A SZÓFAJ A szavak csoportja, amelyet: jelentése, nyelvtani tulajdonsága (toldalékolhatósága)

1. A SZÓFAJ • A szavak csoportja, amelyet: • jelentése, • nyelvtani tulajdonsága (toldalékolhatósága) • -mondatban betöltött szerepe • alapján határozunk meg.

2. 1.IGE2.Névszók: - főnév -főnévi igenév 3.Határozószók:-melléknév -valóságos határozószó -határozói igenév -melléknévi igenév -módosítószó -igekötő-számnév -névmások 4.Viszonyszók: -névelő -névutó -kötőszó indulatszó

3. AZ IGE

4. AZ IGE Az ige cselekvést, történést, létezést jelentő szófaj. Kifejezi a cselekvés módját, idejét, a cselekvő számát, személyét és utal a tárgyra. Az ige a mondatban valamilyen igealakban szerepel. Kérdése: Mit csinál? Mi történik? CSELEKVÉST OLYAN TEVÉKENYSÉG, TETT, AMELYNEK VÉGREHAJTÁSÁBAN A BESZÉLŐ RÉSZT VESZ , BEKÖVETKEZTÉT AKARJA, ELŐSEGÍTI. olvas, felmászik, tanul, épít, kitakarít, fest. TÖRTÉNÉST OLYAN ESEMÉNY, AMELY A BESZÉLŐ SZÁNDÉKA, KÖZREMŰKÖDÉSE NÉLKÜL KÖVETKEZIK BE. eltörik, szétszakad, kimerül, hullik. LÉTEZÉST SZÓ ARRA UTAL, HOGY VALAMI VAGY VALAKI LÉTEZIK, VAN, ELŐFORDUL,NINCS VAGY NEM IS VOLT. van, volt, lesz, Lett, nincs, sincs.

5. A CSELEKVŐ ÉS A CSELEKVÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA SZERINT AZ IGE LEHET: HATÓ MŰVELTETŐ VISSZAHATÓ SZENVEDŐ CSELEKVŐ A CSELEKVŐ IGE ARRA UTAL, HOGY A BESZÉLŐ MAGA VÉGZI A CSELEKVÉST. fésül A MŰVELTETŐ IGE ARRA UTAL, HOGY A BESZÉLŐ MÁSSAL VÉGEZTETI EL A CSELEKVÉST. fésültet A VISSZAHATÓ IGE ARRA UTAL, HOGY A BESZÉLŐ CSELEKVÉSE VISSZAHAT RÁ. fésülködik A SZENVEDŐ IGE ARRA UTAL, HOGY A BESZÉLŐ ELSZENVEDI, ELTŰRI A CSELEK- VÉST (közhírré) tétetik A HATÓ IGE ARRA UTAL, HOGY A BESZÉLŐNEK LEHETŐSÉGE VAN A CSELEK- VÉSRE. fésülhet

6. A CSELEKVÉS LEFOLYÁSÁNAK MÓDJA SZERINT AZ IGE LEHET: TARTÓS GYAKORÍTÓ MOZZANATOS A TARTÓS CSELEKVÉS HUZAMOSABB IDEIG TART. álldogál A GYAKORÍTÓ IGE A CSELEKVÉS ISMÉTLŐDÉSÉRE UTAL. énekelget A MOZZANATOS CSELEKVÉS NAGYON RÖVID IDEIG , SZINTE CSAK EGY PILLANATIG TART. meggyullad

7. A CSELEKVÉS IRÁNYULÁSA SZERINT AZ IGELEHET: TÁRGYAS TÁRGYATLAN A TÁRGYAS IGE OLYAN CSELEKVÉST JELENT, AMELY VALAKIRE VAGY VALAMIRE IRÁNYUL. levelet ír, eszi a levest, vár valakit. A TÁRGYATLAN IGE OLYAN CSELEKVÉST JELENT, AMELY NEM IRÁNYUL A CSELEKVŐN KÍVÜLI SZEMÉLYRE, DOLOGRA. lábatlankodik, inog, esik, siet.

8. AZ IGE RAGOZÁSA ALANYI személyragotkap az ige, ha mellette nem áll tárgy, vagy a tárgy határozatlan. Levelet írok. Könyvet olvasunk. TÁRGYAS személyragot kap az ige, ha mellette határozott tárgy áll. Írom a levelet. (határozott névelő) Olvassuk a könyvet. ALANYI RAGOZÁS TÁRGYAS RAGOZÁS

9. ALANYI RAGOZÁS/ TÁRGYAS RAGOZÁS Egyes szám: Többes szám: én írok mi írunk te írsz ti írtok ő ír(ø) ők írnak Egyes szám: Többes szám: én írom mi írjuk te írod ti írjátok ő írja ők írják AZT VALAMIT

10. IGEMÓDOK A FELSZÓLÍTÓ MÓD AZT FEJEZI KI, HOGY A BESZÉLŐ AKARJA, KÉRI A CSELEKVÉST,UTASÍT RÁ VAGY BELEEGYEZIK. Jele: j Mosolyogj,írj A j módjel módosulhat: -s, -sz, -z, -dz, -gy, -ggy, -ts, -ss,-ssz: moss, mássz, nézz, eddz, igyál, higgy, önts,alkoss,fogyassz, A KIJELENTŐ MÓDÚIGÉVELMEGÁLLAPÍTJUK, BEJELENTJÜK A CSELEKVÉST. Jele: ø(nincs) olvas, sétálgatott, A FELTÉTELES MÓDDAL ARRA UTALUNK, HOGY A CSELEKVÉS BEKÖVETKEZÉSE VALAMILYEN FELTÉTELTŐL FÜGG. Jele: -na, -ne, -ná, -né. adna, jönne, mondaná, segítené.

