A közoktatás igazgatása és intézményrendszere

1. A közoktatás igazgatása és intézményrendszere Dr. Hafiek Andrea

2. A közoktatás elhelyezése az oktatási rendszerben • Iskolai rendszerű oktatás: • közoktatás, • felsőoktatás, • szakképzés. • Iskolarendszeren kívüli oktatás: • felnőttképzés, • képzés, átképzés, továbbképzés.

3. A közoktatás fogalma • A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést-oktatást, a kollégiumi nevelést-oktatást, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.

4. A közoktatás jogi szabályozása Az oktatási rendszer működését szabályozó törvények: • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről • 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről • 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

5. A közoktatás jogi szabályozása A közoktatás területét közvetve érintő legfontosabb törvények: • 1949. évi XX. törvény - a Magyar Köztársaság Alkotmánya • 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról • 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról • 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

6. A közoktatás jogi szabályozása A közoktatás területét közvetve érintő legfontosabb törvények: • 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről • 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

7. A közoktatás irányítása Döntési szintek • Ágazati irányítás • Fenntartói irányítás • Helyi önkormányzati település-irányítás • Megyei, fővárosi feladatellátás-koordináció, • Intézményvezetés

8. A közoktatás irányítása Az Országgyűlés • - ágazati törvényeket alkot, amelyek a közoktatás rendszere működésének jogi kereteit adják, • - az éves költségvetési törvényekben a működéshez szükséges költségvetési fedezetről rendelkezik • - ágazati stratégiát alkothat (hosszú és középtávú)

9. A közoktatás irányítása A Kormány szerepe • - törvények előkészítése • - végrehajtási rendeletek megalkotása • - a közoktatás működését meghatározó finanszírozási rendszerek kimunkálása

10. A közoktatás irányítása Az oktatásért felelős miniszter (és szakmai államtitkár) feladatai - Ellátja az ágazati irányítás feladatait • - a Kormány tagjaként érvényre juttatja az oktatási ágazat speciális igényeit • - ágazati stratégiákat, cselekvési terveket, szakmai fejlesztési programokat készít elő és hajt végre • - miniszteri rendeletet ad ki felhatalmazás alapján • - hatósági feladatokat lát el

11. Az ágazati irányítás • Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre, függetlenül attól, hogy a tevékenységet milyen intézményben, szervezetben látják el, illetőleg ki az intézmény fenntartója. • A szakközépiskolában és a szakiskolában folyó szakképzés tekintetében az ágazati irányítási hatásköröket a szakképzési törvény határozza meg.

12. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal • (Korábban OKÉV) • Feladatai különösen: • - közreműködik - a közoktatás ágazati irányításának keretei között - az ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok irányításában, végrehajtásában, szervezésében, koordinálásában; • - közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, a Kt.-ben meghatározott hatósági feladatok ellátásában, törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokú hatósági jogkört gyakorol;

13. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal • - közreműködik az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát; • - közreműködik az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokban; • - közreműködik a közoktatás statisztikai rendszerével összefüggő feladatok ellátásában; • - hatósági ellenőrzési és szabálysértési hatósági feladatokat lát el.

14. A közoktatási intézményrendszer A közoktatási intézmény fogalma A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. 37. §: • A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.

15. A közoktatási intézmény A fenntartó lehet: • az állam, • a helyi önkormányzat, települési, területi kisebbségi önkormányzat, • országos kisebbségi önkormányzat, • a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy,

16. A közoktatási intézmény A fenntartó lehet továbbá: • a Magyar Köztársaság területén alapított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, • az alapítvány, • az egyesület, • más jogi személy, • természetes személy egyéni vállalkozóként

17. Az intézményalapítás feltételei A közoktatási intézmény alapítása - Az intézményalapítás feltételei - Kt. 38. § (1) • állandó saját székhely • állandó saját alkalmazotti létszám • a jogszabályban meghatározott eszközök, szabályzatok • a működéséhez szükséges pénzeszközök

18. Az intézményalapítás feltételei • Állandó saját székhellyel akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek - ha e törvény másként nem rendelkezik - határozatlan időre a kizárólagos használatában állnak. • Kivéve nem állami fenntartó: nevelési-oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.

19. Az intézményalapítás feltételei • Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a közoktatási intézmény, ha az alaptevékenységének ellátásához szükséges előírt alkalmazotti létszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. • A közoktatási intézmény feladatainak ellátásáról az alapító, illetőleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik.

20. A közoktatási intézmény alapítása 1. alapító okirat 2. nyilvántartásba vétel: - költségvetési szerv – törzskönyvi nyilvántartásba vétel - egyéb fenntartó – jegyző, főjegyző veszi nyilvántartásba A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre.

21. A közoktatási intézmény alapítása működési engedély: Kt. 79. § (1) „Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti.”

22. A közoktatási intézmény alapítása 1. Az alapító okirat: Tartalma eltérő attól függően, hogy költségvetési szervként alapítják a közoktatási intézményt vagy nem.

23. A közoktatási intézmény alapítása • Költségvetési szervként alapíthatja meg: a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat: ekkor alkalmazni kell  • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet (Ámr.), illetve a Kt. szabályait is! • Ha nem költségvetési szervként alapítják meg: • (Áht.) hatálya nem terjed ki, viszont alkalmazandók a Kt. szabályai!

24. A közoktatási intézmény alapítása Az alapító okirat tartalma - Kt. 37. § (5) a) intézmény neve, az alapító, illetve a fenntartó neve és címe, b) intézmény típusa, alaptevékenysége, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai, tagintézménye, a feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, a tagozat megnevezése, iskola esetén az évfolyamok száma, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése, c) a gazdálkodási forma meghatározása

25. A közoktatási intézmény alapítása Az alapító okirat jelentősége • Adatai egy részének megváltozása az intézmény átszervezését jelenti (Kt. 121. § (1) 15. pont, 102. § (9) bek.) • intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okiratnak a Kt. 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak módosulásával jár.

26. A közoktatási intézmény alapítása A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben  • a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, • b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, • c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

27. A közoktatási intézmény alapítása Az alapító okirat jelentősége • a közoktatási intézmény nem láthat el olyan feladatot, amelyre az alapító okirata nem jogosítja fel, • a közoktatási intézmény valamennyi dokumentumának összhangban kell állnia az alapító okiratban foglaltakkal, • a közoktatási intézmény szervezeti, szakmai önállósága, döntési jogosítványa nem lehet ellentétes az alapító okiratban meghatározottakkal.

28. A közoktatási intézmény szabályzatai, dokumentumai, adatszolgáltatási kötelezettsége • SZMSZ, • adatok nyilvántartása, adatszolgáltatási kötelezettség, KIR-be történő bejelentkezési kötelezettség, • nyilvántartás vezetési kötelezettség, • házirend, • intézményi minőségirányítási program (teljesítményértékelés), • nevelési és pedagógiai program, • helyi tanterv (iskola)

29. A közoktatási intézmény szabályzatai A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) Kt. 40. § és 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § • Az intézmény működésével, vezetésével, kapcsolatrendszerével összefüggő kérdéseket szabályozza • A közoktatási intézmény vezetője készíti el • nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, • más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el, • a fenntartónak pedig jóvá kell hagynia.

30. A közoktatási intézmény szabályzatai A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) • a közoktatási intézmény dolgozóira, a tanulókra és a szülőkre vonatkozóan is megállapít szabályokat  • a különböző szülői és diákszervezeteknek valamint iskolaszéknek külön jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési, véleményezési joga van az SZMSZ-szel kapcsolatban.

31. A közoktatási intézmény szabályzatai A házirend 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § • a gyerekekkel, tanulókkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza. • a benne foglaltak megsértése fegyelmi eljárást vonhat maga után • A házirendben foglaltak nem terjedhetnek túl a jogszabályi kereteken, tehát pl. többletkötelezettségeket nem határozhatnak meg, gyermeki, tanulói jogokat nem sérthetnek.

