A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig

1. A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória

2. A kutatási feladat • Munkaerő kereslet és – kínálat mennyiségi és szerkezeti alakulásának vizsgálata • 2006 novemberében zárult • Foglalkoztatási színvonal alakulása • Műszaki-technikai fejlődés által kiváltott hatások figyelembevétele munkaerő mennyisége, foglalkoztatási struktúra alakulása • Becslések: ágazati, létszám-kategória, regionális módosulások

3. Első rész Mátrix kialakítása Második rész Foglalkoztatottak létszáma ágazati és regionális bontásban Módszertan: két részből áll

4. Mátrix felállítása, tartalmi elemei • 50 főnél nagyobb vállalatokra kiterjedő teljes körű adatfelvétel adatai • Kisebb vállalatok „teljeskörűsített” adatok • Jogi és nem jogi személyiséggel rendelkező egyéni és társas vállalkozások • Költségvetési és nonprofit szervezetek • Működő és legalább 1 fő dolgozó tulajdonossal vagy alkalmazottal rendelkező központjai, telephelyei • Összesen: 809 603 telephely foglalkozási adatai • Oszlop: 5 létszám-kategória • Sor: 21 ágazat • Cellák: foglalkoztatottak létszáma telephely szerint

5. Befolyásoló tényezők • technikai-műszaki fejlődés iránya és jellege, az ennek nyomán várható beruházások, fejlesztések foglalkoztatási képességre gyakorolt hatása, különös tekintettel az e célra várhatóan rendelkezésre álló EU-s forrásokra • területi elhelyezkedés • várható tulajdonosi kör • a béreknek a foglalkoztatásra gyakorolt hatása • a teljesítmény várható változása

6. Képzettségi szint és szakképzettségi jellemzők • Képzettségi szintre és a szakképzettségi jellemzők változására koncentrál: • A szakma/foglalkozási struktúra nem változik • A segéd- és szakmunka aránya változik • Szakmák/ foglalkozások eltűnnek • Újak jelennek meg • Korábbi szakmák, foglalkozások megváltoznak • Magasabb/ változatlan/alacsonyabb képzettségi szint

7. Kiinduló helyzet • mátrix: 3963 ezer fő foglalkoztatott • sűrűsödési pontok 2005-ös mátrix • feketefoglalkozás torzító hatásával nem foglalkozik

8. Ágazati és méretkategóriaSorrend foglalkoztatás és sűrűsödési pontok alapján: (2005-re) 1. kereskedelem 2. közigazgatás 3. gazdasági szolgáltatások 4. 1-9 főt foglalkoztatókon belül: kereskedelem, gazdasági szolgáltatás, építőipar35% (létszám) 5. 50-249 fő: közigazgatás, oktatás, energiaszektor20,6% 6. 20-49 fő: kereskedelem, építőipar, közigazgatás 7. 10-19 fő: kereskedelem, építőipar, gazdasági szolgáltatások

9. Régió koncentráció viszonylatában • Közép-magyarországi régió foglalkoztatottak közel 40%-a elszívja a fejlődési forrásokat • többi közt viszonylag egyenletes a megoszlás

10. Kérdések jövőre nézve • Látszik e esély a következő 10 évben a jelenleginél valamivel egyenletesebb foglalkoztatási eloszlások kialakulására? • A változó feltételek kikényszerítik e központi régió súlyának csökkenését? • Átalakul- e a gazdálkodó szervezetek méretstruktúrája a közepes és nagyobb szervezetek javára? • Folytatódnak e az évek óta tartó tendenciák az ágazati struktúra módosulásában?

11. A 2015-re várható helyzet a foglalkoztatás színvonalában és szerkezetében • 2 időintervallum • 2005-2010: foglalkoztatási színvonal1,8%-kal nő összességében ( évi átlag 0,4%) 70.000 fős foglalkozásbővülés • 2011-2015: foglalkozási színvonal 3,2%-kal emelkedik (évi 0,6%) 125-130 ezer fős foglalkoztatási növekedés • Foglalkoztatás: összesen 5%-kal, évi átlagban 0,5%-kal nő200 ezer fő • GDP viszonylag jelentős bővülése szerény foglalkoztatás növekedéssel jár együtt • Fejlődés: intenzív jellegű • Külföldi beáramló fejlesztési forrásokfoglalkoztatás bővülése

12. Ágazat és méretkategória • Legnagyobb súly kereskedelem – javítás – vendéglátásszállás-helyszolgáltatás alkotta csoport 1,8%ponttal emelkedik • Közigazgatás: 2.-ból 3. hely 1,3%pontos arányvesztés • Gazdasági szolgáltatások: 3.-ból 2. hely 2,9%pontos aránnyereség • Létszám felszabadító • Létszám vesztő • Létszám bővülő • Közösségi szolgáltatások ágazatai

13. Létszámkategória • 1-9 fő közti szervezetek • Zsákutca vállalkozások • Foglalkoztatási képesség: mikroméretű szervezetek:1,5%ponttal visszaesik; 50-249 fős szervezetek: 1,1%ponttal nő; 50-nél több 0,5%pontos növekedés • Növekedési ütem alföldi régió • Mértékbeli különbségek • Régiók foglalkoztatási súlyának változáa

14. Méretkategória és régió • Központi régió: tovább emelkedik a nagyméretű szervezetek súlya • Felső-közép kategóriában foglalkoztatási arány-nyereségre tesz szert D-Dunántúl és a két alföldi régió • Régiókban visszaesik a mikroméretű szervezetekben a foglalkoztatottak súlya

15. Munkaerőköltségek nagysága szerinti rangsor 1. Pénzügyi tevékenység 2. Energiaszektor 3. Szállítás, raktározás, távközlés

16. Vállalati mélyinterjúk tapasztalatai • összefüggés műszaki- technikai fejlődés sebessége és a gazdasági szervezetek által követett növekedési stratégiák közt • gyors műszaki haladásról beszámoló vállalatok több mnit ¾-ének célja a piaci részesedés növekedése • műszaki technikai fejlődés 70% szerint semleges a foglalkoztatás szempontjából nagyméretű iparvállalatokjelentősebb létszámkiszorító hatás • kis- és középvállalatokmunkaerő-racionalizáló beruházásokat szeretne( nincs anyagi fedezet) • legnagyobb munkaerő kiszorító hatás: átlagos ütemben vagy kifejezetten lassan fejlődő területeken • munkaerő-felvételnél nincs megfelelő szakképzettségű jelentkező

17. Köszönöm a figyelmet!