Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 • 12. A francia államberendezkedés a II. Köztársaság és a II. Császárság idején [Tk. 328-331. o.] • 13. A Harmadik Köztársaság alkotmánya (Franciaország) [Tk. 332-335. o.] VIII. Francia republikánus alkotmányok • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet 1945-2005. Budapest: Osiris, 2006.

2. 12. A francia államberendezkedésa II. Köztársaság és a II. Császárság idején

3. 1. Előzmények • Napóleon után Bourbon-restauráció (1815-1824) • X. Károly (1824-1830) azonban abszolút monarchiát akar kiépíteni • 1830: júliusi forradalom, a trónra meghívott Lajos Fülöp orániai herceg alkotmányos monarchiát hirdet (1830. évi alkotmányos karta), de ez a rendszer is autoriterré válik

4. 2. Az 1848-as forradalom • Élen járók: baloldaliak, szocialisták, Alphonse de Lamartine, Louis Blanc • Lajos Fülöp Angliába menekül, ideiglenes kormány • Választanak egy 880 tagú, konzervatív többségű gyűlést, amely viszont nem támogatja a szocialista törekvéseket • Újabb zavargások • Végül megalakul a Második Köztársaság (alkotmány: 1848)

5. 3. Az 1848. évi francia alkotmány • A polgári jogok deklarációja továbbra sem kerül külön részbe • Helyette: „szabadság, egyenlőség, testvériség”, „munka és ipar szabadsága”, „munkaadók és munkások egyenlősége” (erősen baloldali „töltésű”) • A kor legszélesebb férfi választójoga • Egykamarás TH, amely azonban Államtanácsot választ (kvázi második kamaraként törvényjavaslatokat kezdeményezhet) • VH: 4 évre közvetlenül választott köztársasági elnök (Charles-Louis-NapóleonBonaparte, a korábbi hadvezér császár unokaöccse) • Az elnök újraválasztása tilos • Az elnök mellett kormány • Átmenet a parlamentáris és a prezidenciális kormányforma között

6. 4. Az 1851. évi államcsíny • 1849-ben konzervatív többségű Nemzetgyűlést választanak • Charles-Louis-Bonaparte 1851. december 2-án államcsínyt hajt végre: • Feloszlatja a Nemzetgyűlést • Ostromállapotot hirdet • Népszavazást kezdeményez egy új alkotmány létrehozásáról

7. 5. Az 1852. évi alkotmány (1) • KÖZTÁRSASÁGI FORMÁBA BURKOLT MONARCHIA • Emberi jogi katalógus helyett csak utalás az 1789-es Deklarációra • TH: kétkamarás: • Szenátus: • Tagság részben tisztség, részben elnöki kinevezés alapján • Törvényhozásnál egyetértési jog • Kvázi alkotmánybírósági feladatok (az alkotmány hiteles magyarázója – senatusconsultum, állampolgári vagy kormányzati kezdeményezésre megsemmisítheti az alkotmányellenesnek talált határozatokat) • Törvényhozó Testület: • 10 évre általános választójog alapján választott tagok

8. 5. Az 1852. évi alkotmány (2) • VH: Köztársasági Elnök • 10 évre választják • A lehető legszélesebb elnöki jogkör- utódkijelölési jog (!) (a választás joga csak akkor száll vissza a népre, ha a hivatalban lévő elnök meghal) • Erős jogosítványok a TH-mal szemben: • A két ház vezetőinek kinevezése, alsóház feloszlatása, törvénykezdeményezési jog, abszolút vétójog • De nem prezidenciálisa rendszer (vannak miniszterei) • Államtanács (≠ Szenátus): törvények és rendeletek véleményezője, részt vesz a közigazgatás felügyeletében

9. 6. A Második Császárság (1852) • Charles-Louis-Bonapartenépszavazással módosíttatja az alkotmányt: • Megváltoztatják az államformát: • Bonaparte új címe: császár (III. Napóleon) • Autoriter berendezkedés • Politikai reformok: • Sajtótörvény szigorának enyhítése • A vége felé alkotmányos monarchiaként működik • De az elégedetlenség nő, Poroszországtól katonai vereség(1870. szept. 2. Sedan; III. Napóleon fogságba esik, majd Angliába távozik) • A II. Császárság megbukik, Párizsban kikiáltják a III. Köztársaságot (1870. szept. 4.)

10. 13. A Harmadik Köztársaság alkotmánya (Franciaország)

11. 1. Párizsi Kommün 1871 • Felkelés 1871 márciusában • Louis Auguste Blanqui és Pierre-Joseph Proudhon alapelveit igyekeznek átvinni a gyakorlatba (anarchista és marxista csoport helyi kormányzata Párizsban) • Kilenc bizottságból álló kormány, szociális intézkedések • Két hónap után leveri a kormányhatalom (AdolpheThiers kormányfő – a Bordeaux-ban ülésező Nemzetgyűlés választotta kormányfővé még 1871. február 17-én)

12. 2. 1875-ben 3 alkotmánytörvény • A törvényhozó hatalomról és a köztársasági elnökről („a közhatalom szervezetéről”) • A Szenátus szervezetéről • A hatalmi ágak elválasztásáról („a közhatalom viszonyairól”)

