2013-2014. tanév

1. 2013-2014. tanév

2. Tanév rendje • Szorgalmi idő első napja 2013.09.02. hétfő • Szorgalmi idő utolsó napja 2014.06.13. péntek • Félév vége 2014.01.17. péntek • Félévi értesítő kiadása 2014.01.24 péntek • Félévi és év végi záró értekezlet a szorgalmi idő utolsó napját követő 15 napon belül • Tanítási napok száma: 180

3. Szünetek • Őszi szünet: 2013.10. 28 - 10. 31 • Utolsó: 10.25. /péntek/ Első:11.04. /hétfő/ • Téli szünet: 2013.12. 23. - 2014. 01. 03. • Utolsó: 12. 21. /szombat/ Első:01. 06. /hétfő/ • Tavaszi szünet: 2014. 04. 17 – 04. 22. • Utolsó: 04. 16. /szerda/ Első:04. 23. /szerda/ • Tanítás nélküli munkanapok (terv) 10.24 Pedagógus továbbképzés és értekezlet 04.17 Pedagógus továbbképzés és értekezlet 05.10 Iskolai majális 01.06, 01.07 fűtési költséget csökkentő szünet

4. A 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő változásokról

5. Nem maga a köznevelési törvény, hanem a 2013. évi LV. törvény. 2013. május 10-i vagy 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel módosította a köznevelési törvény számos előírását. Most csak – a teljesség kedvéért – röviden említjük meg a szóban forgó törvény révén hatályba lépett változásokat.

6. Az osztálylétszámokra, csoportlétszámokra vonatkozó új előírások 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény 4. sz. melléklete, amely az óvodai csoportok, iskolai osztályok és kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlagos létszámát határozza meg. 2013. szeptember 1-jétől hatályosak azok a módosító szabályok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanév indításakor a maximális létszámot az intézmény 20%-kal átléphesse. A maximális létszám túllépésére akkor van lehetőség, ha azt a fenntartó engedélyezi.

7. A mindennapos testnevelés szervezésével kapcsolatos változások • 2013. szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelés az általános iskolák 1-2., 5-6. és a középiskolák 9-10. évfolyamán folyik. A bevezetésben említett 2013. évi LV. törvény több lényeges pontban módosította a köznevelési törvény mindennapos testnevelésre vonatkozó előírásait,amelyek az alábbiak: • Nkt. 27.§ (11a): ahol az úszásoktatás infrastrukturális feltételei nem biztosítottak, ott heti egy alkalommal két testnevelési óra egy tanítási napon összevont formában is megtartható. • Nkt. 98.§ (16): a mindennapos testnevelés feladatainak megoldása érdekében határozott 2019. szeptember 1-jéig lehetővé tette felsőfokú végzettségű sportoktatók, sportedzők alkalmazását

8. Választási kötelezettség az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan között • A köznevelési törvény 35.§-a 2013. szeptember 1-jei hatályba lépéssel előírja, hogy az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán a tanulónak választania kell, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan oktatásában vesz részt. • E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelező. A köznevelési törvény 35.§-ában találhatók meg a választással, valamint a két tantárgy oktatásának szervezési kérdéseivel kapcsolatos előírások. • Fontos tudnunk azt, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan kötelező követelményeinek teljesítésén túl a tanulónak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a nem kötelező, fakultatív hitoktatásban is.

9. Munkaszervezés • A köznevelési törvény módosítására 2013. augusztus utolsó napjaiban került sor az Országgyűlés rendkívüli ülésén. • 2013. szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteként „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról” szóló kormányrendelet, amely – fenntartótól függetlenül – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik.

10. A pedagógusok munkabeosztásának új rendje • 2013. szeptember 1-jétől alapvetően átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. • A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke – a munkáltató döntésétől függően – heti 22-26 óra között lehet. • Új kategóriaként jelenik meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma, amelynek mértékét – teljes státusban történő alkalmazás esetében – heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény.

11. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kijelölése • A köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62.§ (6) bekezdése 2013. szeptember 1-jétől hatályosan rendeli el a következők alkalmazását: „A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el….” • A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő meghatározása tehát az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. • várhatóan egyéb foglalkozások megtartását rendeli el a pedagógusok számára úgy, hogy a nevelőtestületben egyenletes munkaterhelés alakuljon ki.

12. Az e célból elrendelhető egyéb foglalkozások körét a kormányrendelet tervezetének 16.§ (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: • a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, • b) sportkör, tömegsport foglalkozás, • c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, • d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, • e) napközi, • f) tanulószoba, • g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, • h) pályaválasztást segítő foglalkozás, • i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

13. j) diákönkormányzati-foglalkozás, • k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, • l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, • m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás   A kormányrendelet tervezetében itt szereplő előírás szerint ezeket a foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban is lehet szerepeltetni.

14. A pedagógusok kötött munkaidejének megszervezése A Nkt. 62.§ (5) bekezdése definiálja a kötött munkaidő fogalmát az alábbiak szerint: „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.” A kormányrendelet 16.§ (3) szakasza előírja, hogy a pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg. ,

15. A kötött munkaidő a teljes álláshelyen alkalmazott pedagógusok számára heti 32 óra • A Nkt. 62.§ (6) bekezdése 2013. szeptember 1-jétől a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részére vonatkozóan rendeli el a következőt: „…A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.”

16. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatokat a kormányrendelet tervezetének 16.§ (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: • a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, • b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, • c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, • d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, • e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, • f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, • g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, • h) eseti helyettesítés, • i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, • j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése • k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

17. l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, • m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, • n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, • o) munkaközösség-vezetés, • p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, • q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, • r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, • s) hangszerkarbantartás megszervezése, • t) különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, • u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása • v) tanulmányi kirándulás, • w) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

18. Az eseti helyettesítés ellátásával kapcsolatos új szabályozás • A pedagógus számára elrendelhető tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. • A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a fenti feltételek valamelyikének fennállása rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

19. Az életpálya modell bértáblája főiskolai végzettségű pedagógusok számára 60%-os bevezetésnél (F, G fizetési osztály) Fokozat, várakozás F osztály %-os növekedés Besorolási bér %-os növekedés G osztály Új fokozat Év Fokozat Kjt besorolási bér Főiskolai Kjt besorolási bér Fokozat Életp. 1. 0-2 F-1 122 000 126 % 121 % 127 000 G-1 154 644 Életp. 2. 3-5 F-2 126 300 146 % 141 % 131 400 G-2 185 573 Életp. 3. 6-8 F-3 130 800 153 % 147 % 136 200 G-3 201 037 Életp. 4. 9-11 F-4 135 400 154 % 148 % 141 000 G-4 208 769 Életp. 5. 12-14 F-5 140 000 154 % 148 % 145 700 G-5 216 502 Életp. 6. 15-17 F-6 144 600 155 % 148 % 150 500 G-6 224 234 Életp. 7. 18-20 F-7 149 100 155 % 149 % 155 300 G-7 231 966 Életp. 8. 21-23 F-8 154 300 155 % 148 % 161 600 G-8 239 698 Életp. 9. 24-26 F-9 159 500 155 % 146 % 169 200 G-9 247 430 Életp. 10. 27-29 F-10 166 800 152 % 143 % 177 200 G-10 255 163 Életp. 11. 30-32 F-11 174 200 150 % 142 % 185 100 G-11 262 895 Életp. 12. 33-35 F-12 181 500 149 % 140 % 193 000 G-12 270 627 Életp. 13. 36-38 F-13 188 800 147 % 138 % 201 000 G-13 278 359 Életp. 14. 39-41 F-14 196 100 145 % 136 % 208 900 G-14 286 091 Életp. 15. 42-44 F-14 196 100 149 % 140 % 208 900 G-14. 293 824 Fokozat, várakozás Átlagos besorolási bérnövekedés F-ből: 50% 60%-os Átlagos besorolási bérnövekedés G-ből: 42% Illetményalap Minimálbér % Ft 60%-os Főiskolai 157,8 154 644 Egyetemi 172,9 169 442 Minimálbér 98 000 A pedagógus életpálya részleges bevezetése

21. Munkaterv 2013-2014.

22. Stratégiai tervek célmeghatározása • Tagiskolaként a helyi sajátosságok megőrzése • Civil szervezetünk aktív működtetése • Jó légkörű legyen az iskola • Az iskola segítse a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését • Segítsék a gyerekek képességeinek kibontakozását • A továbbtanulási eredmények minél jobbak legyenek • Tanári hatékonyság növelése • „Tantervi” alaptudás biztosítása és szilárd értékrend közvetítése • Kulturált magatartásra, kulturált kommunikációra nevelés • Maradjon fenn helyben a nyolc osztályos képzés • A pedagógiai programban foglaltak valósuljanak meg és a versenyszellem fokozása

23. Helyzetelemzés, erőforrás – meghatározás Az épület állaga, funkcióra való alkalmassága: • Külső burkolat Szigetelés - Felújítva, kialakítva • Nyílászárók – Cseréje megvalósult • Csapadékelvezető rendszer - Felújítva • Kerítés - Felújításra szorul • Fűtéstechnika Felújítva • Világítástechnika - Védőföldelő hálózat nincs • Mosdók - Felújításra szorulnak Lánymosdó vízvezetékei – csőtörés miatt - javítás alatt állnak, így falfelületének festése késik. • Padozat - Felújítva • Bútorzat - Általában megfelelő (Bordásfal balesetveszélye többször jelezve) • Belső falfelületek - Megfelelő

24. Szellemi bázis: • Álláshelyeink száma 12 Szakos ellátottságunk nem kielégítő. A helyzetet nehezíti, hogy alapjában alacsony óraszámú tantárgyakról van szó – földrajz, német 7-8. évf., technika 7-8. évf., ének 7-8. évf., rajz és vizuális kultúra valamint az a tény, hogy gesztor intézményünk jelenleg nem rendelkezik szabad kapacitással az említett tárgyak tanítására.

25. Személyi feltételek 1 fő testnevelés- történelem szak /tanárképző főiskola/ 1 fő tanító; óvodapedagógus; ember – és társadalom műveltségi területen szk. 1 fő tanító; magyar nyelv és irodalom műveltségi terület + magyar másoddiploma 1 fő tanító; német nyelvi szakkollégium; felnőttoktatási szakértő 1 fő tanító; technika szakkollégium 1 fő tanító és pedagógia szakkollégium 1 fő tanító; + pedagógia szakkollégium; óvoda-pedagógus 1 fő biológia- kémia szakos tanár /tanárképző főiskola/ 1 fő tanító; hittan 1 fő műszaki tanár /részmunkaidős/ 1 fő tanító; ének szakkollégium 1 fő gépészmérnök, műszaki tanár /óraadó/ 1 fő tanító; ének és matematika szakkollégium 1 fő gyakorlatot teljesítő szociális pedagógus

26. A meglévő diákösszetétel: • A 2012/13 tanév végén 94 tanulót értékeltünk. • Az első évfolyamon szöveges értékelést alkalmaztunk. Ebből következően 13 tanulót nem minősítettünk osztályzattal.

27. 81 érdemjeggyel értékelt tanulónk eredménye • jeles vagy kitűnő bizonyítványt kapott: 15 tanuló • javítóvizsgára kötelezett 8 tanuló • 2 évismétlő

28. Egy főre jutó igazolt hiányzások

29. Továbbtanulás

30. Felzárkóztatás: A tevékenység egyik kulcseleme a hátrányos helyzetű tanuló segítése. A 12 fő SNI- s és 14 fő BTM - es tanuló fejlesztését 1 fő szurdopedagógus, 1 fő gyógypedagógus és 1 fő logopédus látja el.

31. A tehetséggondozás lehetőségei: Tervezett versenyek: • Kunszentmiklósi körzeti tanulmányi, Suli-hód országos tanulmányi, Dömsödi atlétika, Kunszentmiklósi kosárlabda, Arany János Tankerületi Szavalóverseny, utóbbi költségvonzata: kb. 25 000 Ft Szakkörök: • természetvédelmi, elsősegély

32. Kiemelt célok a nevelő-oktató munkában • Környezeti nevelés hangsúlyosabbá tétele nevelő-oktató munkánkban Célok a nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1 – 4. évfolyam): • - az alapkészségeket (kommunikáció, írás, olvasás, helyesírás, számolás) a tanulók egyéni adottságaihoz mérten maximálisan fejlesszük Célok a nevelés-oktatás 5 – 8. évfolyamon: • - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra

33. Legfőbb feladatok a nevelő-oktató munkában • Hatékony együttműködést alakítsunk ki a szülői házzal • Kulcskompetenciák hangsúlyosabb fejlesztése hatodik és nyolcadik évfolyamon. • A Zöld Program modelljének, tökéletesítése és megvalósítása, Zöld DÖK kialakítása • Harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki • Az osztályok, folyosó, az udvar tisztaságának megőrzése és esztétikus dekorálása

34. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai • Az első osztályban a beszoktatás időszakában (2 hónap) a tanítók célirányos, türelmes munkával ismertetik meg a tanulókkal az iskolai élet rendjét. • Az alsó tagozaton 2. osztálytól a német nyelvet is oktatjuk. • Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. • Az 5. évfolyamon tanulóink a tanév 1. hetében intenzív formában, tréningszerűen sajátítják el a legfontosabb tudnivalókat.

35. Személyiségfejlesztés

36. Célok a személyiségfejlesztésben A személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk.

37. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek • a tanulók megismerése • színes és sokoldalú iskolai élet kialakítása

38. A közösségfejlesztés

39. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: • a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése, segítése minden életkorban, de kiemelten az alsó tagozat első osztályában • egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása

40. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggőpedagógiai tevékenység időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat

41. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

42. Tanulmányi versenyeken, sportversenyeken, művészeti bemutatókon, pályázatokon való részvétel. • Tanórai differenciálás (módszerei: kiselőadások, gyűjtőmunkák, problémafeladatok, stb.) • A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.

43. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok • Iskolánkban a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet a gyermekvédelmi felelős tervezi, szervezi és koordinálja. • Szükség esetén családlátogatással is tájékozódik a hatékonyabb segítés érdekében. • Segíti a hátrányos helyzetű tanuló napközis foglalkozásra való felvételét. • Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal és védőnővel együttműködve a prevenciós programokat szervez, koordinál, lebonyolít. • Ezekben a programokban kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési; hangsúlyosan a drogmegelőzési munkára. Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (egészségnevelő iskolaorvos, védőnő stb.).

44. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

45. Alulteljesítő, lemaradó tanulóink felzárkóztatásának alapvető célja és feladata: • a felkészültségbeli hiányok feltárása és pótlása • a megfelelő előrehaladáshoz nélkülözhetetlen megismerő, munkavégző és alkalmazási képességek kialakítása

46. A felzárkóztatás legfőbb feladata: az egyéni képességeket figyelembe vevő felzárkóztató program kidolgozása és végrehajtása

47. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

48. A megszokott, hagyományos formákon túl nagyobb hangsúlyt helyezünk: • Pályaorientációs tevékenységre • Drog-és bűnmegelőzési programokban való részvételre

49. :Az egészségnevelés színterei az iskolában • tanórák (ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a természetismeret, környezetismeret az osztályfőnöki és a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket) • napközis foglalkozások • játékos egészségfejlesztő foglalkozások az alsó tagozaton (külön terv szerint) • iskolaorvosi szűrővizsgálatok • egészségnap (tanévenként egy tanítási nap) • mentősök és védőnők egészségnevelési foglalkozásai • túrák, kirándulások, iskolai sportversenyek

50. A tanulók környezeti nevelésével összefüggő iskolai feladataink: • Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás képességeinek kialakítása • Együttműködés: a Magyar Környezeti Nevelés Egyesülettel, a Fővárosi Állat – és Növénykerttel, a Rákosi Vipera Védelmi Központtal és a Magyar Madártani Egyesülettel