Egyetemek az ERA kontextusában

1. Egyetemek az ERA kontextusában 4. Változó szerepek az uniós oktatás-, kutatás- és innovációpolitika metszetében

2. Vizsgálati szempontok Kérdésfeltevés: Milyen tényezők alakítják az egyetemek, mint a K+F-intézményrendszer klasszikus „termelőinek” viselkedését, helyzetét az unióban? Két (összefüggő) referenciarendszer: • (I) Az uniós tudománypolitika közvetett és közvetlen hatásai: az egyetemek mint az ERA (EIRA) „klasszikus” szereplői • (II) Az uniós oktatáspolitika közvetett és közvetlen hatásai: az egyetemek mint az EEA (Európai Oktatási Térség) szereplői

3. (I) Internális tényezők I: az európai örökség • Az egyetem a kutatás és felsőoktatás színtere • Humboldt-modell (XIX. sz.): Európa-szerte sikeres • Szabadság-autonómia a kutatás területén • Feladat: a tudományos utánpótlás kinevelése az oktatás területén • Módszer: A kutatás és oktatás egységes renszere (tanulás és részvétel a kutatásban) • Elérhetőség: szűk elit (a társadalom legfelső rétege)

4. (I) Internális tényezők II.: Az egyetem XX. század végi anatómiája • … vs. Humbolt-modell • A kutatás és az oktatás funkciói szétválnak („research-only”, „teaching-only” pozíciók) • Hagyományos egyetemi kutatótevékenység > alapkutatás • Oktatási feladat: általános szakmai utánpótlás kinevelése • Elérhetőség: a társadalom széles rétegei számára  Az egyetem alapkutatási funkciója „gyengül”  „ERA-súlya” csökken (Havas, 2007)

5. (I) Externális tényezők (európai viszonylatban) • A kutatásból való részesedést meghatározza: • A közfinanszírozásért folytatott verseny a K+F-intézményrendszer további szereplőivel (nemzeti kutatóintézetek, intézethálózatok) • A nemzeti, regionális stb. innovációs rendszerekbe való bekapcsolódás sikere: az „akadémia/egyetem-ipar-kormányzat” kapcsolatrendszer (hármasspirál) modellje alapján

6. (I) 1. Az egyetemi kutatás súlya • Mérési mód: input-indikátorok szektorális részesedés a (1) GERD-ből és (2) a kutatói munkaerőből • Hozzávetőleges kép: az közszféra ráfordításai = egyetemek + egyéb köz-kutatóhelyek Pl. Mo.: MTA, Németo.: Max Planck Institute hálózata • Eredmények: (1) Az egyetemi szektor részesedése viszonylag magas a kutatói humánerőforrásból, és alacsony a GERD-ből (általános kép: a variancia hanyagolva) (2) Minél „fejlettebb” az ország gazdasága, az egyetemi (és kormányzati) részesedés annál alacsonyabb és fordítva

8. GERD megoszlása nemzeti szinten (Havas, 2007)

9. K+F munkaerő megoszlása nemzeti szinten (Havas, 2007)

10. (I)1. Az egyetemi kutatás súlya • Mérési mód: output-indikátorok Egyetemek rangsorolása a tudományos kibocsátás mérőszámai alapján • index: kombinált kibermetriai mutatószám (Webometrics Ranking) rang = f ( internetes tartalom mérete, publikációk láthatósága, publikációk hatása) • Operacionalizálás: a site-ra mutató linkek mennyisége alapján, kizárólag egyetemi oldalakról = nodalitás mint objektív peer-review

11. Webometrics ranking

12. Webometrics ranking: az első 100 egyetem megoszlása

13. (I).2. Az innovációs rendszerekben való részvétel • Webometriai megközelítés: intézménytérkép az egyetem-ipar-kormányzat koordinátarendszerben (Ortega, 2003)

14. (II) Az EU oktatáspolitikája: általános szempontok • Általános folyamat: az integráció- ill. intézményesülés folyamata, az oktatáspolitika közösségi szintre emelkedése • Oktatás: alap- közép és felsőoktatás • Számos szak- és közösségi politikával kapcsolódik össze, tendencia a kontextus tágítása • Forrásvidéke: Római Szerződés (EGK); cél: a közös piac igényeinek közösségi kielégítése (jogosítványok a közösségi intézményeknek); szakképzés központi kérdés; Alapprobléma: a képesítések kölcsönös elismerése (a mobilitás viszonylatában).

