Reguly Antal (1819–1858) északi-uráli térképezése (1843−1846)

1. Reguly Antal (1819–1858)északi-uráli térképezése(1843−1846) Klinghammer István Gercsák Gábor ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

2. Korai ábrázolások • Ptolemaioszi örökség • Sigismund Herberstein (1486−1566) • Pjotr Godunov (?−1670) • Szemjon Remezov (1642−1720 után) • Ivan Kirilov (1689−1737) • Joseph-Nicolas Delisle (1688−1768) • Mihail Lomonoszov (1711−1765)

3. Az Urál Ny−K irányú ábrázolása Ptolemaiosz után (1482, Ulm)

4. Az Urál meridionális irányú rajza (Herberstein, 1549)

5. A valóságnak megfelelő Urál (Godunov, 1667)

6. Északi-Urál (Kirilov)

7. Korai ábrázolások • Ptolemaioszi örökség • Sigismund Herberstein (1486−1566) • Pjotr Godunov (?−1670) • Szemjon Remezov (1642−1720 után) • Ivan Kirilov (1689−1737) • Joseph-Nicolas Delisle (1688−1768) • Mihail Lomonoszov (1711−1765)

8. Reguly Antal útjai

9. Reguly az Északi-Urálban

10. Az Urál és az Urálon túl térképezése • 1843: Vogulföld, első térképvázlatok • 1843–1845: 440 ezer km² terepi bejárása • 1845: Orosz Földrajzi Társaság, Pétervár • 1846: A térkép tisztázása • Bőséges névrajz, vízrajz, települések, utak • Néprajzi határok, művelési ágak • 1847, 1848, 1850: A sokszorosított térkép a Hofmann-expedíció útikalauza

11. Reguly Antal térképe • 1846, Szentpétervár, kőnyomat (1906) • Északi szélesség 58°−70° között • Keleti hosszúság 72°−89° között • Kb. 1,1 millió km² terület • Kb. 1: 1 200 000 méretarány • 76 x 108 cm-es lapméret • 16 kasírozott szelvény • Közel 600 földrajzi név

12. A térképnyomat címlapja

13. A nyomtatott térkép címmezeje

14. A térkép jelmagyarázata

15. A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke (kézirat)

16. A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke

17. A Konda (Hunda) és a Tavda (*Javda) folyók vidéke

18. Az Ob alsó szakasza (kézirat)

19. Az Ob alsó szakasza

20. Az Ob alsó szakasza

21. A térkép méltatása(St. Petersburg Zeitung, 1847) „Reguly lankadatlan szorgalommal vizsgálta és megfigyelte a vogulok országát és népét, akiket ő a magyarok legközelebbi nyelvrokonainak tart. Térképével és a hozzáfűzött magyarázatokkal Oroszország néprajzának és földrajzának tudományában egy meglehetősen nagy terra incognita felfedezője lett.”

22. Sértés és elégtétel • 1853: A Hofmann-jelentés I. kötete nem említi Reguly forrástérképét • A jelentés II. kötete: Hofmann-dedikáció és „Reguly … nemcsak megfigyelései eredményét bocsátotta rendelkezésükre, hanem … az Északi-Urál térképét is elkészítette. Ez nagy hasznára volt az expedíciónak, mert hegyek és folyók nevének tömegét, települések helyét és elnevezését jegyezte fel.”

23. Előadások • 1856: MTA, Reguly előadásai a térképekről • 1857: Bécs, Földrajzi Társaság, alelnöke: „Összehasonlítottam a Reguly által készített térképvázlatot az expedíció később készült térképével, és a pontos csillagászati megfigyelések előnyét az utóbbira nézve el kell ismernem. Reguly térképének ennek ellenére az a nagyobb érdeme, hogy a vízfolyásokat és hegyvonulatokat pontosabban ábrázolja, valamint az ott előforduló tárgyakat pontosabban megjelöli.”

24. Élet a térkép után • Az Urál-térképpel nem foglalkozott többet • Kartográfiai érdeklődése megerősödött • Személyes szakmai kapcsolatokat épített ki • domborzatábrázolás • terepi térképezés • térképkészítés • 1858: Reguly Antal váratlan halála

25. Reguly önértékelése „… az érdem, melynél fogva amaz örök homállyal fedett tájakat az ethno- és geográfiai tudás színvonalára emeltem, nem lehet, hogy tőlem megvonassék.” Reguly második akadémiai előadása, MTA, 1856. június 30.