális elve – 1928, Briand–Kellog-paktum: a háború első betiltása (a nürnbergi per jogi alapja) – ENSZ-alapokmány: az erőszak minden formájának betiltása – tilos az erőszakkal történő fenyegetés is – az erőszak alkalmazása csak a nemzetközi kapcsolatokban tilos – csak a fegyveres erőszakra vonatkoztatják

26. A nemzetközi szerződések jóhiszemű teljesítése – római jog – pacta sunt servada – jóhiszeműség (bona fides) szükséges az együttműködés és a bizalom megteremtéséhez

27. Az államok közötti együttműködés – egyike a legújabb elveknek – az egyenlőség alapján a jólét növelésére – az együttműködést mindenfajta diszkrimináció nélkül kell megvalósítani – pozitív diszkrimináció

28. A népek önrendelkezésének elve – a francia forradalom hatására – valamennyi népnek joga van szabadon meghatározni belső és külső politikai státusát, saját fejlődésének útját – Wilson 14 pontja: önrendelkezés

29. Az emberi jogok tiszteletben tartásának elve – a XX. század második feléig ez a kérdés az államok belső joghatóságának körébe tartozott – ENSZ–alapokmány: nem az emberi jogok védelme, hanem az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítása – 1948 – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Magyarország, 1976) – Helsinki Záróokmány (1975)

30. A határok sérthetetlenségénekésaz államok területi épségének elve – mindkettő csak a Helsinki Záróokmányban

31. A beavatkozás tilalma A „koszovói dilemma” Emberi jogok tiszteletben tartásának elve

32. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) Organization of the United Nations (UN)

33. Létrejötte • 1941 – Londoni Nyilatkozat: a háború utáni rendezés első említése • 1941 – Atlanti Charta: Winston Churchill és Franklin Delano Roosevelt • 1942 – Washingtoni Nyilatkozat: az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata

34. 1943 – Moszkvai Nyilatkozat: szuverén egyenlőségen alapuló világszervezet • 1943 – Teheráni konferencia: feladatként jelöli meg a világszervezet létrejöttét • 1944 – Dumbarton Oaks: az Egyesült Nemzetek Alapokmányának kidolgozása • 1945 – Jalta: az Egyesült Nemzetek konferenciájának összehívása

35. 1945 október 24. – életbe lép az ENSZ Alapokmánya • Az Alapokmánynak prioritása van más nemzetközi szerződésekhez képest(1945. június 26-án írták alá San Franciscóban) • 50+1 alapító tagállam • Tagfelvétel: a Biztonsági Tanács ajánlására, a Közgyűlés határozatával

36. Az ENSZ fő szervei • Közgyűlés • Biztonsági Tanács • Gazdasági és Szociális Tanács • Gyámsági Tanács • Titkárság • Nemzetközi Bíróság (New York, Genf, Bécs)

38. Ban Ki Mun

39. A Közgyűlés • Bármilyen nemzetközi kérdést megtárgyalhat • Vitafórum, évente egyszer ülésezik • Határozatai ajánlás jellegűek • Ha egy kérdéssel a Biztonsági Tanács már foglalkozik, akkor abban nem tehet javaslatot • Ha cselekvést igénylő döntésre van szükség, akkor a BT-hez kell fordulnia

40. A Biztonsági Tanács • A legfontosabb operativ döntéshozó testület • Hatáskör: viszályok békés rendezése • Tagfelvételi javaslat, a főtitkár kinevezésére tett javaslat • 1965-től 15 tag: 5 állandó, 10 nem állandó (rotációs alappon 2 évre választják) • Egyhangúság (egyet nem értési jog „vétójog”) • Állandó tagok: Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország

41. Biztonsági Tanács • Ideiglenes rendszabályok – nem korlátozzák az érintettek jogait • Kényszerítő rendszabályok – szankciós jellegű intézkedések • Fegyveres erő alkalmazása – végső megoldási lehetőség

42. A békefenntartás • Peacemaking – béketeremtés • Peacekeeping – békefenntartás • Nem szerepel az alapokmányban (vélelmezett hatáskör) • Az államok közötti konfliktusok mellett egyre inkább kiterjed a belső polgárháborús helyzetekre is (Libanon, Ciprus, Koszovó, Nicaragua, Salvador)

43. Az ENSZ szakosított szervezetei • FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agricultural Organisation) • UNESCO – United Nations Educational, Scientific and Cultural Organisation • Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) International Atomic Energy Agency – IAEA • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour organisation - ILO)

44. Nemzetközi ValutaalapInternational Monetary Found (IMF) • Valutáris együttműködés, konvertábilitás elősegítése • Valutastabilitás, a versenyszerű leértékelések megszűntetése • Az Alap pénzeszközeinek a tagok rendelkezésére bocsátása megfelelő biztosítékok fejében, annak érdekében, hogy helyreállíthassák a monetáris egyensúlyt

45. Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, IBRD) • A tagállamok területi újjáépítésének és fejlesztésének elősegítése termelő célú tőkebefektetések révén • Külföldi magántőke befektetések előmozdítása garantált kölcsönök segítségével • A nemzetközi tőkeáramlás terelése a fejlődő országok irányába

47. Bírálatok • Az IMF túlhangsúlyozza a monetáris politika fontosságát, s a monetáris politika érdekében feláldozza a gazdasági növekedést • A rövid távú stabilizációs programok aláássák a hosszú távú fejlesztési programok megvalósíthatóságát

48. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény – GATT • A kereskedelem megkülönböztetés nélküli és a legnagyobb kedvezmény alapján történő folytatása • A különböző export-import kvóták, engedélyezési eljárások lebontása, hogy a kereskedelmet kizárólag a vámok szabályozzák • Fórum biztosítása a kereskedelmi akadályok lebontását célzó tárgyalások számára

49. WTO – World Trade OrganisationVilágkereskedelmi Szervezet Vitarendezési mechanizmus: • A vitás felek közvetítő nélküli konzultációja • Vitarendezési bizottság felállítása • Vizsgálat, az érintett felek meghallgatásával • Jelentéstétel, fellebbezési lehetőség • Végrehajtás, vagy annak hiányában kártérítés • Megegyezés illetve végrehajtás hiányában megtorlás kereskedelmi szankciókkal

50. OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation of Economic Cooperation and Development) • szakértői munka globális kérdésekben: fenntartható fejlődés, a lakosság elöregedése, korrupcióellenes harc, munkahelyek létesítése, oktatás. Célja a lehető legmagasabb gazdasági növekedés, a legmagasabb szintű foglalkoztatottság és a növekvő életszínvonal. • a fejlődő országoknak nyújtott segélyek összefogása, adminisztrálása.