Általános és személyiséglélektan

1. Általános és személyiséglélektan Az emberi motivációk és az érzelmek

3. A motivációk meghatározása • cselekvéseink alapvető indítékai, melyek szükségletet csillapító viselkedéshez vezetnek • minden célirányos viselkedés motivált • biológiai eredetű túlélési motívumok (éhség, szomjúság) • biológiai eredetű szociális motívumok (szexualitás, utódgondozás) • nem biológiai eredetű, szocializáció során fellépő motívumok (érdeklődés)

4. A motiváció alapmodellje tanulás tudatos vágyak tudatos vágyak külső ingerek incentív ingerek a viselkedés vonzereje élettani szükségletek tudatos élvezet, kielégülés drive szignálok H e d o n i k u s k o n t i n u u m semleges kellemes kellemetlen

5. viselkedés = biológiai késztetés + akaratlagos, szándékos cselekvés • a motiváció tehát gyűjtőfogalom, minden belső vagy külső késztetés, ami ösztönökhöz vagy szükségletekhez kapcsolódik • a motiváció önmaga megszüntetésére késztet ==> kielégülés • a motiváció cselekvésre késztető hatékonyságát csak egy másik motívum nyomhatja el

6. A drive-redukciós elmélet • a belső késztetésnek dinamikus jellege van, a motiváció energia-igényes tevékenység • a motiváció energetikus hajtóeleme a drive • Hull : az élettani állapotok szükségletként reprezentálódnak az agyban, ha ez automatikusan nem szüntethető meg, akkor cselekvésre késztető feszültségállapot jön létre (drive) • az élőlényeket az készteti cselekvésre, hogy feszültségállapotaikat redukálják

7. a cselekvés maga redukáló hatású, nem kell megvárni, míg a hiányállapot teljesen megszűnik, pl. étkezés esetén az emésztést • a drive erőssége függ a szervezet állapotától és a környezeti hatásoktól, pl. különböző táplálékoknak eltérő vonzerejük van • a viselkedés irányának és energiájának meghatározója az incentív érték • ha a drive-redukció sikeres, akkor az a viselkedés megerősítéséhez, ismétlődés esetén tanuláshoz vezet

8. a drive nagyságának kifejeződése az akadálymódszeren keresztül • drive-redukció versus drive-indukció: a drive növekedése is motiváló hatású lehet, pl. veszélykeresés • optimális arousal-szint: az élettani hiányállapotok esetén csökkenteni szeretnénk a drive-ot, túl kevés ingerlés esetén viszont növelni (lásd Zuckerman szenzoros élménykeresés elmélete)

9. AKTIVÁCIÓ CSÖKKENÉSE / DRIVE REDUK-CIÓ KÉSZTE-TÉS / DRIVE CÉL CÉLIRÁNYOS TEVÉKENYSÉG KONSZU-MATÍV FÁZIS HIÁNY-ÁLLAPOT FIZIOLÓ-GIAI SZÜK-SÉGLET Homeosztázis helyreáll Bekövetkezik a tanulás

10. Túlélési motívumok • saját belső egyensúly fenntartására való törekvés • homeosztázis: a belső környezet állandóságát fenntartó működés • élettani jellegűek: légzés, kiválasztás, emésztés, keringés • viselkedéses (is): testhőmérséklet, folyadék- és sóháztartás-szabályozás, táplálkozás • a homeosztatikus rendszer elemei: • a szabályozott változó ideális értékének tárolója • perifériás érzékelők • összehasonlító és vezérlő központ • perifériás végrehajtók

11. A homeosztatikus rendszer elemei A szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Összehasonlító Kiigazítások Szabályozott változó Ideális érték Érzékelő

14. A túlélési motívumok homeosztatikus jellege • hipotalamusz: a túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működések központja • kapcsolatok: perifériás receptorokkal, alsóbb idegi központokkal, hipofízissel, agykéreggel • hőszabályozás • a szabályozott változó ideális értékének tárolója: hipotalamusz • perifériás érzékelők: hőérzékelő bőrreceptorok • összehasonlító és vezérlő központ: hipotalamusz • perifériás végrehajtók: izmok

15. folyadékháztartás szabályozása • a sejtek közötti és sejten belüli folyadékterek nyomását ellenőrző receptorok • víz visszanyerése hormonális úton a veséken keresztül vagy szomjúságérzés

16. A táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus • a legproblémásabb funkció, mivel alapos változásokon ment keresztül a fajfejlődés során: alultápláltság versus túltápláltság • hipotalamusz oldalsó területein éhségközpont, roncsolás esetén táplálkozás-gátlás • hipotalamusz ventro-mediális területein jóllakottságközpont, roncsolás esetén táplálkozás-serkentés • érzékelősejtek a szájban és garatban: szokásos táplálékmennyiség után befejezik az evést, akkor is ha táplálék nem jut a gyomorba • érzékelősejtek a gyomorban is: emésztés és felszívódás átlag 4 óra után

17. A táplálkozás, mint homeosztatikus mechanizmus • hipotalamusz, mint szabályozóközpont: érzékeli a vér cukor, zsír és fehérjeszintjét • túlsúlyosság problémája: a fejlett társadalmakban minden negyedik embernek súlyproblémái vannak • Okok: • anyagcsere zavarok • zsírsejtek örökletesen meghatározott száma • kalória-felvétel és felhasználás aránya

