Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Maros-Völgyi HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Maros-Völgyi HK Lendületben a Maros-mente Budapest, 2008 Október 17. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Maros-Völgyi HK – Összefoglaló a térségről A(z) Maros-Völgyi HK területe 17 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 50,036 fő, a városokban élő lakosok száma 25,360 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 • A térségben összesen 3 db fő fejlesztési prioritás és 6 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 42 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 16 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Maros-Völgyi HK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 50,036 • Makó • 25,360 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 17 • Kiszombor • 4,325 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 1 • Földeák • 3,347 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 12 • Apátfalva • 3,290 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 0 • 3 • Fő fejlesztési prioritások száma • 6 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 2 • 42 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 18 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Maros-Völgyi HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 870,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 8 • 870,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 8 • 768,798 • Falumegújítás és -fejlesztés • 6 • 632,340 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 70,000 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 360,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 10 • 503,006 • Leader képzés • Leader rendezvény • 1 • 90,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 11 • 781,289 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Maros-Völgyi HK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térség meghatározó problémája az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony jövedelemteremtő képesség. Fontos probléma a népesség elöregedése, valamint az elvándorlás. Jellemző a településekre az infrastruktúra hiánya, továbbá a településközpontok leromlott állapota, valamint a vidéki lakosság számára szabadidős tevékenségek végzésére teret adó sportlétesítmények hiánya. • Turisztikai adottságok magas fokozottabb kihasználása, kollektív tanulás képességének kialakítása, civilek aktivitásra történő ösztönzése, a mezőgazdaság termelés hatékonyságának növelése mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységek ösztönzése, szélesebb körű kooperáció kialakítása, a térségre jellemző helyi forrásokra épülő gazdaság erősítése. A környezettudatos nevelés meghonosítása a Közöség által érintett kistérségben. A helyi hagyományokon alapuló kultúrális településfejlesztés. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Maros-Völgyi HK – A stratégia alapvető célja • A stratégia alapvető célja komplex megoldási irányok lefektetése a térség átgondolt fejlesztése érdekében. A fő beavatkozási irányokat a közösség a gazdaság-ezen belül kiemelten a turisztikai ágazat- fejlesztésében, valamint ezektől a céloktól nem elkülönített módon, a közösséget alkotó települések élhetőségének javításában határozta meg. A legfontosabb megoldási irány a térségi fejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó turisztikai háttérszolgáltatások megteremtése, korszerűsítése, minőségi követelményeknek való megfeleltetése. Általános cél a LEADER program céljain túl a foglalkoztatottság bővítése, a vállalkozói aktivitás növelése, a vidéki élettér minőségi javítása. A stratégiához kapcsolódó jövőkép átfogóan jellemzi a Közösség által kitűzött elérendő célt: A Maros- völgyi helyi közösséget alkotó települések elégedett, tenni kész lakossága tovább fejleszti vállalkozásait, gondozza helyreállított környezetét, és büszkén mutatja be a kistérség megújított kuturális kincseit, természeti értékeit az ide érkező turistáknak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A térséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy 20-25 perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe. • A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is. • A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesült. Az övezetbe tartozó 18 település közigazgatási területén folytatott ipari termelő és szolgáltató tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezményeket 2088-ig vehettek igénybe a helyi vállalkozók. Ipari park található továbbá még Klárafalván és Nagylakon is. • Makó térsége közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna-Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-szerb) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik. • A kistérség gazdaságát a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. Az állattenyésztés valamennyi ágazata megtalálható a térségben. Jelentős vadállomány található apró vadakból, elsősorban nyúlból és fácánból. • A lakosságszám az országos tendenciáknak megfelelően csökkenő. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A Közösséget alkotó valamennyi település területe statisztikailag körülhatárolt, földrajzilag összefüggő terület. A Közösség területét az alábbi kiemelt természeti értékek jellemzik: • - Maros folyó, • - Kőrös-Maros Nemzeti Park területe, • - Békés-csanádi Síkság, • - termálvíz, • - gyógyhatású Maros-iszap. • Ezen települési csoportban a közös múlt, a közös problémák, az egymásra utaltság, a már kialakult kulturális, funkcionális, közigazgatási és egyéb együttműködések determinálják a közös jövőbeni együttműködést is. A funkcionális kapcsolat több évszázados gyökerű, és a kistérség mai településeinek szerveződését meghatározó XVII-XVIII. századra nyúlik vissza: a tájat folyamatosan sújtó háborúk (Szent István harca Ajtony vezér ellen, tatár pusztítás, Dózsa György féle parasztfelkelés harcai, török kor pusztítása) következtében települések elpusztultak, jelentőségüket elvesztették. Egyedül Makó város tudott fennmaradni és megújulni. A környező falvak többségében mesterséges telepítéssel, illetve újkori letelepedéssel jöttek létre ismét települések. • A közös történelmi múlt jelenre vetített hatása a térségben kialakult kultúrális és vallási sokszínűség. Az előzőekből adódóan a területen élők a folyamatosság jegyében egymásra támaszkodva ésszerű kompromisszumok mentén együtt fejlesztik a közös jövőt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • Levegő - Emisszió: A területen légszennyezés tekintetében a kommunális kibocsátás minimális, a települések gázellátása megoldott, lefedettségük változó: általában magas a gázzal fűtött lakások aránya, de viszonylag magas a szén-, ill. fafűtés aránya is. • Jelentős szennyező forrás a 43. számú főútvonalon áthaladó forgalom terhelése. Makó városában a szennyvízcsatorna alulhasználtsága miatt a pangó szennyvíz időszakosan jelentős bűzhatással jár. • Emisszió: Problémát jelent a szántóföldek széleróziójából származó porszennyezés, egyre jelentőseb probléma az allergén pollen mennyiségének növekedése a levegőben. A parlagfű pollen mennyisége a légköri összes pollen 90 %-a. A légszennyezés terjedése a domborzati viszonyokból következően akadálytalan. • Felszíni vizek: Az akciócsoport területének egésze a Maros, illetve a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A Maros vízminőségét befolyásolják a román szakaszon belevezetett ipari és lakossági szennyvizek, a magyarországi szakaszon jelentős szennyezés nem történik. Az ár és belvíz, főleg a mélyebb fekvésű makói területeket érinti. A rétegvizek képezik a távlati vízhasznosítás alapját. A térség vízellátását 60-500 m mélységű rétegvizekből biztosítják. A rétegvizek metángáz, a középső területeken arzén tartalma magas. • Zaj- és rezgésterhelés: Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelést a 43. számú főútvonal forgalma okoz. • Mára jelentősen bővült a terület, hogy valamennyi jellemző élőhely fennmaradása biztosítható legyen. A Maros hullámtere a magyar-román határtól a Tisza torkolatig kíséri végig a folyót. A folyó hazai szakaszának védelme a Nemzeti Park feladata. A korábban védelem alá került Landori-erdő a hullámtérnek csak egy kis darabját ölelte fel. A hullámtér néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke: A Maros folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek, fekete és fehér nyárak, a legelőkkel váltakozó erdőfoltok. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • A védett terület a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogatható. • A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. Az aránylag alacsony fekvésű, magas talajvízszintű hátakat egykor legalább kétharmad részben löszpusztarét borította. A löszpusztákat jó termőképességük miatt felszántották, így ezek csak szikespusztába ágyazva kis foltokban, kunhalmokon, régi utak mezsgyéin maradhattak meg. A Csanádi puszták legjelentősebb növénytársulása a löszgyep. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület értékes löszfajai a vetővirág, a macskahere, a tavaszi hérics. Értékesek a Csanádi puszták szikesei is. Európában csak a Kárpát-medencében találhatók jelentős sós területek a tengerpartoktól távol, ezért a szikesek a rajtuk élő speciális növény- és állatközösségekkel együtt, önmagukban is kuriózumnak számítanak. A terület állatvilága különösen értékes. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 • A közösség települései közül Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A települések a makói kistérséghez tartoznak, mint a közösség többi települése. Problémáik, jellemzőik a kistérség egészére elmondhatóak, így specifikus bemutatásuk nehéz. Általánosan elmondható, hogy a települések lakossága elöregedő, hiányzik a foglalkoztó vállalkozói réteg, magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a jövedelemteremtő képesség az előzőekből adódóan alacsony, ami jelentősen kihat az elérhető szolgáltatások mennyiségére és minőségére. A foglalkoztatási problémák a települések élhetőségét nagymértékben befolyásolják. • A hátrányos helyzet mellett nem megfelelően kihásználat értékeket is rejt a települések közössége. A természeti és épített örökség, a kulturális hagyományok, mind olyan lehetőség, amely a jól átgondolt tervezést és kivitelezést követeően jelentős vonzerőt képviselhet a gazdaság befektetői, illetve az ide látogató túristák számára. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 8% • 10% • Építőipar • 30% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 7% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 7% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 17% • 10% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 15% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 30% 4% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 24% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.4%, ami 4.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.4% • Változás 2003-hoz képest 4.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • A térség foglalkoztatási problémái gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdasági ágazat egyre kevésbé tud főállású megélhetést biztosítani, jellemzően kiegészítő jövedelemforrás. A legnagyobb foglalkoztató ágazat a szolgáltató szektor, amely a lakónépességnek csaknem 52%-át foglalkoztatja. Az ipar és építőipar területén dolgozók aránya 33,1%. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele a szolgáltatási jellegű ágazatok létszámának jelentős emelkedése felé mozdult el, ugyanakkor csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak száma, ezen ágazatok válságával összefüggésben. • A felsőfokú végzettségűek térségi aránya csaknem 8%-kal marad el a megyei viszonyszámtól, de az érettségivel rendelkező foglalkoztatottak aránya sem éri el a megyében tapasztaltakat. A foglalkoztatottak többsége (34,7%-a) az érettségivel nem rendelkező szakmunkások és szakmai oklevéllel rendelkezők kategóriájába tartozik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 13%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Makó székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 10 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,979 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 13% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Gumiművek Phoenix Hungária Kft. • Makó • 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása • 848 • 22,589,148 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • ASS Berendezési Rendszerek Bt. • Makó • 3614 Egyéb bútor gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 288 • 2,993,157 3 • VGM-Magép Gépgyártó Kft. • Makó • 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 165 • 969,753 4 • Váll-Ker Kft. • Makó • 2972 Nem villamos háztartási készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 123 • 1,817,997 5 • Víziközmű Kft. • Makó • 4100 Víztermelés, -kezelés, -elosztás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 115 • 669,771 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Kossuth MGTSZ. • Makó • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 114 • 905,570 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • SOLE MIZO ZRt. • Makó • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 • 50,977,276 8 • Makói Fémipari Ker. Kft. • Makó • 5154 Vasáru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 99 • 1,381,970 9 • Maros Cipő Ipari Kft. • Makó • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 67 • 124,592 10 • Makói Kommunális KHT. • Makó • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 • 216,534 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • A térség vállalkozásai 64%-a Makó városára koncentrálódik. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrész-összeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Ezen iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak. • Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társas vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. Makó, Ferencszállás településeken haladja meg a társas vállalkozások aktivitása az övezeti átlagot. A társas vállalkozások 87%-a tartozik a KSH adatok szerint a foglalkoztatott nélkül, illetve 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal működő vállalati kategóriába. A vállalkozások többsége (31%-a) a kereskedelem, javítás területén működik. Az ipari és építőipari társas vállalkozások aránya 19%, ami szintén hasonló a nagyobb területi szinteken mért arányokhoz. A térség falusias jellegéből és mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrár szektor gazdasági szerkezetben betöltött meghatározó súlya. A szolgáltató ágazatok vállalkozásarányos súlya alacsony. E gazdasági területen a társas vállalkozásainak 19%-a működik. • A Maros-völgyi Helyi Közösség minden települése, jó minőségű, magas aranykorona értékű földdel rendelkezik. Országosan is legmagasabb a napfényes napok száma és kellő mennyiségű csapadékkal is rendelkezik. A települések lakosai ősidők óta mezőgazdasági termeléssel – elsősorban gabona és zöldségtermesztés, – foglalkoznak. • A múltban jelentős volt a len és kender, cirok, vessző, dohány-termesztés is – ma ez már nem létezik és alig lelhető a Maros árterében gyümölcsös. Ugyancsak nincsenek vízimalmok a Maroson, mely jelentős jövedelemforrást jelentett a folyó mellett húzódó településeknek. A halászat csak hobby szinten létezik. • Szoros értelemben vett ipar e térségben sohasem létezett. • Ma is a mezőgazdasági termelés a domináns – gabona és néhány tradicionális zöldségfajta (petrezselyemgyökér, répa, hagyma, fokhagyma). A privatizációval a gazdálkodás 80%-ban őstermelői, családi szinten történik a mezőgazdasági vállalkozók száma nem közelíti meg a számot. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A termelők csak kevés száma rendelkezik korszerű gépparkkal. Az újszerű szövetkezetek száma is csekély. A termelők többsége eladási nehézségekkel küszködik, ennek ellenére nincs példa a termékszerkezet váltásra, de igazán hajlandóság sincs új kezdeményezések befogadására. • A térségben a háztáji állattenyésztés is teljesen visszaszorult. A térség alábbi településeire jellemző állattenyésztés: • - Csanádpalota - sertéshizlaló telep, • - Maroslele - juh-, illetve sertéstenyésztés, • - Makó - juh-, illetve sertéstenyésztés, • - Földeák - sertés-, illetve szarvasmarhatenyésztés, • - Kiszombor- szarvasmarhatenyésztés. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 22 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 0 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 21 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 28 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 35 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 3 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 27 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 10 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 4 • Nemzetközi kapcsolatok • 0 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 14 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 8 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 4 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • A Maros-völgyi Helyi Közösség településein belül a rendszerváltás óta jelentős civil aktivitás figyelhető meg. A bejegyzett civil szervezetek elsősorban a települések tradicionális múltjához kötődnek, ilyenek többek között a "Pátfalváért Egyesület", "CSanádpalotáért Közalapítvány", "Kiszomborért Alapítvány". A civil szervezetek száma az 1990-es években megnövekedett. Jellemző, hogy ma már valamennyi településen működik civil szervezet. Többségük egyesület vagy alapítvány, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport, környezetvédelem, kultúra és az oktatás területén tevékenykednek. Az egyes területeken kifejtett aktivitásuk általában erős, azonban a közösségi folyamatokra való ráhatásuk változó. Jellemző, hogy az egyes szervezetek között az összefogási készség gyenge, amely abból adódik, hogy saját autonómiájukat féltik. Nagy aktivitást kifejtő civil szervezetek a Közösség területén: • - a "Mobil-Földeáki Fiatalok Egyesülete", amely a település minden innovatív kezdeményezésének stabil háttere, • - a "Makó és Térsége Turisztikai Egyesület", amely összefogja a térség turisztikai marketingjét, • - a " Marosmenti Vállalkozók Szövetsége", amely a térség gazdasági szereplőinek nyújt fejlesztési elképzelésik megvalósításához, működésük zökkenőmentességéhez segítséget, • Makó városában létrejött a Makói Civil Szervezetek Szövetsége (MACISZ), amely felvállalta a helyi civil szereplők együttműködésének koordinálását.Ilyen jellegű kezdeményezésekkel még hatékonyabban léphetnek fel a civilek a közös cél érdekében, továbbá megnő az érdekérvényesítő képességük is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,105 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 51,141 50,959 50,661 50,432 50,036 Éves változás -229 -396 -182 -298 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,105 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 62% • 60% • 15-59 év • 23% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 1% • 2% • 0 általános • 10% • 9% • 1-5 általános • 12% • 9% • 6-7 általános • 31% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 11% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 5% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/2 • Demográfia • A térség területén él Csongrád megye népességének 12%-a, a térségre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző (mintegy 4 %-kal). A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak. • A területen a népesség fogyása elsősorban a magas halálozási és alacsony születési számokból ered. AA Makói kistérség lakónépessége 50 036 fő volt 2006. december 31-én. A népesedési tendencia az országoshoz hasonlóan negatív. A népességszám változás mértéke 1995 és 2006 között eltelt 10 évben 94 % volt. A csökkenés mértéke Csongrád megye esetében 4 %, országosan • pedig 2,9 % volt; tehát a térségi érték ezeknél kedvezőtlenebb. • A Makói kistérség népessége Csongrád megye össznépességének 11,6 %-át teszi ki, az arány a többi kistérségnél erősebb népességcsökkenés miatt az elmúlt 10 évben csökkent (1995-ben még 12,1 % volt). • A vándorlási különbözet – az ábrán látható módon – jelentősen változó tendenciát követett 1995 és 2005 között. A megyében alig volt olyan év, amelyben vándorlási nyereség volt elkönyvelhető,míg a Makói kistérségben 1999 és 2003 között határozott vándorlási többlet mutatható ki. Ugyanakkor ez a vándorlási nyereség egyik évben sem volt elégséges ahhoz, hogy a fent bemutatott negatív természetes szaporodást (fogyást) jelentősen pozitív irányba befolyásolja, • és abszolút értékben népességnövekedést idézzen elő. A térség valamennyi településén működik kisebbségi (cigány vagy nemzetiségi) önkormányzat. Népsűrűségét tekintve a Makói kistérség a megye hét kistérsége között a közepesen sűrűn lakott • területek közé tartozik. A kistérség népsűrűsége a megye 99 fő/km2-es népsűrűségéhez képest alacsonyabb (70 fő/km2), ami 1995 óta 2 fő/km2-rel csökkent. • Korösszetétel: A népesség elöregedésének tendenciáját érzékelteti, hogy a 60 év feletti népesség aránya a 2000-es 22,6 %-hoz képest 22,9 %-ra nőtt, ami a térség lakosságának öregedésére utal. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 2/2 • A tendencia országos. A megyében a Makói kistérség esetében az érték átlagos átlagosnak mondható, ennél jóval súlyosabb a helyzet (2005.) Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 0 • 0% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 12% • Mindhárom mobilhálózat • 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 14 • 82% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A Közösséget alkotó települések közút és vasút ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthetőek. Több településen kerékpárút kiépítése folyamatban van. • Vízellátás: • A települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megoldottnak tekinthető, a bekötött lakások aránya térségi szinten 94 % fölötti, Csanádalberti, Csanádpalota és Királyhegyes esetében 80-90 % között van, a többi településnél eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot.Infrastruktúrafejlesztő program: Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség Javítási Program • Az ivóvízellátó rendszerek valamennyi településen településen szabad kapacitással rendelkeznek. • Szennyvízkezelés: • A térségben szennyvízcsatorna hálózat Makón, Klárafalván és Ferencszálláson épült ki. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya Makón 22,5 %-os, Klárafalván és Ferencszálláson teljes körű. A térségben többségükben nyitott rendszerű szikkasztókban tárolják/folyatják el a szennyvizet, így igen magas az elszikkasztott szennyvizek aránya. A szippantott szennyvizet Makó, Mezőhegyes és Tótkomlós szennyvíztisztítói fogadják. • Csapadékvíz elvezetés: • A térség településeinek többsége ár- és belvíz fenyegetettség alapján közepesen (Apátfalva, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó) vagy enyhén (Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák) veszélyeztetett kategóriába tartozik. Belvizes terület szinte minden településen található. A csapadékvíz elvezető hálózatok többsége nyílt árok. A belterületen a rendszer többnyire megfelelően karbantartott. • Gáz- és villamos-energia ellátás: • A térségi villamos energia hálózat létesítményei közül jelenleg Makón működik egy 120/20 kV-os transzformátor állomás, a 400 kV-os vezetékhálózat nyomvonala érinti a térség települései közül Óföldeákot, Királyhegyest és Csanádpalotát. A A 120 kV-os főelosztó hálózat bővítésében érintett a térségben Maroslele és Makó. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • A térségi szénhidrogén-hálózat létesítményei közül a nagynyomású gázvezeték hálózat Algyő-Kardoskút szakaszának Kiszombori leágazása érinti a térséget, amely Földeák, Makó és Kiszombor településeken halad át. Gázátadó állomás Földákon, Makón és Kiszomboron van kialakítva. Az elektromos energia és vezetékes gázellátás a településeken megoldott. • Hulladékkezelés • A szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása a térség minden településén megoldott. A települések egy része a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepre, egy része az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladék lerakó telepre szállítja hulladékát. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében több településen van kihelyezve szelektív gyűjtő sziget. Megoldatlan azonban a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése és elhelyezése (elhasználódott elemek, akkumulátorok) és igen alacsony a szerves anyag hasznosítása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.00 • 0.19 • 0.03 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 14% • 12% • 10% • 5% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

38. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ambrózfalva • Község • 538 • 28.00% • 334,374 • 0.000 • 0.000 Apátfalva • Község • 3,290 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 18.10% • 304,307 • 0.000 • 0.022 Csanádalberti • Község • 512 • 28.00% • 253,237 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Csanádpalota • Nagyközség • 3,248 • 10.80% • 395,064 • 0.000 • 0.059 • Közszféra Ferencszállás • Község • 675 • 8.03% • 449,614 • 0.000 • 0.050 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Földeák • Község • 3,347 • 6.63% • 443,064 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Királyhegyes • Község • 667 • 26.00% • 241,877 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kiszombor • Község • 4,325 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.02% • 432,671 • 0.000 • 0.095 Klárafalva • Község • 536 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.71% • 364,536 • 0.000 • 0.000 Kövegy • Község • 465 • 32.90% • 219,181 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magyarcsanád • Község • 1,540 • 38.00% • 273,382 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Makó • Város • 25,360 • 7.54% • 482,487 • 0.374 • 0.033 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Maroslele • Község • 2,215 • 15.00% • 383,391 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyér • Község • 629 • 16.50% • 304,164 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/3 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Nagylak • Község • 595 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.39% • 439,036 • 0.000 • 0.328 Óföldeák • Község • 520 • Közszféra • 9.62% • 324,878 • 0.000 • 0.000 Pitvaros • Község • 1,574 • 9.91% • 425,695 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településre jellemző, hogy a foglalkoztatók száma kevés, a mezőgazdaság jövedelemteremtő képessége alacsony,ennek következtében a fiatalok elvándorolnak, az itt maradóknak alacsony a gyermekvállalási kedve, ezek együtt a lakosság elöregedéséhez vezetnek.” • „A település turisztikai jellegének erősítését támasztják alá a helyi épített örökségben (Csongrád megye első kőből épült víztornya), a kulturális, nemzetiségi sokszínűségben, természetvédelmi területekben rejlő értékek.” • Ambrózfalva • „A helyi lakosság, különösen a nők, fogyatékkal élők, fiatalok (fiatal felnőttek) nem találják meg a szükségleteiknek megfelelő, kedvező életfeltételeket Apátfalván(egyoldalú, alacsony jövedelmezőségű gazdaságszerkezet, közszolgáltatások infrastrukturális háttere leromlott,kulturális, szabadidős, sportlehetőségek korlátozottak).” • „Az egyedi és helyi értékekre alapozó kulturális és ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránt hazai és nemzetközi kereslet növekedéseindiokolja az egyedi, jó minőségű élelmiszeripari és kézműves termékek előállítását, valamint turisztikai szolgáltatások fejlesztését.” • Apátfalva Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településre jellemző, hogy a foglalkoztatók száma kevés, a mezőgazdaság jövedelemteremtő képessége alacsony,ennek következtében a fiatalok elvándorolnak, mely tényzők a lakosság korszerkezetének elöregedéséhez vezetnek.” • „A település turisztikai jellegének erősítését támasztják alá a helyi épített örökségben (Nisovics-kúria), a kulturális, nemzetiségi sokszínűségben, természetvédelmi területekben (Békés-Csanádi Síkság Természetvédelmi Terület, érintetlen puszták) rejlő értékek.” • Csanádalberti • „A településre jellemző, hogy a foglalkoztatók száma kevés,a foglalkoztatotti ráta alacsoy, melyek következtében a fiatalok elvándorolnak.” • „Az M43as autópálya tervezett útvonalának közelsége, valamint több üresen álló üzemépület hasznosítása,illetve a határközelség a gazdasági élet fellendülését indukálhatja.” • Csanádpalota Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen a foglalkoztatók száma kevés,melyek következtében a fiatalok elvándorolnak, az itt maradóknak alacsony a gyermekvállalási kedve, ezek együtt a lakosság elöregedéséhez vezetnek.” • „A település 43-as főútvonalon történő gyors elérhetősége, valamint a Maros folyóban rejlő értékek a turisztikai lehetőségek kiaknázását támasztják alá.” • Ferencszállás • „A települési infrastuktúra, és a nagyobb jelentőségű foglalkoztató hiánya miatt,a fiatal munkaerő elvándorol, a falu lakossága elöregedik.” • „A település turisztikai jellegének erősítését támasztják alá a természetvédelmi területekben rejlő értékek (Kornél erdő),illetve az innovatív civil kezdeményezések.” • Földeák Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település infrastuktúrális hiányosságai nem biztosítanak megfelelő feltételeket a vállalkozások alapítására, nagy foglalkoztatók betelepülésére, mely a fiatalok elvándorlását, a település demográfiai szerkezetének elöregedését idézi elő.” • „A település épített és természeti örökségének a megújítása, a helyi szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítását segíti, turisztikai célponttá teheti a települést,ami a gazdaság fejlődését vonhatja maga után.” • Királyhegyes • „Kiszombort földrajzi elhelyezkedése miatt a gazdasági fellendülés nem érintette, megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek, amelyre jellemző az elöregedés, elvándorlás, nem megfelelő infrastukturális ellátottság és a műemléki védettséget élvező építmények leromlott állapota.” • „A település épített örökségének, a településkép megújítása, a helyi szolgáltatások fejlesztése az életminőség javítását segíti, turisztikai célponttá teheti a települést,ami a gazdaság fejlődését vonhatja maga után.” • Kiszombor Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település elöregedő korösszetételű,jellemző az alacsony képzettség,a 43as főút túlzsúfolt,mellete állandó a balesetveszély,az ottani ingatlanok jelentős értékcsökkenést szenvednek, illetve folyamatos önkormányzati forráshiány,fejlesztési lehetőségek,csökkenő hitelképesség mellett megszűnnek,az önkormányzat nem rendelkezik befektetésre alkalmas ingatlannal.” • „A település jó infrastruktúrális ellátottsága, illetve jó megközelíthetősége kedvező feltételeket biztosít a vállalkozásoknak, illetve a Maros folyó és ártere turisztikai lehetőségekben bővelkedik.” • Klárafalva • „Infrastruktúra fejlesztése,járda- és úthálózat építése,felújítása,Csanádpalota-Kövegy közötti kerékpárút megépítése, amely biztonságos közlekedést biztosítana a 2 község között.Csatornázás, települési központ megújítása,közintézmények karbantartása.Munkalehetőség hiány a lakosság részére.” • „Szálláshely kialakítása (volt idősek Gondozóháza 30 férőhelyes szállás kialakítása) • Falusi turizmus kialakítása-csendes,tiszta levegőjű környezet.” • Kövegy Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település leromlott infrastruktúrális állapota, a foglalkoztatók hiánya a fiatalok elvándorlását, a település elöregedését idézi elő.” • „A település bővelkedik természeit értékekben (Maros-ártér, ártéri erdők), mely a turisztikai célú fejlesztéseket támasztja alá.” • Magyarcsanád • „A település, kistérségi központi volta ellenére gyenge gazdasági és turisztikai mutatókkal rendelkezik, ami a fiatalkorú lakosság elvándorlását, a település korszerkezetének elöregedését idézi elő.” • „A város a közeljövőben nagy turisztikai és gazdaságfejlesztési beruházásokat valósít meg úniós forrásokból, melyek ösztönzőleg hatnak a forráshiánnyal küzdő helyi vállakozások, civilek számára.” • Makó Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A települési foglalkoztatók száma, illetve gazdasági-,turisztikai mutatói alacsonyak, melyek a fiatal mukaerő nagyobb városokba történő elvándorlását eredményezi.” • „A település infrastruktúrális feltételeinek a javítása, illetve az épülő M43-as autópálya, kedvező feltételeket fog biztosítani a vállalkozások részére.” • Maroslele • „A településen nincsennek jelentős foglalkoztatók, a meglévő szolgáltatások alacsony minőségi szinten működnek, mindezek csökkentik a település lakosságmegtartó képességét.” • „A település természeti, illetve kultúrális értékeire (Csanádi-puszták, természetvédelmi területek) építve a helyi turisztikai lehetőségek kiaknázása.” • Nagyér Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település lakosságmegtartó képessége alacsony, mivel nincsennek jelentős helyi foglalkoztatók.” • „A település rendelkezik ipari parkkal, hagyományokkaló bíró kenderfeleldolgozó iparral, jelentős természeti értékekkel( Maros-ártéri erdők, Maros-part, természetvédelmi területek) amely értékek a turiszika-, vállakozásfejlesztésnek biztosítanak táptalajt.” • Nagylak • „A településen nincs olyan vállalkozás, ami jelentős foglalkoztató lenne, ami a fiatal munkaerő elvándorlásához vezet.” • „A településre jellemző rendezett településképben, a rendkívüli természeti értékekben rejlő lehetőségek a turisztikai jelleg és a hozzá kapcsolódó vállalkozói szegmens erősítését támasztják alá.” • Óföldeák Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A helyi munkalehetőségek hiánya, illeve a vállakozói kedv hiánya nem kedvez a település lakosságmegtartó képpeségének megőrzésében, mely a korszerkezet elöregedéséhez vezet.” • „A település természeti értékeire(víztározó, termálvíz) épülő turisztikai és ehhez kapcsolódó gazdasági fejlesztések jelentik a település kitörési pontját.” • Pitvaros • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok