Download
1 / 11
E N D
Villámháború Franciaország ellen • A német villámháborús stratégia egyik legjobb példája a francia hadjárat. A német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül indított támadást Franciaország ellen 1940. május 10-én. Párizs június 14-én esett el. Habár nagyjából egyenlő számú erőkből álltak felek, a Harmadik Birodalomnak sikerült lerohannia Franciaországot, amelyet brit expedíciós csapatok és holland erők segítettek. Ennek az volt az oka, hogy a németek jobb kiképzésben részesültek és a harctéri kommunikáció is fejlettebb volt.
Villámháború Franciaország ellen • A szövetségesek abban is tévedtek, hogy a Maginot-vonal fel tudja tartóztatni a németeket. legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát. A német légierő meglepetés-szerű támadásai már a táborokban megsemmisítette a szövetséges gépeket. A francia hadjárat 469 ezer szövetséges és német katona életébe került.
Narva A második világháború legintenzívebb ütközetének mondják az észtországi Narva közelében lezajlott csatát. Az 1944. február 2. és augusztus 10. közötti összecsapásban legalább 550 ezer katona vesztette életét, illetve sebesült meg. A stratégiai fontosságú város azzal írta be magát a történelembe, hogy a Wehrmachtnak csaknem fél éven keresztül sikerült megállítania az előretörő szovjet gőzhengert. Augusztus 10-e után Hitler az összes katonáját kivonta Észtországból.
Moszkva Tájfun-hadművelet − ez volt a kódneve az 1941. október 2-án Moszkva elfoglalásáért indított német offenzívának. Ami a támadó német erők számára kezdetben „sétagaloppnak” tűnt, az rövid időn belül a világtörténelem egyik legvéresebb csatája lett. A Vörös Hadsereg ugyanis komoly ellenállást fejtett ki, s miután az is kiderült, hogy a japánok nem akarják megtámadni a Szovjetuniót, Sztálin több hadosztályt csoportosított át Moszkva védelmére a Távol-Keletről. A németek állítólag már látták Moszkva külvárosának épületeit, amikor fordult a hadiszerencse, s a szovjetek megállították az előrenyomulást. A harcokat mindkét oldal komolyan megszenvedte, a németek vesztesége 248 ezer és 400 ezer, a szovjeteké pedig 650 ezer és 1,28 millió közé tehető.
Moszkva védői • Moszkva lakói árokásáson • A szibériai egységek katonái hozzá voltak szokva a kemény télhez és a téli hadviseléshez • A tél – elakadt német páncélos • A sár még ősszel
Berlin - 1945. április 16-május 2. A világháború utolsó nagyobb európai offenzívája a berlini csata volt, amely véget vetett a Harmadik Birodalomnak s elhozta a háború végét. A nyugati irányba masírozó Vörös Hadsereg keletről és délről támadott, ami - az északról jövő harmadik csapással együtt - óriási pánikot okozott a tapasztalatlan katonákból álló német védelemben.
Berlin A szovjet hadsereg 2,5 millió katonából állt, a támadók emellett 41 600 ágyút és löveget, 6250 harckocsit, illetve 800 repülőgépet vetettek be. Élőerő és haditechnikai eszközök tekintetében is legalább 3-5-szörös volt a túlerő. A több mint két hétig tartó harcokban csaknem 1,3 millió katona vesztette életét, sebesült meg vagy tűnt el. A civil áldozatok száma a mai napig nem ismert.
Egy ikonikus fotó története Valószínű, hogy az emlékezetessé vált fotó csak a második zászlótűzéskor készült el, és a fotón sok részletet módosítottak, nem csak a fosztogatásra utaló jeleket, a katonák kezein látszó több karórát tüntették el a gondos cenzorok. Feltehetőleg a közismertté vált fotó nem egyszerűen egy fotó módosítottváltozata, sőt nem is két képből lett összemontírozva. Van olyan forrás, ami szerint a fotós egy teljes tekercset elfényképezett a tetőn, ezekből illesztgették össze a végleges változatot – sőt az sem teljesen egyértelmű, hogy melyik is a végleges változat, mivel az első közlés után is módosítottak még rajta a cenzorok. Valószínűleg már az első változatban kicserélték a zászlót is, és némi füstöt is retusáltak a képre, és a szovjet retusőrök, akiket ma Photoshop zsonglőrnek neveznénk. Minden esetre a fotó Berlin felszabadításának és a háború végének szimbóluma lett.
Sztálingrád A város szimbólum volt a náci vezetés szemében, hiszen a „hírhedt ellenség” nevét viselte 1925-től 1961-ig . Az egyhuzamban 199 napig tartó csata a „világtörténelem leghosszabb ütközete” kétes címet is kiérdemelné. A csata három részre osztható, a kezdeti német ostromra, a városért folyó rendkívül intenzív, házról házra terjedő harcra, valamint a szovjet ellentámadásra, amely végül bekerítette és javarészt foglyul ejtette a németeket és szövetségeseiket. Az 1943. február 2-ig tartó csata nemcsak a második világháború, hanem az egész hadtörténelem legvéresebb ütközete volt. Az áldozatok pontos száma még a mai napig nem ismert, a történészek szerint 1,2 – 1,9 millió halottat, eltűntet, sebesültet és hadifoglyot követelt a sztálingrádi vérfürdő és a kegyetlen orosz tél.
