Megtakarítók Magyarországon alulnézetből avagy hogyan reagálunk a válságra?

1. KONFERENCIA Megtakarítók Magyarországon alulnézetbőlavagy hogyan reagálunk a válságra? előadás 2010. június 4.

2. Rövid felvezetés Fogalmak megtakarítás – jövedelem csökkentve a fogyasztás mértékével megtakarítási határhajlandóság – mennyivel nő a megtakarítás ha a jövedelem egy egységgel nő megtakarítási ráta – háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP arányában (Mo: ~4,7% /1991; ~1,4%/2009) reál hozam – az inflációt meghaladó hozam, amely a megtakarításokon elérhető megtakarítási elméletek (teljesség igénye nélkül): • Keynes (1936) – Visszatartott jövőbeni fogyasztás • Duesenberry (1946) - Relatív jövedelemhipotézis • Friedman (1957) – Permanens jövedelem hipotézis • George Katona (1975) – Pszichológiai közgazdaságtan • Samuelson (1993) - közvetítői szemléletű megtakarítási megközelítés Közgazdasági megközelítés Pszichológiai megközelítés Technikai megközelítés • Info: • A megtakarítók aránya folyamatosan csökkent az elmúlt 5 évben Magyarországon • Megtakarítók várható aránya 2010-ben: • Ausztria – 40% • Bulgária – 6% • Magyarország 17% • Attitűd változás 2000-től – előre hozott fogyasztás Mit is magyaráznak meg az elméletek?

3. Mik is vannak hatással a megtakarítóra? Avagy mi befolyásolja a megtakarítási magatartásunkat? Várakozások Megtakarító Szabályozás Személyes kapcsolatok Oktatás Termékkör Intézmény Motivációk Életmód Milyen reakciók születtek a válság hatására Magyarországon?

4. A MEGTAKARÍTÓI REAKCIÓK A VÁLSÁGRA 1. Gazdasági válság 2. gazdálkodási szokások • A gazdasági válságot a társadalmi rétegek eltérő mértékben érezték meg • A „klasszikus középosztályt” és a vállalkozókat érintette a legsúlyosabban • Az átlagnál jobb keresetűek, illetve a hitellel nem rendelkezők egyelőre nem tapasztaltak jelentős életszínvonal romlást • A válság jövőbeni kimenetelét illetően egy-öntetű a bizonytalanság, optimista és pesz-szimista szcenáriók egyformán előfordulnak A takarékoskodási szokásoknál megfigyelhető, hogy akiket érint a válság, azok nagyobb hangsúlyt fektetnek rá, akiket nem érint azok nem változtattak rajta A megtakarítások és befektetések szerepe fontos: a jövőbeni anyagi biztonság zálogát jelenti Jelen gazdasági helyzetben a rövidtávú, alacsony kockázatú befektetési formák preferáltak 3. A VÁLSÁG Értelmezése • A válság a fogyasztásban elsődlegesen érintett középosztályt két szempontból is érinti: • Devizahitelek (Árfolyam ingadozás kezelése – szabadjövedelem azonnali direkt felhasználási kényszere) • Magas kockázatú megtakarítási formák miatt tőkevesztési probléma • Kieső kamat és hozamjövedelem, amely bármely fogyasztási célra felhasználható. Kettős csapda helyzet. • A válság következményeként a megtakarítási képesség csökken és a megtakarítási célrendszer is átalakul (rövidebb időtáv, kockázat kerülés) • Felértékelődik a megtakarítandó alapösszeg veszteségének minimalizálása (kockázatmentesség)

5. LEGFONTOSABB MOTIVÁCIÓK Jelentősen mérséklődött a kockázatos de nagy hozamú megtakarítások preferációja Felértékelődött a rövidebb időtáv a válság elején – ez most már a kamatcsökkenés miatt átalakulóban van felértékelődött a munkaviszony elvesztési félelem– inkább a közeli jövőre koncentrálnak a megtakarítók. „...öngondoskodás egyenlő előtakarékosság.” „Távoli jövő” ÖNGONDOSKODÁS „...biztonság a jövőre nézve. Ehhez nem nyúlunk hozzá, ezzel nem számolunk a jelenben.” BEFEKTETÉS „...jó, ha van egy olyan kis biztonsági tartalék, amihez hozzá lehet nyúlni, ha bármi történik.” MEGTAKARÍTÁS „…sok kicsi sokra megy, nem árt odafigyelni a mindennapi költekezésekre.” TAKARÉKOSSÁG „MOST” „FONTOSSÁGA A JELENLEGI HELYZETBEN”

6. HOGY LÁTJÁK A BANKOKAT? Bankok általános megítélése A „kapitalista kizsákmányoló” képet felváltotta a „mentőöv” szerep: „a bank szükséges rossz” a hitelezési boomnak köszönhetően (2000-2008 közötti periódus) 2008 után ez a kép megint romlott, elsősorban a hitelek körüli változások egyértelműen ismételten negatív irányba fordították. A bankok megítélése az első asszociációs körben ismét inkább negatív, köszönhetően az erős emocionális hatásoknak. Amikor azonban a racionalitás oldaláról vizsgálják a bankokat, pozitívabbá válik a kép. NEGATÍVUMOK POZITÍVUMOK • „Visszaélnek a gazdasági erőfölényükkel” • „A hitelesek kárára szedik meg magukat” • Nem fordítanak figyelmet az ügyfelek egzisztenciális helyzetére • Egyoldalúan változtatják meg a szerződéseket • Lassú az ügyintézés Betétes ügyfelek felértékelődnek Jó kamatok voltak 2009-ben – akciós betétek Egyszerű betétügyintézés a bankoknál Forrás: bankindex, kutatások, sajtó anyagok

7. Kiket is érintett a válság? Alapvetően két csoportot különboztethetünk meg aszerint, hogy mekkora terhet jelent számukra a pénzügyi piacok jelenlegi alakulása. A válság által érintett réteg, a „klasszikus középosztály” A válság által csekély mértékben érintett társadalmi rétegek A tapasztalataink szerint főként a „klasszikus középosztályt” súlytják a jelen körülmények. Kiemelkedően azon tagjait, akik hitellel – különösképpen deviza hitellel rendelkeznek Ugyanakkor a másik ilyen csoport kockázatosnak minősülő befektetésekkel rendelkeznek, mint például részvények vagy tőke és hozam garancia nélküli befektetési alapok. A kutatási tapasztalatink azonban rávilágítanak arra, hogy a felső 3-4 tizedbe tartozó rétegek, illetve a középosztály azon tagjai, akik nem rendelkeznek hitellel és/vagy kockázatos befektetésekkel, kevésbé vagy csak kisebb mértékben érintettek a hitel válság által. Ezekben a 1/10-ben illetve csoportokban lassabb a fogyasztás csökkentési szándék Az általános gazdasági visszaesés miatt azonban náluk is érzékelhető hogy kevésbé tudnak megtakarítani. 7

8. A PÉNZÜGYI válság HATÁSÁNAK KEZELÉSÉRE FŐKÉNT RÖVIDTÁVÚ „TÚLÉLÉSI” TERVEK, SEM MINT HOSSZÚ TÁVÚ MEGOLDÁSI STRATÉGIÁK A JELLEMZŐK A válság által érintett réteg, a „klasszikus középosztály” A válság által csekély mértékben érintett társadalmi rétegek „Folyamatosan keresem a lehetőségeket mind pénzügyi téren, mind munka téren.” „A mi anyagi helyzetünkben nem érzem a hanyatlást.” „...férjem amit könnyen megkeres én azt könnyen el is szórom” „Most már háromszor átrágok mindent. Hova tegyem, hogy csináljam, hogy csűrjem, hogy csavarjam.” „Most biztosan nem nyúlok a lekötött pénzemhez” „Nincsenek pénzügyi gondjaim.” A „klasszikus középosztály” reakciója a válságra • A válság által leginkább érintett réteg – így az ide tartozó megkérdezettek nagy többsége is • a fogyasztás visszafogásával • hatékonyabb, szükség orientált vásárlással (csak azt veszi meg, amire leginkább szüksége van) • a megtakarítások növelésével és fenntartásával* • a befektetések fel nem élésével • a háztartási költségek racionalizálásával (pl.: szigetelés, energiával való takarékoskodás) • új ügyfelek csábításával (vállalkozók esetében) • próbálja ellensúlyozni a bevételek csökkenését, és biztosítani a helyzetét a jövőben. • 2. Mindennek ellenére az optimizmus jelen van azoknál, akik Forint vagy deviza alapú betétekkel • rendelkeznek, vagy a pénzük tőke, illetve hozam garantált befektetési alapban van. ???? ???? ???? ???? „Minket nem érint.” ???? 8

9. BIZONYTALANSÁG, ÚTKERESÉS - KEVÉS OPTIMIZMUS A JELLEMZŐ Jelen helyzethez fűződő gondolatok Jövő kilátásához fűződő gondolatok „Globális válság van, mindenkit érint.” „Merre tovább?” ???? ???? „Szeretnénk tragédia nélkül kikerülni a válságból.” „Fejetlenség van.” „Apró léptekkel haladunk előre.” 9 ???? ????

10. A lakosság várakozása: Bizonytalanság – Lassú növekedés PROGNÓZIS A VÁLSÁG JÖVŐBENI ALAKULÁSA A jövőbeni gazdasági várakozások nagyon vegyes képet mutatnak. A bizonytalanság általános jelenség. Alapvetően három típusú szcenárióról beszélhetünk, melyek közel egyenlő arányban merültek fel. Mindhárom prognózis szerint a válságból lassan és inkább 2011-ben lesz valamilyen fellendülés. Az eltérés a mértékben jelenik meg. Emiatt azt feltételezzük hogy a bevétel kiesési várakozások valószínűleg megnövekednek, ami miatt ha lehetséges fogyasztáscsökkentést illetve előrehozott megtakarítási szándékot fognak képviselni a fogyasztók. Pesszimista szcenárió „Katasztrófálisak a következmények.” ???? „Nem tudom mikor fogunk kilábalni.” ???? Jelen 2011-2012 Optimista szcenárió „Ez az évünk az biztos, hogy cudar lesz.” ???? „Talán elindulunk fölfelé.” „BÁRMIKOR BÁRMI TÖRTÉNHET” Jelen 2011-2012 Nagyon erős elem lett a bizonytalanság. Ez amiatt is problémás, mert a válság berobbant a köztudatba (munkanélküliségi számláló), ami miatt a válság elején a pszichológiai hatás (rettegés, egzisztenciális bizonytalanság) feltételezhetően sokkal erőseb volt. Lassú, stagnáló szcenárió „Szerintem nem sokat fog változni a helyzet.” ???? 10 Jelen Jövő

11. Pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos MAGATARTÁS PÉNZÜGYI TERVEZÉS Általános vélekedés, hogy a mindennapokban szükség van rá. Azonban azok a decilisek, amelyiket kevésbé érintett a válság, nem érzi, hogy nagyobb jelentőséget kellene ennek szentelnie. A fogalom párosul az ésszerű, tervszerű költés gyakorlatával, de ennek sajnos a (Megfontolt vásárlások, háztartási energiával való takarékoskodás) Jellemző a válság hatására a nagyobb beruházások felfüggesztése, késleltetése is. MEGTAKARÍTÁS • A megtakarítással kapcsolatosan a legfontosabb elem a biztonság: • a család jövőjének biztosítása • váratlan helyzetekre való biztonsági tartalék • A rendszeres jövedelemből különítik el, amely szerepet játszik abban, hogy egy nagyobb tőke felhalmozódjon, és esetleg (egy része legalább) befektetés formájában tovább gyarapodjon. • Fontos, hogy könnyen hozzáférhető, keveset kamatozik, de mindig hozzá lehet tenni, illetve el lehet belőle venni. (Banki termékek közül példa a megtakarítási számla.) • a jelenlegi helyzet nem kedvez a rendszeres megtakarításoknak: többen, akik eddig rendelkeztek valamilyen rendszeres megtakarítással, jelenleg inkább szüneteltetik azokat . (2009-es biztosítás piaci adatok is reflektálnak erre)

