Gyógypedagógiai alapismeretek

1. Gyógypedagógiai alapismeretek

2. A fogyatékosság hatása a sérült ember énképére Az énkép fogalma: • azon tulajdonságok összessége, amelyet a személy magára nézve igaznak tart (Mérei, 1989) • különböző alkotóelemei vannak, sokdimenziós jelenség • kialakulásában, fejlődésében jelentős szerepe van a társaknak

3. Szociális tükrök „bélyeg” közvetett hatás – szociális tükrök Elsődleges: család DE: sérült gyermek – sérült család – sérült anya-gyermek kapcsolat Különböző szociális tükrök – nehezíti a reális énkép kialakítását

4. Önelfogadás - önbecsülés Környezet cinkos lehet – Épek magatartásformái: • Együttérző • Elfeledi a fogyatékosságot • Kényelmetlenség • kényszeredett Goffmann: a sérült identitás legyőzésének stratégiái: • Reális önismerés elhárítása • Önmagunk becsapása

5. A fogyatékkal élő ember jellemző reakciói: • Stigma eltüntetése • Sérült képesség fejlesztése • Ép funkciók területén kompenzáció • Valósággal való szakítás (játék, téveszmék) • Másodlagos haszon a stigmából • A stigma átértelmezése – tapasztalat, emberismeret Épekkel szembeni viselkedés: • Agresszió: nem veszi a metakommunikációs jeleket, nem lehet „lerázni” • Védekező összehúzódás - szigettársadalmak

6. Stigma és szociális identitás • Identitás fogalma: • énképünk, értékeink, nézeteink összessége (Ki vagyok én?) • személyes identitás • szociális identitás: személyi sajátosságok, strukturális jellemvonások, normatív elvárások – követelmények

7. Stigma: diszkreditál (hitelrontó) Megkülönböztető sajátosság, fogyatékosság, hátrány, hiány. 3 típus: • Testi fogyatékosság • Egyéni jellem szégyenfoltjai • Faji, nemzeti hovatartozás Sztereotípiák – szégyenfolt – félelem, magány, szégyenérzet

8. Segítség: sorstársak (akik maguk is stigmát viselnek)+(aki osztozik a stigmában) - kiadványok - ki lehet? Pozitív példák – példakép - szervezetek - kikapcsolódás DE: veszély: kizárja magát a társadalomból azáltal, hogy nagy a szakadék a képletes és valóságos szociális identitás között

9. Sajátos nevelési igény

10. Normalitás: társadalmi viszonyok függvény Megszokott, szabályos Abnormalitás: rendszerellenes, szabálytalan - viszonyfogalom: normalitással szemben + és – irány Fogyatékosság: kóros állapot, maradandó

11. Normalitás – Abnormalitás meghatározása • Biológiai szempontból: Sajátosságai megegyeznek a fajéval • Matematikai-statisztikai szempontból: Az átlagostól való +/- eltérés Gauss görbe • Társadalmi szempontból: Munkájával, magatartásával eredményesen be tud illeszkedni a társadalomba, önálló életvezetésre képes

12. Fogyatékosság Olyan minőség, amiben az adott személy képességeinek, teljesítményeinek szintje alacsonyabb a népesség átlagához képest. A fogyatékos ember nem képes ugyanarra, mint mások; nem úgy viselkedik, mint ahogy az, az ő korában várható lenne.

13. FOGYATÉKOSSÁG SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY SNI CÉL A fogyatékos egyén társadalomba való sikeres beilleszkedésének elősegítése

14. A szocializáció …a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait. Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni… (Bagdy Emőke)

15. NÖVEKSZIK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰTANULÓK SZÁMA A KÖZOKTATÁSBAN! 2002/2003 930 386 TANULÓ EBBŐL 52 750 SNI TANULÓ 2003/2004 908 000 TANULÓ EBBŐL 53 000 SNI TANULÓ 2004/2005 886 500 TANULÓ EBBŐL 57 000 SNI TANULÓ 2005/2006 859 000 Tanuló EBBŐL 60 000 SNI TANULÓ

16. Veszélyeztető tényezők • Gyermekvállalás változása • Társadalmi, gazdasági bizonytalanság • Káros környezeti hatások • Koraszülöttek nagyobb aránya • Zavart interakciók a környezettel