15. (II) A duális elismerés elve

16. (II) Közösségi Akcióprogramok Maastrichti Szerződés (1992): a Közösségi Akcióprogramok „a Közösség által megfogalmazott prioritások mentén, pályázati rendszerben, az Unió költségvetési forrásait felhasználva ösztönzik…” • a diák- és tanármobilitás fejlesztését, • az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerése révén a nemzeti oktatás-képzési rendszerek közti átjárhatóságot • a nemzeti oktatás-képzési rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatcserét • a közös európai értékek tudatosítását az oktatásban, valamint az élő idegennyelv-oktatás fejlesztését, és • az oktatási intézmények együttműködésének sokoldalú fejlesztését

17. (II) Közösségi Akcióprogramok Prioritások • 1 Az oktatás európai dimenziójának erősítése. EU-retorika: „Európa mint az EU-polgárok valotta értékek kontinense” Eszköz: mobilitás-ösztönzés („kultúrából kultúrába”. Szemléleti „pánmixis”.) • 2 Aktív állampolgár nevelése. Hozzáférés az „egységes Európa”-releváns kompetenciákhoz, képességekhez. • 3 Idegennyelv-oktatás és –tanulás. Triviális cél: közös piac – mobilitás megteremtése. További cél (nyelv-kultúra viszonylatban): a közösséggé kovácsolódás szemléleti feltételeinek megteremtése.

18. (II) Közösségi Akcióprogramok

19. (II) Oktatás- mint foglalkoztatáspolitika Amszterdami Szerződés (1997) • Az oktatási- és képzési politika mint a foglalkoztatáspolitika része (az utóbbi kérdéseinek társadalmi-gazdasági, vagyis szélesebb kontextusban való kezelése) • Foglalkoztatáspolitikai akciótervek készítésének nemzeti kötelezettsége: az oktatáspolitika EU-s integrációjának fokozódása • Európai Foglalkoztatási Stratégia : life-long learning (élethosszig tanulás) fogalmának megjelenése humánerőforrás-fejlesztés az ESZÁ-ból (csak az foglalkoztatáspolitikai célokkal összefüggő támogatások)

20. (II) Oktatáspolitika és a Lisszaboni Stratégia (2000) A tagállamok hatáskörébe tartozó oktatáspolitika közösségi szintre emelése. • Átfogó cél: az Európai Oktatási Térség [EEA] létrehozása • Alapeszköz: nyitott koordináció • Megcélzott területek: (1) foglalkoztatáspolitikai és kapcsolódó feszültségek leküzdése (2) versenyképes tudásalapú társadalom kiépítése

21. (II) Az Európai Oktatási Térség (EEA) Az EEA mint egységes európai oktatási rendszer, amely Az oktatás-képzés szintjeinek egymásra épülésével konzisztens, egységes • Biztosítja a tagállamok nemzeti oktatási-képzési rendszerei közti átjárhatóságot • Innovatív, nyitott • Az unió polgárai számára bárhol, bármikor hozzáférhető, • -- „versenyképes” Megvalósításának kiemelt komponensei: • 1. Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) [mint amire az első két kritérium főként vonatkozik] • 2. Élethosszig tanulás (life-long learning, LLL) mint egyéni stratégia • 3. ICT alkalmazás-fejlesztés mint eszköz

22. (II) Az Európai Oktatási Térség (EEA) 1. EHEA, 2010 • 1999: Bolognai Szerződés, 29 ország oktatási miniszterének megállapodása • Bolognai folyamat: a felsőoktatás átfogó reformja a „vonzó és versenyképes” Európai felsőoktatásért • Cél: összemérhető, átjárható nemzeti rendszerek, mobilitás, versenyképesség • ECTS: Európai Kreditátviteli Rendszer továbbfejlesztése: LLL szolgálatában 3. ICT • Háttér (miért épp az ICT?): a tudás tartalma és közvetítőcsatornái az ICT korában radikálisan megváltoztak • e-Európa és e-Tanulás 2. LLL • Tartalmazza a formális, nem-formális (magántanfolyamok, vállalatoknál szervezett) és informális tanulást (mindennapi, „spontán” ismeretszerzés). • Reformgondolat: újszerű képzési-oktatási formák, az egyén aktív szerepének hangsúlyozása

23. (II) Az Európai Oktatási Térség (EEA) Értékelés (benchmarking): az európai átlagteljesítményen alapuló mutatószámok és referenciaszintek (2003) 2010-re • 18-24 éves, legalább alsó középfokú végzettséggel rendelkező, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok aránya  10% • műszaki, term.tud vagy matematikai képzéssel rendelkezők arányának növekedése  15%, nemek közötti egyenlőtlen megoszlás mérséklése • 22 éves korosztályba tartozó, felső középfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya  85% • olvasási készség terén alacsony jártassággal rendelkező 15 évesek arányának csökkenése a 2000. évi szinthez viszonyítva  15% • LLL-ben részt vevők átlagos aránya a felnőtt, munkaképes korú lakosság körében (25-64 éves korosztály)  12,5% • Jelentősen növelni kell az oktatásba történő befektetések mértékét

24. Az ERA(EIRA), EEA, EHEA modellek viszonya EIRA: Európai Innovációs és Kutatási Térség EEA: Európai Oktatási Térség EHEA: Európai Felsőoktatási Térség EIRA EHEA EEA