12. Mit gondolunk a befektetésekről és az öngondoskodásról? BEFEKTETÉS • A befektetés azt az aktuálisan „felesleges” anyagi eszközt jelenti, amelyet az ügyfél hosszabb-rövidebb ideig nélkülözni tud, és folyamatosan gyarapszik. – Önálló életet él…. • A befektetés egyöntetűen mindenki számára a jövő anyagi biztonságát, stabilitását jelenti. • A pénzügyi válság következtében népszerűbbeké váltak a rövidtávú (2-3-6 hónapos) lekötések, és ez a tendencia még a közel jövőben is így marad. • Az 1 éves időtávlatú befektetések tűnnek jól kalkulálhatónak, habár ez már hosszú távnak számít. Azonban az ennél messzebre nyúló elkötelezettségek nem vállalhatóak, mivel a válság jövőbeni kimenetelét homály fedi, ami a bizalom hiányát eredményezi. • Míg a takarékoskodással és a megtakarítással az aktuális pénzügyi nehézségekre próbálnak reagálni a fogyasztók. • A válság eredményeképpen még magasabb kockázati szintet képvisel a kötvény és a részvény • A jövőben a megkérdezettek nem várnak érdemi változást, ami súlyosabban érinthetné a befektetéseiket, leszámítva az ingatlan beruházásokat és az állampapírt egyes megkérdezettek szerint. • Vannak olyan megtakarító csoportok, akik úgy vélekedtek emelett, hogy a Forint gyenge szereplése miatt a deviza a piacon, érdemes Euróra váltani és ebben tartani a befektetéseket. ÖNGONDOSKODÁS • Bár érzékelhetően egyre több szó esik az öngondoskodás fontosságáról, ez még változatlanul egy racionális érv valós cselekvések, stratégiák nélkül. “Az eszünkkel tudjuk, hogy kellene, de hogyan, miből?” - a válság ezt kifejezetten erősíti • A hárításfőleg a fiataloknál hangsúlyos: “majd csak lesz valahogy, addig még kialakul, az még messze van”, de néha az idősebbek esetében is jelen van ez a fajta attitűd: “nekem már nem éri meg” . Azt gondolják, hogyvagymég túl fiatalok hozzá vagy már túl idősek. • 3. Az öngondoskodásnak fontos részét képezi tehát a folyamatos takarékoskodás és a céltudatos befektetés, amely életbiztosítások különböző formáiban és nyugdíj előtakarékoskodásban nyilvánul meg. • 4. A legtöbbek számára az öngondoskodás nem foglalja magába a munkanélküliség, vagy a rosszabb gazdasági helyzet okozta anyagi szűkösség ellen való védekezést.

13. Betétekről mit gondolunk? A VIZSGÁLT PÉNZÜGYI TERMÉKKEL KAPCSOLATOS általános tapasztalatok Nagyon eltérő tájékozottság megtakarítási termék neve ismert lehet de tartalma általában nem Közérthető terméket keresnek. (EBKM már megszokott, de nem hivatkozott) A folyószámla nem megtakarítási termék forint bankbetét Mindenki által ismert befektetési forma. A termék nem bír előnytelen tulajdonságokkal. Erős bizalom, preferált kamatjövedelem. Jól értelmezhető futamidő Jelenleg a Forint bankbetét a legkedveltebb termék, mivel ezt tartják a legmegbízhatóbbnak. Az Országos Betétbiztosítási Alap garanciájának a mértékével már nem mindenki volt tisztában. deviza bankbetét Hasonlóan a Forint betéthez a deviza betét is pozitív megítélés alá esik. Kisebb mértékben de az euro zóna miatt az euro betét szerepe felértékelődhet Jelenlegi hátránya a szolgáltatásnak az általánosan alacsony kamat, azonban ezt ellensúlyozhatja az árfolyam alakulása következtében realizálható nyereség. A deviza betéttel rendelkezők számára a termék biztos pontot jelent, de ezek száma alacsonyabb