32. A közoktatási intézmény szabályzatai Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) Kt. 40. § (10)-(11) • a feladatok hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának javítása fejlesztése érdekében, • működés hosszú távú elvei • vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok • ÚJ teljesítményértékelési rendszer • intézményi önértékelés • országos mérés-értékelés eredményeinek figyelembe vétele • ÖMIP-pel való kapcsolat

33. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az óvoda nevelési programot, • az iskola pedagógiai programot készít, amely magában foglalja az iskolai nevelési programot és a helyi tantervet • Az óvoda nevelési programja az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (V. 28.) Korm. rendeletben foglaltakon kell, hogy alapuljon. • Az óvoda más óvoda ilyen módon elkészített nevelési programját is átveheti

34. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az óvodai nevelési programot a nevelőtestület készíti és fogadja el, • a fenntartó hagyja jóvá, • ugyanez igaz a módosítására is. • Az iskola a pedagógiai programját, illetve az elkészített helyi tantervet a Nemzeti alaptanterv alapján köteles elkészíteni, vagy választhat az ilyen módon elkészített helyi tantervek közül.

35. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészítheti helyi tantervét, illetve a kerettantervet is beépítheti helyi tantervként a pedagógiai programjába. • A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.

36. A közoktatási intézmény szabályzatai A nevelési és pedagógiai program • Az új pedagógiai programot, vagy a pedagógiai program módosítását az iskola felmenő rendszerben vezetheti be = • Az elfogadást követő tanévtől kezdve az érintett legalacsonyabb iskola évfolyamon kezdve (tehát nem minden évfolyamon egyszerre!) lehet bevezetni. • Az oktatásért felelős miniszter engedélyével a fentiektől eltérő pedagógiai program is bevezethető (egyedi engedély, illetve alternatív iskolák: Kt. 23. § és 131. §). • A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

37. A közoktatási intézmény szabályzatai A helyi tanterv A helyi tantervnek minimálisan tartalmazni kell: - az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, - az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, - az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

38. A közoktatási intézmény szabályzatai A helyi tanterv - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, • moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, - a középszintű érettségi vizsga témaköreit,

39. A közoktatási intézmény szabályzatai A helyi tanterv - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, - nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, - a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

40. Tanügyigazgatási dokumentumok • a beírási napló • felvételi és mulasztási napló • foglalkozási napló • nyilvántartási lap (iskolában törzslap, kollégiumban törzskönyv) • bizonyítvány • tantárgyfelosztás • órarend

41. A közoktatási intézmények típusai 1. A közoktatás nevelő és nevelő-oktató intézményei • óvoda; • általános iskola; • szakiskola; • gimnázium, szakközépiskola (együtt: középiskola); • alapfokú művészetoktatási intézmény; • gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium. • diákotthon és kollégium.

42. A közoktatási intézmények típusai 2. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: • gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ; • tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; • nevelési tanácsadó, • logopédiai intézet, • továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, • konduktív pedagógiai intézmény. 3. Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények 4. Többcélú intézmények

43. A közoktatási intézmények típusai Többcélú intézmények • egységes iskola vagy összetett iskola, • közös igazgatású közoktatási intézmény, • általános művelődési központ (ÁMK), • egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, • egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény • ÚJ: óvoda-bölcsőde

44. Óvoda (Kt. 24. §) • - A gyermek hároméves korától a tankötelezettség – a Kt. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. • - Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. - Az óvoda ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. - Az óvodában a nevelés az ún. nevelési program szerint folyik, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramján alapul.

45. Óvoda (Kt. 24. §) - A gyermek - ha a Kt. másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. • - A szülők igényei szerint működik. • - A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

46. Óvoda (Kt. 24. §) ÚJ: óvodáztatási támogatás: Az óvodáztatási támogatás feltételei (Kt. 17. § (7) bek., Gyvt. 20/C. § és 160/A. §): 1. A szülő beíratta gyermekét az óvodába még azelőtt, hogy az egyébként is kötelező volna (5 éves kor előtt) 2. A szülő gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról 3. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság 4. A gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen..

47. Az általános iskola (Kt. 26. §) • - Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. • - Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. • - Új szabály 2008. szeptember 1-jétől, hogy csak 8 évfolyammal működő általános iskolák lehetnek önálló intézmények, ennél kevesebb évfolyammal csak tagintézményként működhetnek (Fenntartói formától függetlenül minden általános iskolára vonatkozik).

48. Az általános iskola • Az alapfokú nevelés-oktatás négy szakasza (Kt. 8. § (3) bekezdés) • az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, • a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, • az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, • a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő • szakasz.

49. Az általános iskola • - A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb 50%-ában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

50. Az általános iskolai körzethatárok megállapítása -Kt. 66. §-a (2)-(5) bekezdés Ha a településen több általános iskola működik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya.