Képességszemlélet a helyi fejlesztésben

1. Képességszemlélet a helyi fejlesztésben Gébert Judit – Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése, 2013. november 21-22, Kaposvár

2. Előadás felépítése • A kutatás célja • Az eszköz alapú megközelítés és a képességszemlélet alapú megközelítés a helyi gazdaságfejlesztésben (HGF) • Összehasonlítás • Fókusz • Hogy határozható meg a HGF célja? • Szakértői tudás és laikus tudás a HGF-ben • Esettanulmányok

3. 1. A kutatás célja Probléma: HGF-ből hiányzó információk (pl.: kulturális és környezeti kontextus, jogok, társadalmi igazságosság, részvételiség…stb.) Cél: új normatív értékelési keret a HGF számára

4. 2. Eszköz alapú és képességszemlélet alapú megközelítés HGF célja: lakosság helyzetének a javítása (életminőség, életszínvonal, jólét, ) HGF szakirodalmában nem definiált ennek tartalma Gazdasági teljesítmény (növekedés, versenyképesség) Szubsztantívjelentés lehet/kell adni Helyi lakosok képességeinek a szélesítése (AmartyaSen) Feltételezi: pozitív korreláció van a gazdasági teljesítmény és a „helyzet javítása” között Pozitív kapcsolat megkérdőjeleződik Más jól-lét elméletek HGF eszköz alapú megközelítése HGF képességszemlélet alapú megközelítése

5. 3. Összehasonlítás 3.1. Fókusz Életminőség, jól-lét … Eszközök Eszköz alapú megközelítés Átváltási tényezők(környezeti, társadalmi, fiziológiai tényezők) Jól-lét: Képességek (egészséges életre, oktatásra… való lehetőség) Eszközök Képesség- szemlélet alapú megközelítés Nem lehet szigorúan elválasztani a helyi fejlesztést és a helyi gazdaságfejlesztést

6. 3. Összehasonlítás 3.2. Hogyan kell meghatározni a HGF célját? Közvetve elfogadja a jövedelmet és versenyképességet Ez a cél nincs megkérdőjelezve Értéksemlegesnek mondja magát HGF céljait társadalmi megvitatásnak teszi ki „olyan élet, ameyet jó okkal értékelünk” Nyílttá teszi az értékválasztást Lehetőség a társadalmi döntéshozatalban való részvételben

7. 3. Összehasonlítás 3.3. Tudásfajták Szakértők kínálják az érvényes tudást Informálják a döntéshozókat A tudományos és politikai elválasztódik egymástól Közös akarat az egyéni preferenciák összegzéséből adódik Szakértők és laikusok Társadalmi részvétel Szakértői vélemények kiegészítése új nézőpontokkal, információkkal Közös akarat a deliberatív folyamatban képződik és nem az egyéni preferenciák összege.

8. 4. Illusztráció: esettanulmányok Hogyan lehet HGF projekteket értékelni a képességszemlélet alapú megközelítés szerint?

9. Köszönjük a figyelmet! Jelen előadás az OTKA K-109425 (A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével) kutatás keretén belül készült. A kutatást az Apáczai Csere János Ösztöndíj (Gébert Judit) és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta (Bajmócy Zoltán). „A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.” E-mail:gebert.judit@eco.u-szeged.hu