13. 3. A III. Köztársaság berendezkedése (1) • TH: kétkamarás Nemzetgyűlés: központi szerep • Képviselőház: általános választójog alapján • Szenátus: • részben a Nemzetgyűlés választja (élethossziglan), • részben a helyi önkormányzatok képviselői delegálják (9 évre) • Szimmetrikus bikameralizmus • Alkotmánymódosítás: mindkét kamara külön-külön szavaz, majd együttes ülésen abszolút többséggel is el kell fogadni

14. 3. A III. Köztársaság berendezkedése (2) • VH: köztársasági elnök + kormány • Köztársasági elnök: • Nemzetgyűlés választja 7 évre • Csak alkotmányjogi felelőssége van, miniszteri ellenjegyzés • Hadsereg parancsnoka, törvénykezdeményezési jog, elnapolás, Képviselőház feloszlatása (utóbbihoz szenátusi jóváhagyás kell) • Felelős kormány: • Mindkét kamarának felelős politikailag • Üléseit az elnök vezeti

15. 4. Választási rendszerek • Gyakran módosítják aktuálpolitikai megfontolásból: • 1871: listás, arányos • 1875: többségi, kétfordulós • 1884: listás • 1889: többségi (1919-ig)

16. 5. Alapjogi törvények • Az 1875-ös alkotmánytörvényekből hiányzott a katalógus • Az 1880-as évektől alapjogi jogalkotás, pl.: • 1881: sajtószabadság rendezése, politikai gyűlések engedélyezése • 1884: szakszervezet-alapítás joga, sztrájkjog

17. 6. Jellemzés • VH instabilitása (7 évtized alatt egyetlen párt sem tudott abszolút többséget szerezni) • Diffúz pártrendszer (nincsenek stabil koalíciók) • Nemzetgyűlés domináns szerepe: törvényhozás-központú kormányzati rendszer • Az elnöknek ugyan volt feloszlatási joga, de 1877-től nem élt vele • A Nemzetgyűlés gyakran megvonta a bizalmat a kormánytól

18. A IV. Francia Köztársaság

19. 1. Alkotmányozási viták 1945-46 (1) • Az ország összeomlásáért sokan a III. Köztársaság instabil kormányzatát és a hagyományos pártokat okolják • 1945 október: népszavazás: visszatérés az 1875-ös alkotmányhoz vagy új alkotmány (alkotmányozó nemzetgyűléssel)? • Utóbbi álláspont győz: alkotmányozó nemzetgyűlést választanak, hogy 7 hónap alatt dolgozza ki az új alkotmányt

20. 1. Alkotmányozási viták 1945-46 (2) • Charles De Gaulle (ekkor a ideiglenes kormány elnöke) erős államfői hatalmat szeretne – ellensúlyként a parlamentnek; kétkamarás rendszert • A baloldali többségű nemzetgyűlés azonban egykamarás rendszerű alkotmánytervezetet készít (De Gaulle lemond) • A nemzetgyűlés tervezetét 1946 májusában népszavazásra bocsátják, de elbukik (53% ellene) • Újabb tervezet, kétkamarás parlamenttel • 1946 október: népszavazás, megerősíti

21. 2. A IV. Köztársaság alkotmánya • TH: kétkamarás parlament: • Felsőház: Köztársasági Tanács (korlátozott, késleltető vétójog) • VH: megerősített kormányhatalom: • A Nemzetgyűlést megválasztása után 18 hónappal az elnök feloszlathatja, ha legalább két alkalommal bizalmatlanságot szavazott a kormánnyal szemben • A kormány az alsóháznak tartozik politikai felelősséggel • Gyenge státusú köztársasági elnök (a parlament két háza választja 7 évre)

22. 3. Jellemzés (1) Mégsem jött létre stabil VH: • A köztársaság hívei, az ún. harmadik erő (szocialisták, radikálisok és kereszténydemokraták) állandóan szemben álltak két ellenzéki tömörüléssel: • Francia Kommunista Párttal és • De Gaulle Francia Népi Tömörülésével • Kérdés: a harmadik erő pártjai közül melyik gyengül meg annyira, hogy a koalíció elveszíti többségét • A két ellenzéki párt sem a kormánnyal, sem egymással nem kíván együttműködni

23. 3. Jellemzés (2) • A kormányalakítás nehéz: kétszeres beiktatás • Köztársasági elnök megbíz egy kormányfő-jelöltet • A Nemzetgyűlés abszolút többséggel megerősíti • Utóbb külön megerősíti az általa összeállított kormányt 1954-ben megszüntetik a kettős beiktatási szavazást: • Csak a teljes kormánynak kell bizalmi szavazást kérnie a Nemzetgyűléstől • Elég a relatív többség is

24. 3. Jellemzés (3) • A kormányzás mégis instabil marad: • Nem a bizalmatlansági indítványokon buknak meg a kormányok (ilyen csak 5 esetben történt) • Hanem belső konfliktusokon (1946-52 között 13 kormány mondott le, s csak 2 bizalmatlansági indítvány okán) • A feloszlatási jog így nem alkalmazható (ahhoz kétszeri bizalommegvonás kéne) • Összességében még instabilabb, mint a III. Köztársaság volt: • 25 kormánynak átlagosan 7 hónapos hivatali idő • (a III. Köztársaságban átlagosan 9 hónapos)