Felsőoktatási intézmény a régió fejlődésének szolgálatában Dr. Rőfi Mónika

1. Felsőoktatási intézmény a régió fejlődésének szolgálatában Dr. Rőfi Mónika

2. A tudásalapú társadalom növekedési üteme függ az új tudás: • előállításától (kutatásfejlesztés) • átadásától és terjesztésétől (oktatás és képzés, publikációk) • felhasználásától (új gazdasági, ipari folyamatok és szolgáltatások, • spin-off vállalatok, regionális és helyi fejlesztés) • Az egyetemek különleges helyzete, hogy mindhárom folyamatban részt vesznek, azonban a külső feltételek megléte is elengedhetetlen !

3. KÜLSŐ FELTÉTELEK: • Innovatív gazdasági környezet • Regionális innovációs kereslet • Kooperációs kultúra • Jól összehangolt finanszírozási struktúrák • REGIONÁLIS ÉS HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

4. Európában egyedülálló helyzet: Hátrányos helyzetű régió – kiemelkedő felsőoktatási intézmény Mit tehet az egyetem a számára otthont adó szűkebb és tágabb régió fejlesztéséért?

5. TÖRTÉNET A Debreceni Egyetem addig önállóan működő intézmények (újra)egyesítésével és jogutódlásával 2000. január 1-ével jött létre. Történelmi gyökerei visszanyúlnak a Debreceni Református Kollégium alapításáig (1538), amelynek később kialakult három akadémiai tagozatára alapozva jött létre a Debreceni magyar királyi Tudományegyetem. Ezzel a négy és fél évszázados, megszakítás nélküli múlttal ma a Debreceni Egyetem az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye.

6. OKTATÁS • A legszélesebb képzési kínálat: • Alapképzés (63 alapszak), • Mesterképzés (68 mesterszak), • Osztatlan képzés (4), • főiskolai képzés (hagyományos), • egyetemi képzés (hagyományos), • PhD képzés, • szakirányú továbbképzés (116), • felsőfokú szakképzés (21), • felnőttképzés

7. OKTATÁS

8. OKTATÁS A 2010-ben felvételt nyert hallgatók állandó lakhelye szerinti megoszlása

9. TUDOMÁNY • Az oktatók 67%-a minősített, összesen 954 fő. • Egyetemi/főiskolai tanárok száma: 212 fő. • Akadémikusok: 30 fő. • Az egyetemen 25 doktori iskolában folyik a doktori képzés (országosan a legtöbb). • Doktori fokozatot 6 tudományterületen (agrártudományok, bölcsészettudományok, műszaki tudományok, orvostudományok, társadalomtudományok és természettudományok), 25 tudományágban ítélnek oda. • Az évente felavatott doktorok száma: 150-200 fő. • Két Regionális Egyetemi Tudásközpont. • 12 MTA kutatócsoport, 11 működését az akadémia finanszírozza.

10. TUDOMÁNY • A kutatóegyetemi TÁMOP pályázatban szereplő öt kiemelt alapkutatási fókuszterület: • Molekulatudomány, benne a gyógyszerkutatással; • Fizikai-, számítás- és anyagtudomány; • Molekuláris medicina, • Egészség- és környezettudomány, • Magyarság kutatás, nyelvtechnológia és bioetika. • Mind az öt fókuszterületben van: • akadémiai kutatócsoport, innovatív kutatói „team”, és • legalább egy doktori iskola.

11. TUDOMÁNY A K+F+I bevételek évről évre növekednek, a Debreceni Egyetemre érkezik a teljes hazai felsőoktatási szektor bevételeinek 16-17 százaléka.

12. TUDOMÁNY Magas szintű kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység folyik valamennyi tudományterületen, egyidejűleg 7-800 támogatott projekt fut. A meggymag kivonatot tartalmazó Olabella krém egyetemi kutatásfejlesztés eredménye.

13. PÁLYÁZATOK

14. GAZDÁLKODÁS

15. GAZDÁLKODÁS

16. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KLASZTEREK: Pharmapolis (akkreditált) Informatika (akkreditált) Funkcionális élelmiszer (akkreditált) Termál (akkreditált) Létesítmény energetika

17. Egészségipar • 100 kutatócsoport • DEOEC • Molekuláris Medicina Kutatóközpont – EU kiválósági központ; • Bioinkubátor központ astart-upcégeknek • PharmapolisInnovatív Gyógyszeripari • Klaszter • Termál egészségipari Klaszter Lecturer: István Fábián

18. Funkcionális élelmiszer 54 kutatócsoport az agrártudományban AGTC I-Bolt innovatív és egészséges élelmiszerek boltja(e.g. glutén mentes péktermékek, funkcionális gyümölcs és tejtermékek) Pharmapolis InnovatívFunkcionális Élelmiszer klaszter Magyar Sport és Életmód-fejlesztési Klaszter Klaszter – 28 tag, akkreditálva 2010-ben

