310 likes | 624 Views
Földünk nagy vallásai. Vallás fogalma. A hitelvek (pl.:Szentháromság-tan)és vallásgyakorlatok(pl. napi 5-szöri ima) összefüggő rendszere, mely megpróbál választ adni a létező dolgok (világ, Föld, csillagok) és az emberek létrejöttére (pl.:Ádám és Éva), létére,
E N D
Vallás fogalma • A hitelvek (pl.:Szentháromság-tan)és vallásgyakorlatok(pl. napi 5-szöri ima) összefüggő rendszere, mely megpróbál választ adni • a létező dolgok (világ, Föld, csillagok) és • az emberek • létrejöttére (pl.:Ádám és Éva), • létére, • létezésük céljára (pl.:üdvözülés, nirvána).
A vallásosság dimenziói (Andorka Rudolf szerint) • Hittételek. Válasz egzisztenciális végső kérdésekre (pl.: Az élet célja, a szenvedés, a halált követő lét) • A vallás által előírt normák • Rituálék gyakorlása, bennük való részvétel • Vallási ismeretek (Pl. Biblia ismerete – ezen belül nem tételes válasz a végső kérdésekre) • Vallási élmények (személyes kapcsolat Istennel)
Alapfogalmak • EGYHÁZ: nagy létszám, tagjai többnyire bele születnek, elkülönült papság, egyházi tanításban intelektuális elemeket hangsúlyoz • FELEKEZET: fél úton a szekta és egyház között, független az államtól • SZEKTA: Kisebb létszámú, tagjai megtért felnőttek, nincs specializált papság, hangsúly az érzelmi elemeken • KULTUSZ (Pl.: sátánizmus) nincs szervezete
Alapfogalmak • FUNDAMENTALIZMUS: Leegyszerűsített hittételek, amelyet környezetükre kényszerítenek. Például: katolikus fundamentalisták latinul miséznek. • SZEKULARIZÁCIÓ Újabban nem a vallás megszűnését hanem átalakulását jelenti. Racionális gondolkodás, nem sajátosan egyházi feladatokról lemondás, laikusok szerepének növekedése (pl.: anyakönyvezés, házasságkötés)
A vallásokat foglalkoztató legfőbb kérdések • Isten, istenség/ek, természetfölötti erők léte/nem léte • Istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja • Életünk értelme, helyes életcélok • Erkölcsi rendszer, a jónak és rossznak minősülő cselekedetek meghatározása (pl. Tízparancsolat) • A létezés más lehetséges formái (mennyország, nirvána, purgatórium, pokol) és az ezekre való felkészülés módjai
A vallások közös jellemzői: • Szigorú erkölcsi szabályok (pl. Tízparancsolat) • Más létformákban való hit (mennyország, pokol, nirvána, tisztítótűz, szellemek, démonok) • Szimbólumok (jelképek): kereszt, menóra, félhold, csillag stb. • Vallási vezetők: az egyházat és a hívőket irányítják, vallási események (papok) • A vallás alaptételeit, isteni kinyilatkoztatásokat rögzítő szent könyv: Korán, Biblia, Tóra • Történetek (pl.:tékozló fiú), hősök (mártírok, szentek) • Tételes tanítások (dogmák) –csak a fejlettebb vallásoknál • helyi központ, ahol a hívek találkozhatnak és a vallási események zajlanak: templom, mecset, zsinagóga stb. • Szent helyek: Betlehem, Mekka, Jeruzsálem (zarándoklat) • Küldetéstudat (pogányok, hitetlenek térítése) –nem jellemző pl. zsidókra • Összetett szertartások, rítusok (pl.: mise, zarándoklat, rituális fürdés a Gangeszben)
Világvallások • Azok a vallások, melyek a legtöbb hívőt számolják Földünkön. • Minden kontinensen elterjedtek többé-kevésbé • Egyetemes küldetéstudattal rendelkeznek (térítő vallások) • Az 5 legnagyobb, a hívek 90%-át tömörítik • Kereszténység • Iszlám (muszlim , mohamedán hit) • Zsidó vallás (judaizmus) • Buddhizmus • Hinduizmus
Kereszténység • Legtöbb hívő: 2 milliárd fő • Sok ágra szakadt, legjelentősebbek • Katolikus (1 milliárd hívő!) • Protestáns egyházak: református, evangélikus, unitárius, baptista, metodista stb. • Anglikán egyház • Ortodox keleti egyház (oroszok, szerbek, grúzok, örmények) • Kopt egyház (Etiópiában) • Jehova tanúi, mormonok (őket nem ismerik el a többiek kereszténynek) • Szent könyve: Biblia • Szent helyek: Jeruzsálem, Betlehem, Róma
Kereszténység fő hittétele • A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett; a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni, de Isten Krisztus képében emberré lett és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat. Noha a bűn következményeképpen az ember halandó, halála után Isten feltámasztja, és aki hisz Krisztusban, örökké fog élni. Isten a Szentlélek formájában mindenütt jelen van, ő eszközöli ki, hogy az emberek megtérjenek Krisztushoz és a bűntől megszabaduljanak. • Összefoglalva: • Eredendő bűn (Ádám és Éva) miatt halandók lettünk • Megváltás (Jézus kereszthalálával megváltja az emberiséget bűneitől és a haláltól) • Szeretet parancsa (Szeresd felebarátodat!) • Üdvözülés, feltámadás és örök élet a hívőknek haláluk után • Szentháromság-tan (Atya, Fiú, Szentlélek: az isteni természet három megnyilvánulási formája)
Iszlám (muszlimok, mohamedánok) Kru.: VII.században alakul ki, egyszerű, könnyen érthető vallási rendszer Az iszlám a zsidó és keresztény valláson alapul. Mohamed „kijavította” az ősvallások hibáit. Tisztelettel adózik az Úr Jézusnak és Szűz Máriának. Viszont tagadja a Szentháromság-tant, Jézus istenségét. Nomád népek természeti vallásaiból is átvett elemeket (pl.Kába-kő tisztelete) • Szent könyv: Korán • Próféta: Mohamed isten kinyilatkoztatását közvetíti • Szent helyek: Mekka (Kába-kő), Medina, Jeruzsálem Központi tanítás az egyetlen isten központi szerepe és a végítélet • Öt tartópillére: • Az iszlám hitvallás elmondása:”Tanúsítom: Nincs Isten Allahon kívül. Mohamed Allah küldötte”. • Naponta ötször rituális imádság rituális mosdással • Egy hónapos böjt, a ramadán megtartása • Szegényeknek adakozás • Zarándoklat Mekkába • A társadalmi élet főbb követelményei: engedelmesség az elöljárók felé és a dzsihád a hitetlenekkel szemben • Nem teljesen egységes, több ágra szakadt: • Szunniták • siíták, • szúfik stb.
Zsidó vallás (izraelita, judaizmus) • Szent könyv: Tóra (Mózes 5 könyve) [Talmud= a Tóra értelmezése] • Szent hely: Jeruzsálem • Fő hittétel: Isten szövetséget kötött a zsidó néppel (kiválasztottak),elvezette őket Kánaánba, tízparancsolatot adott nekik, • Nem térítő vallás (az számít zsidónak, akinek az anyja zsidó, vagy aki betért) • Több vallási csoportra oszlanak: • Farizeusok • Esszénusok • Szadduceusok • Szefárd • Haszid stb.
Hinduizmus (brahmanizmus) • Nagyon toleráns (elfogadó), nem térítő vallás (de egyénileg nem lehet felvenni a vallást, abba bele kell születni), nincs alapító • Többisten hívő (politeista) • A mindenséget irányító legfőbb hatalomról több elképzelés: • Mindent átfogó világtörvény • Örökkévaló isten (Visnu, Síva) • Személytelen isteni erő • „Örök törvény” (a vallás alapjául szolgáló rendszer) –áthatja a világmindenséget • minden hívő számára kötelező hitelvek: • Varna-rendszer (kasztrendszer) ezekbe beleszületnek • Karma-tan • Reinkarnáció (újjászületés) • Sok vallási csoport tartozik ehhez a fogalomhoz 2 nagyobb csoportjuk: • Visnu isten követői • Siva isten követői • Lélekvándorlás a kasztok között, végső cél: a világlélekkel való azonosulás • Szent szövegek: Védák • Szent hely: Váránaszi
A Dharma-fa (egyetemes törvény, mely áthatja a világmindenséget, szellemi alapelv)
Buddhizmus • Alapítója: Gautama Sziddharta =Buddha (Megvilágosodott), Kre.:VI.században • Feladta rangját (herceg), visszavonult, egy fügefa alatt megvilágosodott • Missziós vallás (Indiából kiszorult) • Nincs szent könyv, de vannak tanítások: • 4 nemes igazság, • Függő keletkezés, • Nemes nyolcrétű ösvény, • Állandó Én nemléte • Karma-tan (következmény-okság) • Kasztrendszer tagadása, minden ember egyforma • A lélekvándorlásból ki lehet szállni, ha elérjük a nirvánát (megváltást), azaz lemondunk vágyainkról • Sajátos, kettős életfelfogás: • Minden élőlényt szeretnek, tisztelnek • elfogadják sorsukat, belenyugszanak a történésekbe • Mindenki felelős saját sorsáért • Más kultuszokból is befogadott elemeket, sokistenhitté alakult -Több áramlata van:kisút, nagy út, gyémánt út (a régi elvekhez való alkalmazkodás alapján) • Egyházi szervezete van, élükön a lámák
Buddha tanítványaival Az „élet kereke” a hat birodalommal
Deizmus • a 17. és a 18. században kialakult vallásos filozófia, • nem tagadja Isten létét, de a kinyilatkoztatást és az istenről szóló dogmákat igen • Szabad gondolkodók, több elképzelés • Isten, miután megteremtette a világot, nem avatkozik annak további sorsába. • Isten gondoskodik a világról, de nem forrása az erkölcsnek • Nem hisznek a halál utáni életben • Csak a kinyilatkoztatást vetik el, a természetes vallás igazságait nem • A deisták szerint a vallást az emberi észre kell alapozni, illetve a természet megfigyelésének tapasztalataira – mindezek elegendőek ahhoz, hogy feltárják Isten, a legfőbb létező létét.
Gnoszticizmus („az igazi tudás tana”) • Az igazság előbb létezett, mint minden más • Minden emberben eleve benne van az eredendő igazság • Aki az abszolút tudásra szomjazik, az belülről megtalálhatja. • Mindenki önmagát válthatja meg, azáltal, hogy a világot megismeri, s végül önmagába jut vissza. • Apokrif iratok (pl.: Júdás evangéliuma) az igazságkeresők számára az eredeti isteni állapot elérésének útját írják le, örökérvényű bölcsességeket tartalmaznak
Ateizmus (istentagadás) • Istenben vagy más természetfeletti erőben való hit hiánya • Fő gondolkodói: Marx, Nietzsche, Freud • Azért kell az embereknek istenkép • mert félnek a haláltól, az elmúlástól • Biztonságérzetet ad, a cselekedeteket befolyásolja a másvilági jutalom reménye, és a büntetéstől való félelem (segít az önkontrollban) • Az emberi aggályokat kiküszöböli (helyesen cselekedtem-e?) • Nem kell gondolkodni, kész válaszai vannak (pl. az élet keletkezésére)