25. (III) Trendek és jövőképek Az egyetemek változó szerepe (Havas, 2007) (1) új szerepek, ill. a meglévők változó aránya • Oktatás, tudományos kutatás, tanácsadás és problémamegoldás vállalatok és más nemzeti, regionális stb. szereplőkkel (NGOs, döntéshozók) • Növekvő jelentőség a lokális, regionális, szektorális, nemzeti és nemzetközi termelésben és innovációs rendszerekben (2) Növekvő igény a 18-29 éves korosztályban: „a felsőoktatás eltömegegesedése”. Várható hatások: • Finanszírozási, infrastrukturális követelmények fokozódása • Növekvő humánerőforrás-igény • A képzés minősége, a diplomák értéke a munkaerőpiacon (3) A Bolognai Folyamat programmatikus hatásai

26. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (1) Az egyetemi szerepek hangsúlyának alapvető eltolódása (2) Új típusú oktatási formák és képesítések („anti-Humboldt-modell”) • Rövidebb, praktikusabb kurzusok az álláskeresők számára • Rendszeres továbbképzések döntéshozók, kutatók stb. számára • Az oktatás egyenletesebb elosztása a karrier, ill. életpálya mentén • Kifejezettebb igények a felsőoktatási-kutatási támogatók, ill. piac (pl. hallgatók) részéről (3) Növekvő mobilitás, növekvő agyelszívás (US-egyetemek, posztgrad) (4) Fokozódó verseny a kutatási részesedésért uniós és globális szinten

27. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (5) Erősebb igény a multi- (inter- és transzdiszciplináris) oktatásra és kutatásra (6) A demográfiai trendek, az LLL-politika és az új képzési formák következtében a „felnőtt hallgatók” létszámának növekedése (7) Új típusú felsőoktatási és kutatási „szolgáltatók” megjelenése, az intézményrendszer átalakulása (pl. egyetemi „leányvállalatok”, nagyvállalati „egyetemek”) (8) Az egyetemek monopóliumvesztése a tudáselismerés területén (más tudástermelőkkel versenyezve: think tankek, magán kutatóintézmények, non-profit szervezetek, kormányzati ügynökségek stb.). A hagyományos peer-review procedúra elveszteni látszik egyeduralmát.

28. (III) Trendek és jövőképek Jövőképek az EIRA-ban (Havas, 2007) (9) Változó teljesítményértékelési rendszer (output-indikátorokon túl: társadalmi szerepek betöltésének sikeressége, oktatás szerkezete-minősége, attraktivitás a nemzetközi porondon stb.) • Különböző típusú egyetemek eltérő értékelése („kutató- és oktatóegyetemek”, lokális vs. globális szerepkör (10) Az egyetemi irányítási és menedzsment-struktúrák körének, változatainak további bővülése

29. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (9) Változó teljesítményértékelési rendszer (output-indikátorokon túl: társadalmi szerepek betöltésének sikeressége, oktatás szerkezete-minősége, attraktivitás a nemzetközi porondon stb.) • Különböző típusú egyetemek eltérő értékelése („kutató- és oktatóegyetemek”, lokális vs. globális szerepkör (10) Az egyetemi irányítási és menedzsment-struktúrák körének, változatainak további bővülése

30. (III) Trendek és jövőképek Lehetséges jövőbeni trendek (Havas, 2007) (9) Változó teljesítményértékelési rendszer (output-indikátorokon túl: társadalmi szerepek betöltésének sikeressége, oktatás szerkezete-minősége, attraktivitás a nemzetközi porondon stb.) • Különböző típusú egyetemek eltérő értékelése („kutató- és oktatóegyetemek”, lokális vs. globális szerepkör (10) Az egyetemi irányítási és menedzsment-struktúrák körének, változatainak további bővülése

31. (III) Trendek és jövőképek az EIRA-ban Lehetséges jövőképek (Havas, 2007) • Referenciarendszer: (1) az EU/EIRA lehetséges pályái (double success vs. multi-speed) (2) Pályák az egyetemek „reakciókészsége” és sorsa alapján: a) Lényegében változatlan egyetemek b) Radikális reformok az egyetemeken c) Az egyetemek alkonya • Eredmények: Lényegében mindkét esetben: a) a szerepek rögzítése és „elhatárolódás”, b) az új szerepek megerősödése (egyensúly vagy eltolódás és versenyképesség) és c) új szereplők uralma (kohéziós vs. versenyképesség-növelési céllal)

32. (IV) … és Magyarország? • Bolognai Folyamat (oktatás) • Egyetemi finanszírozás átalakítása (oktatás, kutatás, egyéb szerepkörök) „EU-komform” struktúra: állam + piac, piac= tandíj (oktatás) + vállalati, pályázati pénz (kutatás)