19. Informatika Informatika Kar Szuperszámítógép Szoftver alapú szimulációs és modellező technológiák kísérleti tudományok, orvos és közgazdasági tudományok támogatása Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter (2010-ben akkreditálva) Kreatív iparágak inkubátor központja Fókusz: komputergrafika, adatvédelem, E-kormányzás, E-community, E-egyetem, üzleti és mesterséges intelligencia

20. Energetika • Alternatív autógyártási technológiák Elektromos versenyautó Pneumobile

21. LENERG Létesítményenergetikai Klaszter • 20 tag • Fókusz: energia felhasználás minimalizálása, megújuló energiafelhasználás maximalizálása, környezetbarát anyagok használata, új berendezések a növekvő energiafelhasználás miatt • 6 új projekt létrehozása

22. A Jelen – Fontosabb Adatok • folyamatosan stabilan, hiánymentesen gazdálkodott, • az egyik legszélesebb oktatási és kutatási spektrumot felmutató magyarországi egyetemmé nőtte ki magát, 2010-ben elnyerte a Kutatóegyetem - rangot, a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók aránya elérte a 70%-ot, • A 2000. évi 20.000 – ről 2010. évre 30.000 felé növelte hazai hallgatói számát, jelenleg megközelítőleg 3.000 külföldi hallgató tanul itt, • tudatosan fejlesztette a több lábon állási képességét, az egyik legsikeresebb felsőoktatási intézménnyé vált a pályázati források bevonásában (megközelítőleg 35 Mrd Ft EUforrást vont be), amelyet a jövőbe való befektetésként kezelt, • bevételeinek jelentős hányadát (2010. évben 17%-át) saját bevételként teremtette meg, a versenyszférából származó megbízások bevételei 2010. évben meghaladták a 4,7 Mrd. Ft-ot. • A régió egyik legnagyobb munkaadója, jelenleg 6.400 fő felett foglakoztat, • több mint megháromszorozta a rá bízott állami vagyont, a 2000. évi 20 Mrd. Ft mérlegfőösszegét 2010. évre 70 Mrd. Ft-ra növelte • az ország egyik legmodernebb oktatási és kutatási infrastruktúráját építette ki • 32-re növelte gazdasági társaságai számát, amelyekben tulajdonosként szerepel

23. bizonytalanság • Kiforratlan elképzelések a felsőoktatás társadalmi szerepvállalása területén, • Az állami támogatással tanuló hallgatók létszámának drasztikus csökkentése a következő évek során, • A felsőoktatási képzési struktúra jelentős átalakítása (képzések megszüntetése, felnőttképzés átalakítása, térítéses képzés rendszerének megváltoztatása), • Bizonytalan finanszírozási struktúra, meghatározó részben kapacitásfinanszírozás a jelenleginél alacsonyabb szinten, normatív finanszírozás háttérbe szorulása, • Vagyongazdálkodás és Létesítménygazdálkodás centralizálása, saját vagyon megszüntetése, • Pályázati rendszer átalakítása, EU források szűkülése a költségvetési intézmények vonatkozásában, • Betegellátási rendszer és annak finanszírozásának erőteljes átalakítása, centralizálása, • Nemzetközi trendek alapján látható a gazdasági szféra érdeklődésének elmozdulása a kutató szervezetek felé

24. Lehetőségek • Az állami finanszírozás mértékének és részarányának változásával arányosan növelni kell a külföldi és belföldi térítéses képzések mértékét és színvonalát, ami a versenyképesség növelését várja el a magasabb szintű kapacitás-kihasználás érdekében (KST: költség-hatékonyság, minőség), • Vállalkozásain keresztül megvalósuló „vállalkozó egyetem” megvalósítása, a gazdasági társaságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása (KST: gyorsaság, alkalmazkodóképesség), • Pályázati és más finanszírozási források bevonása a vállalkozásokon keresztül, a projektcégek mellett az egyetem számára valóságos forrást megteremtő klasszikus nyereség-érdekeltségű vállatok létrehozása és működtetése partnerekkel közösen (KST: technológiai transzfer, innováció, együttműködés), • Gazdasági szférával szorosabb kapcsolatok kialakítása az alkalmazott kutatások, az innováció és az oktatás, mint szolgáltatás területén, a klaszter együttműködések szellemi hátterének megteremtése (KST: együttműködési készség, kommunikáció, érdekeltség), • Regionális (határon átnyúló) vezető szerep megszerzése, a térség tudás-központjaként

25. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.unideb.hu