12. IGEIDŐK A JELEN IDŐT AKKORHASZNÁLJUK, HA A CSELEKVÉS A BESZÉDDEL EGY IDŐBEN TÖRTÉNIK. Annáék labdáznak a téren. A MÚLT IDŐT AKKOR HASZNÁLJUK, HA A CSELEKVÉS MEGELŐZTE A BESZÉDET. Tegnap a szobában tanult. A múlt idő jele: mássalhangzó után: -t pihentünk, szállt, magánhangzó után:-tt megfőtt, átugrotta, Feltételes módban a volna segédigével összetett igealakot képezünk. tanultvolna. A JÖVŐ IDŐT AKKOR HASZNÁLJUK, HA A CSELEKVÉS , TÖRTÉNÉS A BESZÉD UTÁN MEGY VÉGBE. Az éjjel esni fog. A jövő időt –ni képzős igenévből és fogsegédigéből szerkesztett összetett igealakkal fejezzük ki. esnifog, táncolnifogunk. Jövőidőt majd határozószóval és létigével is kifejezhetünk. (holnap eső lesz.)

13. A MÓDJELEK ÉS IDŐJELEK TÁBLÁZATA

15. A FŐNÉV ÉLŐLÉNYEK, ÉLETTELEN TÁRGYAK VAGY GONDOLATI DOLGOKNAK A NEVÉT JELÖLŐ SZÓFAJ. KÉRDÉSEI:Ki? Mi? Kik? Mik?

16. A FŐNÉV CSOPORTOSÍTÁSA ELVONT NÉV KONKRÉT NÉV KÖZNÉV TULAJDONNÉV

17. több hasonló élőlény, élettelen tárgy, dolog KÖZÖS neve. (ember, ország, évszak, gyerek, város, karácsony) Kérdései: Ki? Mi? Kik? Mik? Mit? Miből? Helyesírása: általában kisbetűvel írjuk. A KÖZNÉV FAJTÁI: A KÖZNÉV GYÜJTŐNÉV : TÖBB EGYEDBŐL ÁLLÓ CSOPORT NEVE, AMELY EGYES SZÁMBAN IS AZ EGÉSZET JELENTI. nép- a népcsoport minden embere katonaság- az összes katona EGYEDI NÉV : EGYES SZÁMBAN EGYETLEN DOLGOT JELÖL. kislány, hang, könyv, ANYAGNÉV : A MEGNEVEZETT ANYAG LEGKISEBB RÉSZE UGYANOLYAN, MINT AZ EGÉSZ. tinta, zsír, liszt.

18. A TULAJDONNÉV VALAMELY EGYEDNEK A SAJÁT NEVE, AMELY MEGKÜLÖNBÖZTETI MÁSOKTÓL . A MONDATBAN TÖBBFÉLE TOLDALÉKOT KAPHAT. KÉRDÉSEI: Ki? Mi? Kik? Mik? Kiben? HELYESÍRÁSA: A tulajdonneveket mondaton belül is nagybetűvel kezdjük.

19. SZEMÉLYNÉV :családnév (Kis),keresztnév (Pál), becenév(Zsóka), csúfnév (Dagi) ragadványnév (Bicebóca), ÁLLATNÉV:háziállatok saját neve (Bitang, Cirmi, Villám, Ráró, Riska, Vuk, Kele) FÖLDRAJZI NÉV: bolygó, csillag, világ- országrész, tájegység, tenger, tó, sziget, utca, híd, stb. megkülönböztető neve. INTÉZMÉNYNÉV:vállalatok, gyárak, cégek, közintézmények, pártok stb. neve.(MTA) CÍM: Műalkotások, sajtótermékek, műsorok neve. (Sorstalanság) MÁRKANÉV: Termékek, gyártmányok neve. (Sony, Adidas) KITÜNTETÉS, DÍJ:Jelentős elismerés megnevezése. (Nobel-díj, Kossuth-díj) A TULAJDONNÉV FAJTÁI:

20. AZ ELVONT NÉV GONDOLATI DOLGOT, ELVONT FOGALMAT MEGNEVEZŐ SZÓ. szépség, öröm, ábrándozás, nagyság, szerelem, létezés, szeretet, béke, értelem.