18. A táplálkozást szabályozó tényezők, Young, 1966 • Szervezet aktuális állapota: • - metabolizmus, depriváció, betegség • Perifériális ingerlés: • - íz, szag, zamat, látvány, érintés • - komplex szociális és kulturális tényezők • Korábbi tapasztalatok: • - táplálkozási szokások, attitűdök, • elvárások • Alkati sajátosságok: • - genetikai meghatározottság

19. A Yerkes-Dodson törvény (1908)

20. Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Hi Kudarcfélelem Kudarc elfogadó Kudarckerülő Lo

21. Az önmegvalósítás Maslow-féle piramisa • az ember maga irányítja a viselkedését, a belső természetet a tapasztalat és a tudattalan érzések formálják • a harmadik erő koncepció • deficit- és növekedés-igények

22. CSÚCS- ÉLMÉNY ÖNAKTUA- LIZÁCIÓ A szükségletek piramisa (Maslow, 1962) potencia törvény hierarchia törvény ÖNBECSÜLÉS SZERETET ÉS VALAHOVA TARTOZÁS BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK

23. deficit-igények: olyan dolgokat jelenítenek meg, amelyek a szervezetből hiányoznak fiziológiai biztonság hovatartozás szeretet növekedés-igények: olyan dolgok, melyek belülről fakadóak, ha a deficit-igények kielégítettek: esztétikai igények tudás és megértés esztétikai igények

24. szabadulni kellemetlen feszültség csökkentése megkönnyebbülés kielégüléskor külső irányítottság mások segítsége szert tenni kellemes feszültség növekedése élvezet kielégüléskor belső irányítottság önmagán segít deficitnövekedés

25. Az önmegvalósító személy jellemzői • hatékony és pontos észlelés • elfogadó • spontán és nem mesterkélt • problémaközpontú • független és autonóm • friss látásmód • óceánérzés • mély kapcsolat néhány személlyel • humorérzéke filozofikus és nem ellenséges • kreativitás és találékonyság • csúcsélmény megtapasztalása

26. Az érzelmek meghatározása • az érzelmek és motivációk kapcsolata • az érzelmi állapotok összetevői: • vegetatív reakciók • kognitív kiértékelés • arckifejezések • érzelmi reakciók

27. A vegetatív reakciók • az idegrendszer szimpatikus működéséhez kötött • a vegetatív arousal megvonása jelentős csökkenést eredményez a szubjektíven átélt érzelmekben • ?? mi különbözteti meg az érzelmeket, a különböző fiziológiai mintázatok?

28. A James-Lange elmélet • az autonóm idegrendszer aktivációját mint érzelmet érjük át • a kérgi válasz megváltoztatja az izmok és zsigerek állapotát • a megváltozott állapotokról új választ kap az agykéreg, ami már nem egyszerűen „érzékelt tárgy”, hanem „emocionálisan érzékelt tárgy” • nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk

29. Az érzelem létrejöttének James-Lange féle modellje

30. A Cannon-Bard érzelem-elmélet • Cannon ellenérvei a James-Lange elmélettel szemben: • a zsigeri változások hosszú időbeni lefutása nem magyarázza az érzelem azonnali fellépését • művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket • a zsigerek érzéketlen képletek • különböző érzelmek esetén azonos zsigeri változások • a perifériás afferensek roncsolása nem befolyásolja az érzelmi viselkedést • Ekman és mtsai (1983): különböző mintázatok érzelmekként, melyek viszont hasonlóak kultúrákként

31. Az érzelem létrejöttének Cannon féle modellje

32. A kognitív vélekedés, mint összetevő • a kognitív kiértékelés nagymértékben felelős a születendő érzelmekért • Schachter és Singer (1962):akkor keletkezik érzelem, ha az arousalhoz kognitív címkét rendelünk • előfordulhat, hogy nagyon hasonló izgalmi mintázat hátterén az eltérő tapasztalatok miatt különböző érzelmek jönnek létre • az adrenalin és teremtett helyzet értelmezése

33. Schachter és Singer kísérletének vázlata

34. A kognitív értékelés szerepe az érzelem létrejöttében

35. Zajonc: az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arckifejezések Az arcizmok összehúzódása befolyásolja az agyi vérellátást Az arcizmok megfelelő idejű kitartása az érzelem megjelenését eredményezi A kogníció nem szükséges feltétele egy érzelem kialakulásának Lazarus: a megismerés elsődleges az érzelemhez képest Roseman, az érzelem, mint tünetegyüttes: fenomenológiai komponens (szubjektív élmény) fiziológiai komponens gesztus komponens viselkedéses komponens emotivációs komponens (megközelítés vagy elkerülés) A megismerés szerepe az érzelem kialakulásában

36. Az elsődleges helyzeti tényezők és következményeik

37. A szerelem triarchikus elmélete (Sternberg és Trotter)

38. Az arckifejezések • egyszerű, primitív komponens • kulturális generalitás a jellemző • jobb agyféltekei lateralizáció, erős specializálódás

39. Kultúra és az érzelmek • biológiai alap a fiziológiai mintázat és az érzelmek azonosításának képessége • az alapérzelmek kultúrától függetlenek: biológiai örökletesség • nemek szerinti különbségek • verbális közlések metakommunikációs elemei: érzelmi tónus • a kultúra intézményesíti az alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját

40. A kultúra és alapérzelmek

41. Nyelvi értelmezési szintek az érzelmekben • Plutchik: • A. szubjektív nyelv: mit érzünk? • B. viselkedési nyelv: mit teszünk? • C. funkcionális nyelv: mit érünk el vele?