17. Szakértői Bizottság határozata alapján! SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Fogyatékkal élő: - mozgássérült - hallássérült - látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban akadályozott (IQ: 70-50) - értelmileg akadályozott (IQ: 50-30) - halmozottan sérült - autizmussal élő A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan akadályozott: - hyperkinetikus syndroma - kóros pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia - mutizmus

18. Szakvélemény alapján Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott(dyslexia,dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar (Közoktatási törvény 121.§)

19. A különleges gondozáshoz való jog „Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a képességeinek megfelelő fejlesztést és rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai feltételek, amelyek hozzásegítik őt személyiségének legteljesebb kibontakoztatásához.” GYERMEKI JOGOKRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

20. KIK ÁLLAPÍTJÁK MEG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYT? A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK ..................... Szakértői bizottságok javaslatottesznek a speciális nevelésre A szülő joga a döntés ?

21. Szegregáció vagy integráció? SZEGREGÁLT ÉS INTEGRÁLT NEVELÉS EGYMÁS MELLETT,SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN!

22. A GYÓGYPEDAGÓGIA INTÉZMÉNYRENDSZERE

23. A gyógypedagógus • Értelmileg akadályozottak pedagógiája • Tanulásban akadályozottak pedagógiája • Szurdopedagógia • Tiflopedagógia • Szomatopedagógia • Logopédia • Pszichopedagógia • Autisták pedagógiája

24. A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁST SZABÁLYOZZÁK • A TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 1993.ÉVI LXXIX.TÖRVÉNY • A FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE, A FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK TANTERVI IRÁNYELVE 2/2005.(III.1.)OM rendelet

25. 2/2005.(III.1.)OM rendelet Az új Irányelvek kiadásáról: melynek alapján készíthető és fogadható el a SNI tanulókat oktató intézmény helyi tanterve az elfogadott helyi tanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják vonatkozik mindez az integrált iskolákra is

26. SZAKSZOLGÁLATOK • KORAI FEJLESZTŐ KÖZPONTOK • KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS • GYÓGYTESTNEVELÉS • LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS • GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS • KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK ELLÁTÁSA súlyosan, halmozottan fogyatékosok

27. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK • BÖLCSŐDÉK : EGYÜTTNEVELÉS SPECIÁLIS CSOPORT • ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI INTÉZMÉNYEK GYERMEKEK, FELNŐTTEK RÉSZÉRE • SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓK

28. ÓVODÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS ISKOLÁK EGYÜTTNEVELÉS KÜLÖNNEVELÉS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

29. Gyógypedagógiai pszichológia A fogyatékkal élő ember pszichológiájának egységes rendszere

30. Célja • Sérült embereknek pszichológiai módszerekkel segíteni, hogy beilleszkedjenek a társadalomba • Felkutatni, diagnosztizálni a fogyatékkal élőket • Speciális módszerek, sajátos korrekciós, reedukációs, terápiás eljárások kidolgozása Tárgya • Rendszerbe foglalni a fogyatékkal élők pszichés sajátosságaira vonatkozó ismereteket • Minden ága az egész személyiségre irányul. Nem csak az egyéni jellemzőkre, tulajdonságokra koncentrál, hanem a sérült személyiség teljes fejlődését, annak a környezettel való kapcsolatát is figyeli

31. A gyógypedagógiai pszichológia részterületei • Fejlődéslélektani gyp. psz. Fel.: a gyp. tevékenység pszichológiai megalapozása Módszer: életút hosszmetszeti nyomon követése • A fogyatékkal élő ember általános pszichológiája Tárgya: MÁS személyiségfejlődés

32. Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika Fel.: fogyatékkal élők megismerésének módszerei Módszer: megfigyelés, kikérdezés, kisérlet • Gyógypedagógiai nevelés-oktatás lélektan Fel.: keresi az azonos pszichés funkciók fejlesztésének útját • Gyógypedagógiai munkalélektan Tárgya: munka egészségtana, patológiája, foglalkozási ártalmak, alkalmassági vizsgálat

33. Gyógypedagógiai szociálpszichológia Tárgya: szociális beilleszkedés, a fogyatékkal élők sajátos társas helyzete, problémáik Cél: feltárni a primer sérülésekből adódó gátló tényezőket – társas integráció elősegítése, szociális izoláció megszüntetése