14. Hogy látjuk a befektetési termékeket? részvény • A legkockázatosabbnak tartott befektetési forma – oka az ismeretek hiánya –, mivel félnek, hogy nagyot veszíthetnek. • Csak is olyan pénzösszeggel próbálnák ki ezt a pénzügyi eszközt, amelynek elvesztése nem okoz problémát. Aki vállalkozik erre, az azt gondolja , hogy próbára teszi a szerencséjét, de: • Egyrészről, van aki csak nagy és ismert cégek papírjait vásárolná. • Másrészről, egyesek csak is hosszútávon fektetnének részvénybe. • Harmadrészről, a rugalmassága miatt mások rövidtávon „játszanának” vele. • Összességében, a részvény egy csábító befektetés az elérhető magas profit és a rugalmas adás/vétel miatt, azonban nem vonzó a kiemelkedően nagy kockázat következtében. állampapír A legbiztosabb, a legstabilabb befektetési forma, az állam soha nem mehet csődbe. A befektetett összeg az állam álltal garantált; A termék fix, alacsony kamatot biztosít. kötvény • A legcsekélyebb pénzügyi ismeret a kötvényhez köthető, és nem is tudják értelmezni a termék működését információ megadását követően.

15. Speciális Megtakarítási formák befektetési alap Keveset tudnak a termékről Ingatlan-, kötvény- és részvény befektetésekkel párosítját, amely általában is, de különösen most, magas kockázattal rendelkezik… A feltételezett kamat alacsony és fix, az elérhető magasabb kamat azonban nagy kockázattal párosul. Előnyét nem ismerték . életbiztosítás Elsősorban a biztonságra törekvő ügyfelek számára fontos termék, Szűk csoport preferálja a biztosítási pénzügyi szolgáltatásokat. (gyerekközpontúság) Negatívum a lejáratkor előfordulhat; hogy kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyit befizettek. Akik nem rendelkeznek vele, azok vagy nem érzik szükségét, mivel úgy gondolják, hogy sokáig élnek majd, vagy nem tetszik nekik a tény, hogy a termék összefonódik a halálesettel. nyugdíjpénztár Az önkéntes kiegészítő- és a magánnyugdíjpénztárak megítélése visszás. Alapvetően szükségesek és jók a termékek, amelyek az öngondoskodást szolgálják, azonban a bennük elhelyezett összegek értékének csökkenése megkérdőjelezik a gyakorlati hasznosságukat. Nem ismert a nyugdíjpénztár tényleges működése (kamatok, hozamok, kifizetések…)

16. Milyen Termék Térkép Élhet a fejünkben? TERMÉK TÉRKÉP A legnagyobb problémát az iskolai pénzügyi oktatás hiányában látjuk, amely megalapozhatná a termékismeret alapvető szintjét állampapír deviza betét pontos forint betét gépjármű fin. életbiztosítás nyugdíj pt. egészség pt. részvény TERMÉK JELLEMZŐK ISMERETE megtak. szla befektetési alap hiányos kötvény termék MEGÍTÉLÉSE (hozam / kockázat) negatív pozitív

17. HOGYAN Döntünk Megtakarításunkról? (már ha van….) DÖNTÉSHOZATAL MOTIVÁCIÓ • Minden befektetéshez párosul motiváció; Ez egyes esetekben együtt jár egy viselkedés mintával. (referencia csoportok….) • Általános cél a jövőbeni anyagi biztonság elérése. • Egyes befektetéseknek konkrét végcéljai is vannak. • Gyakori, hogy egy egyszeri nagyobb pénzösszeg adja az induló tőkét…. • A döntéshozatal folyamata tájékozódással kezdődik különböző forrásokból, amiket megbízhatónak tartanak: • reklámok • internet • pénzügyekben jártas ismerősök • Jellemző hogy információt gyűjtenek és értékelnek: • ismerik-e a bankot • kamat / hozam kalkuláció • futamidő • kockázat BEFEKTETÉSEK NYOMONKÖVETÉSE BEFEKTETÉSI STRATÉGIA VÁLTÁS Ritkán történik meg, aki tudja hogy napi változás lehet, az igyekszik megtenni (pl.: befektetési alap, részvény) Azok az ügyfelek, akik ilyen befektetési formával rendelkeznek, havonta vagy hetenet figyelik az árfolyamok alakulását. Forint vagy deviza betétesek a betét lejárata előtt legalább egy héttel már keresik a további lehetőségeket. Akciókat keresnek…. A válság újraírja a megtakarítási célokat (nem beszélhetünk stratégiáról általában) Feltételezhetően nem merik hosszabb távra lekötni a pénzüket, FŐ ÉRZÉKELÉS A BIZONYTALANSÁG Nem tudja a megtakarító, hogy a gazdasági bizonytalanság miatt, nem kell-e a megtakarításokat felhasználni fogyasztásra….

18. Bankokkal kapcsolatos általános attitűdök ???? NEGATÍVUMOK POZITÍVUMOK „...a betétesek előtérbe kerültek.” ???? „...aki viszont befektet, sokkal jobban jár, mint korábban.” ???? „Kecsegtet, fel lehet ülni a hátára, de nem visz sehova.” „A bankok kimutatták a foguk fehérét. Kárörvendenek a hiteleseken.” ???? ???? „A bankok díjazzák a betéteseket.” ???? „A bank mindenképpen ragaszkodik a pénzéhez. Azt nem fogja nézni, hogy kis gyerek van, vagy meghalt valaki.” „Nem annyira szeretem a bankokat. A bank monopol helyzetben van. Azt csinál az ügyféllel, amit akar.” ???? „...a bank egy oldalúan megváltoztathatja a szerződést.” „Ha bármit akarsz intézni, akkor mappával fogsz kijönni a banktól.” ???? ???? ???? „Egy bank az legyen elegáns és magabiztos.” „Egymással versenyeznek a bankok, egymást próbálják túl licitálni.” ???? ???? „Semmi képpen ne vegyen fel hitelt.” ????

19. HOGyan választunk Bankot „néhány jellemző a választás értelmezésére” BANK VÁLTÁS SZEMPONTJAI FŐBANK VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI ???? ???? A többség csak az ajánlat tartalmát nézi, és megtakarítások esetén már a jobb kamat/hozam hatására is bankot vált. Vannak azonban, akik megvizsgálják, hogy a bank-nak a jobb kondíciói rövid távú akciók-e vagy hosszútávon is megéri-e hozzájuk menni A bankváltást kiváltó kamat/hozam különbségnek kiemelkedőnek kell lennie…. Bármilyen negatív személyes tapasztalat esetén nem számít a bank jobb ajánlata, nem fogják választani…… • Bankfiók és ATM közelsége a lakhelyhez • Számlavezetés költségei • Folyószámla kamat a nem lekötött pénzre • Interneten vagy telefonon keresztül elintézhető banki ügyek száma • Több bankkal való kapcsolat esetén az a bank, ahol a nagyobb pénzforgalom bonyolódik le, és/vagy ahol a nagyobb mennyiségű pénz van befektetés formájában FŐBANK – MELLÉK BANK VISZONYA ???? ???? A főbank mindig előnnyel indul, legyen az befektetési termék vagy biztosítás, a kondícióktól függetlenül. A főbank előnnyel indul az azonos tartalmú ajánlatok esetén is, az ügyfelek számára az ajánlat kondíciói a legfontosabbak, nem vállalják a bank váltással járó adminisztratív terheket Egyedül a hiteltermék esetén nincs prioritása a főbanknak a versenytársakkal szemben: aki a jobb feltételeket kínálja, az a nyertes

20. Mik is lehetnek a konklúziók? Oktatás Pénzkezelési magatartás és háztartásgazdálkodás önálló megjelenése az oktatási alaptantervben A megtakarítási termékek kockázati szintjeinek folyamatos ismertetése és tanítása szükséges Gyerekprogramok a megtakarítási magatartás kifejlesztésére (iskola-takarék, országos játékok) Megtakarítási tanácsadási programok (MIFID továbbfejlesztése) Módszertanok arra hogy mire jó a megtakarítás….. (motivációk tudatosítása) intézmények Még közérthetőbb kommunikáció az ügyfelek felé Szolgáltatás minőségének további erősítése (partner vesztés elkerülésére…) Az értékesítési munkatársak magas szintű felkészítése (folyamatos oktatás) CRM ügyfélértékben megfelelő helyet kapjon a termékkör……… Köszönöm a figyelmüket!