22. AZ IGENEVEK ÁTMENETI SZÓFAJOK. HASONLÍTANAK AZ: - IGÉKRE, - NÉVSZÓKRA -ÉS A HATÁROZÓSZÓKRA. BŐVÍTMÉNNYEL VAGY ANÉLKÜL ÖNÁLLÓ MONDATRÉSZEK LEHETNEK. AZ IGÉBŐL HÁROMFÉLE IGENEVET KÉPEZHETÜNK: FŐNÉVI IGENÉV MELLÉKNÉVI IGENÉV HATÁROZÓI IGENÉV

23. FŐNÉVI IGENÉV IGÉBŐL KÉPEZZÜK –NI KÉPZŐVEL. „Nem elég fellobogni, De mindig égni kell!” (Váci Mihály) IGEI TULAJDONSÁGA AZ, HOGY CSELEKVÉST, TÖRTÉNÉST, LÉTEZÉST FEJEZ KI. FŐNÉVI TULAJDONSÁGA AZ, HOGY BIRTOKOS SZEMÉLYJELEKET KAPHAT. A FŐNÉVI IGENÉV BIRTOKOS SZEMÉLYJELEZÉSE: mennem, mennünk ( -unk) menned, mennetek (-tok, -tök), mennie (-a), menniük (-uk). IGE + NI

24. MELLÉKNÉVI IGENÉV OLYAN SZAVAK MELYEKET IGÉBŐL –Ó, -Ő, -T, -TT, -ANDÓ, -ENDŐ KÉPZŐVEL KÉPEZÜNK.Valakinek-valaminek a tulajdonságát úgy fejezi ki, mint a vele kapcsolatos cselekvést, történést, létezést. A MELLÉKNÉVI IGENÉV FAJTÁI: BEÁLLÓ képzője: -andó, -endő, megállapítandó, Szépítendő. FOLYAMATOS képzője: -ó, -ő, aranyló, örvendező, BEFEJEZETT képzője: -t,-tt, megvarrt, megfordított,

25. HATÁROZÓI IGENÉV MINDIG VALAMILYEN KÖRÜLMÉNYT FEJEZ KI. IGÉBŐL KÉPEZZÜK –VA, -VE, -VÁN, -VÉN KÉPZŐVEL. ÚJABB TOLDALÉKOKAT NEM KAPHAT. Kérdései: Hogyan? Milyen állapotban? Mi módon? IGEI TULAJDONSÁGA, HOGY TÁRGYAL ÉS HATÁROZÓSZÓVAL BŐVÍTHETŐ: virágot öntözve, lassan megérkezvén. „Anyám pedig fejét lehajtva, kezemet fogva, sírva elindult hazafelé.”(Veres Péter) „Hosszan, egyenesen tartja fél kezével, Mutatván az utat, hol Budára tér el.” (Arany János:Toldi)

27. MELLÉKNÉV

28. A MELLÉKNÉVAZ ÉLŐLÉNYEK VAGY DOLGOK TULAJDONSÁGÁT, MILYENSÉGÉT KIFEJEZŐ SZÓ. KÉRDÉSEI: Milyen? Melyik? Mekkora? Hová való? FOKOZHATÓ: TÚLZÓFOK Jele: legesleg...-bb legeslegmagasabb FELSŐFOK: Jele: leg...-bb legmagasabb KÖZÉPFOK: Jele: -bb magasabb ALAPFOK: Jele: ø magas

29. A palicsi víztorony magasabb. A szabadkai zsinagóga épülete magas. A bábeli torony a legisleg- magasabb. A párizsi Eiffel-torony a legmagasabb.

32. A SZÁMNÉV ÉLŐLÉNYEK, TÁRGYAK, FOGALMAK SZÁMÁT, SORBAN ELFOGLALT HELYÉT VAGY AZ EGÉSZNEK BIZONYOS HÁNYADÁT (RÉSZÉT)JELENTI.

33. A SZÁMNÉV FAJTÁI HATÁROZOTT (pontos megjejölés) HATÁROZATLAN (hozzávetőleges) sok, pár, több, kevés TŐSZÁMNÉV négy SORSZÁMNÉV negyedik TÖRTSZÁMNÉV egynegyed

34. A hatalmas napkitörés négy felvétele. A hold az első negyedben. A Mars élénk sárgásvöröses színét a felszínén levő por nagy vasoxid-tartalmának köszönheti, ezért vörös bolygónak is nevezik a naprendszer negyedik bolygóját.

35. KERESD KI A SZÖVEGBŐL A MELLÉKNEVEKET (FOKOZVA) ÉS A FŐNEVEKET (CSOPORTOSÍTVA)! A párizsi Eiffel-torony mérnöktervezőjéről, Gustave Eiffelről kapta a nevét. Az1889. évivilágkiállításra készült. A magastorony 326 m, első emelete 54, másodikemelete magasabb 115, a harmadik 274 m magasban van.

36. Négyzetes, 1,6 hektár alapterületű. 8600 tonna súlyú, 12 000 darabból állították össze. Sokáig a legmagasabb épület volt a világon. Az építésénél 2,5 millió fémcsavart használtak fel. 1700 lépcsőn kell feljutni a harmadik szintig. Avilág egyik leghíresebb épülete a fémtorony, huszonhat hónap alatt készült el.