34. Hagyományos gyógypedagógiai pszichológia: Vizsgálódása a tanköteles korra irányul Defekt-specifikus Szegregáció – társadalom védelme „A gyógypedagógiai nevelést igénylő fogyatékos gyermek pszichológiai sajátosságait feltáró, bemutató tudomány, azzal a céllal, hogy megalapozza nevelését, oktatását.” (Ranschburg, Vértes, Schnell, Éltes) Változások: 2. vh. – Emberi Jogok Dekrétuma – Gyermeki Jogok Dekrétuma: Értelmileg retardáltak általános és speciális jogai Tudományos felismerések: egész személyiség megismerése + környezet Anya-gyerek kapcsolat Egykorú társakkal való kapcsolat Életkori határok tágulása Pozitív személyiségjegyek feltárása Változik a sérült és ép ember közötti határ A gyógypedagógiai pszichológia korszerű kérdései

35. Irányadó elvek • Normalizációs elv • A sérült személyiség komplex megismerésének és vizsgálatának elve • Homogenitás és heterogenitás mint szelekciós elv • A sérült személyiség fejlesztésének pszichológiai elve

36. Jelentős pszichológiai irányzatok hatása • Pszichoanalízis Nem a biológiai sérülés érdekli, hanem a pszichés másodlagos sérülés Módszere a pszichoterápa, játékterápia Ferenczi Sándor • Alaklélektan Lewin: kognitív funkciók rigiditása Bender: grafomotoros teszt Frostig terápia SZIT

37. Behaviorizmus Watson: viselkedés – alkalmazkodás – szoktatási programok Bárczi: Pavlovi reflex – klasszikus kondicionálás módszere • Neobehaviorizmus Viselkedés modifikációs terápiák Differenciált szociális megerősítésformák

38. Piaget, Wallon és a svájci – francia genetikus fejlődéslélektani iskola Individuum az egyéni képességek és a környezet közötti alkalmazkodást és egyensúlyt tartja fontosnak

39. Az inadataptáció személyiségdinamikája A frusztrációs helyzet

40. Lafon: az alkalmazkodó képesség akadályozott testi pszichés szociális

41. Lewin-i mezőelmélet sz sz c c frusztráció meghiúsul agresszió • Agresszió irányulhat: • Saját maga ellen • Frusztráció okozója ellen • Tehetetlen düh

42. Börtönszerű frusztrációs alaphelyzet sz c aktuális helyzet alaphelyzet

43. Feszültség oldása: • Áthelyezett cél • Személyt körülvevő tér tágítása gyógypedagógia

44. Pszichológiai frusztráció elméletek Dollard, Doob, Miller: • Frusztráció-agresszió hipotézis • Fájdalom,szorongás agresszió • Frusztráció agresszió regresszió Rosenzweig:frusztráció agresszió készenlét agr. gátló tendencia kifelé, önmaga ellen, regresszív irányban

45. Pszichoanalitikus szemlélet: Frusztráció fejlődéslélektani jelentőségű Neurotikus személyiségfejlődés: Frusztráció fixáció regresszió elfojtás projekció Elhárító mechanizmusok a szorongást csökkentik, ha ez nem sikerül, agresszívvé válik.

46. János Vitéz reakció: A tartós és elviselhetetlen frusztrációnak az irrealitásban való feloldása Az agresszió filogenetikus megítélése: Szükséges – dominanciaharc, territórium védelme Emberi agresszió: viselkedési hiba, de férfias

47. Bánatkő • A kövek a fontos dolgok: a családunk, a párunk, a gyermekeink, a barátaink, az egészségünk, . Ha minden mást elveszítenénk, az életünk akkor is teljes maradna! • A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak. ( a munka, a ház, az autó). • A homok az összes többi. Az apróságok. • De van hely a víznek, az érzelmeknek is.

49. emberi közösség a társadalmi együttélés legkisebb egysége a társadalom fejlődésének függvénye a szülő(k), a gyerek(ek) és legközelebbi hozzátartozóik közössége. A család

50. A család funkciói a gyermek életében 1. Énkép, önértékelés kialakítója 2. Világkép, életfilozófia megalapozója 3. Szocializál 4. Az identitás forrása 5. Információkat ad az eligazodáshoz 6. Pihenés és regenerálódás helye 7. Érzelmi teherbírást segíti (Komlósi P. 2001.)