A helyi önkormányzatok 2013. évi feladatai és finanszírozási rendszere

1. A helyi önkormányzatok 2013. évifeladatai és finanszírozási rendszere

2. Helyi önkormányzatok száma, lakosságszáma 2012. január 1-jén

3. A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege

4. A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege

5. A helyi önkormányzatok eladósodottsága 2011-ben millió forint

6. A helyi önkormányzatok főbb település-típusonkénti 2011. évi adósságállománya millió forint

7. A helyi önkormányzatok 2011. évi hosszú lejáratú adósságállományának deviza összetétele millió forint

8. Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – feladatátrendeződés • az új Ötv. a jelenleginél differenciáltabb feladattelepítést tartalmaz a települési önkormányzatok számára, • a jelenlegi feladatok jelentős részét az állam közvetlenül biztosítja 2013-tól, • a települési önkormányzatok a jövőben a valós helyi feladat-szervezési döntéseket igénylő közszolgáltatásokat biztosítják a lakosság számára, • a megyei önkormányzatok a területfejlesztés kulcsszereplői lesznek, • a jövőben az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többsége a járási kormányhivatalokhoz kerül, biztosítva az igazgatási feladatok országon belül egyenlő színvonalon történő ellátását, • a helyi önkormányzatok számára kötelező feladatot továbbra is törvény írhat elő, a jövőben az önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe véve.

9. Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - önkormányzati kötelező feladatok 2013-tól • településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők, közvilágítás, kéményseprés, stb.), • óvodai ellátás, • szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, • egészségügyi alapellátás (háziorvosi, fogorvos, stb.), az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, környezet-egészségügy (pl. köztisztaság, rovarirtás), • kulturális szolgáltatás (könyvtár, közművelődés, előadó-művészet támogatása, stb.), • helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás) , • lakás- és helyiséggazdálkodás,

10. Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - önkormányzati kötelező feladatok 2013-tól • honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, • közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, • helyi közfoglalkoztatás, • helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok, • sport, ifjúsági ügyek, • nemzetiségi ügyek, • helyi közösségi közlekedés biztosítása, • hulladékgazdálkodás, • távhőszolgáltatás, • kistermelők, őstermelők jogszabályban meghatározott termékei értékesítési lehetőségének, hétvégi árusításának biztosítása.

11. Nem az önkormányzati törvényben előírt önkormányzati feladatok • Törvény a felsoroltakon kívül más a helyi közügy, helyben biztosítható közfeladat ellátását is előírhatja. • Törvényben meghatározott esetekben az önkormányzat és az állam külön, a finanszírozást is rendező megállapodása alapján az önkormányzat állami feladatokat is elláthat. • A helyi önkormányzatok továbbra is önként vállalhatják olyan helyi közügyek ellátását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. • Az önként vállalt feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Finanszírozásuk forrását elsősorban az önkormányzat saját bevételei, illetve az erre a célra biztosított külön források képezhetik.

12. Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – feladatátrendeződés • Az új Ötv. értelmében az önkormányzatoktól elkerülő feladatok: • megyei intézmények állami fenntartásba kerültek (MIK-ek), a megyék elsődleges feladata a területfejlesztés összefogása, • alap- és középfokú oktatás, (óvoda kivételével) • egészségügyi szakellátó intézmények (kórházak) fenntartása, • államigazgatási feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási hivatalokhoz.

13. A megyei intézmények állami fenntartásba vétele • 2011. évi CLIV. törvény alapján: • a megyei intézmények állami fenntartásba kerültek 2012. január 1-jétől, • a megyék adósságállományát (189 mrd Ft) az állam átvállalta 2011-ben, • a megyei intézmények szállítói tartozása az intézményfenntartást követi, • a megyei önkormányzatok vagyona, gazdasági társaságai, alapítványai stb. térítésmentesen az államra szálltak.

14. A fekvő- és járóbeteg szakellátó egészségügyi intézmények állami fenntartásba vétele A fővárosi egészségügyi intézményekre vonatkozóan is hasonló döntés született azzal, hogy esetükben az Állam a Fővárosi Önkormányzat adósságállományából azon elemeket veszi át, amelyek az átvételre kerülő egészségügyi intézményekhez és az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kerültek felvételre, illetve kibocsátásra (8,6 mrd Ft összegben). 2012. május 1-jétől az állam a 2012. évi XXXVIII. törvény alapján átvette a települési önkormányzatok aktív fekvőbeteg-szakellátást, krónikus fekvőbeteg-szakellátást, valamint az integrált járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeit. Az átvételhez kapcsolódóan az állam 2012. év végéig átvállalja az önkormányzatok intézményeihez kapcsolódó adósságát és az intézmények szállítói tartozását is.

15. Köznevelés • Feladatváltozás Állam - Önkormányzat között: • Óvoda fenntartás és működtetés - teljes körűen települési önkormányzat • Iskola (alapfokú, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, szak-, szakmai szolgálat) • Pedagógusok és szakmai segítőik - állami alkalmazottak • - közvetlen bérfinanszírozás • Szakmai dologi kiadás - állam támogatja • Működtetés (nem szakmai dologi kiadások, technikai személyzet) • Főszabály: 3000 fő lakos fölött - önkormányzati feladat • 3000 fő lakos alatt - állami feladat • Kiegészítő szabály: • 3000 fő lakos fölött - önkormányzat lemondhat, állam átvállalja • önkormányzat hozzájárulást fizet feltételtől • függően • 3000 lakos alatt - önkormányzat átvállalhatja, ha képes működtetni • Szakképzés - állami feladat teljes körűen

16. Köznevelési intézményfenntartó rendszer • A köznevelési intézményeket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fogja fenntartani. • Az operatív feladatokat a Központ tankerületi igazgatóságai látják el. • A tankerületek területe megegyezik a járások területével. • Költségvetési jogilag a Központ egy egységes költségvetési szerv lesz, a tankerületek és az iskolák a Központ jogi személyiségű szervezeti egységei lesznek. • Ahol az állam látja el a működtetési feladatokat, ott ez a feladat is a Központra hárul.

17. Szociális és gyermekvédelmi ellátási rendszer változásai • Állam átveszi: a gyermekvédelmi és a fogyatékos szakosított bentlakásos ellátásokat • Az intézmények fenntartását az EMMI által létrehozott Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fogja végezni • A közneveléssel ellentétben itt a teljes feladattömeg az állam felelősségébe kerül, tehát a szakmai feladatellátás és a működtetés egysége fennmarad • Önkormányzatnál marad: idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása

18. Változások az államigazgatási feladatok rendszerében • 2013. január 1-től megalakulnak a járási kormányhivatalok. • A járási kormányhivatalok nem önkormányzati szervek lesznek, hanem a Kormány alárendeltségében működnek. • A járási kormányhivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségei lesznek. • A kormányhivatalok átveszik az önkormányzatoktól az okmányirodai és gyámügyi feladatok egészét. • Szintén a kormányhivatalokhoz kerül néhány szociális segély (időskorúak járadéka, ápolási díj) megállapítása és folyósítása.

19. Más fejezetekbe átkerülő források • EMMI-hez: • Iskolapedagógus bérre 334,6 milliárd forint (korábbi ilyen célú állami támogatás 251,3 milliárd + helyi illetékbevételek, helyben maradó SZJA közel fele, és gépjárműadó 40%-a 83,3 milliárd forint). • Taneszközökre 11,3 milliárd forint (korábbi hasonló célú állami hozzájárulások átcsoportosításából). • Szociális szakellátásra 16,3 milliárd forint (korábbi önkormányzati normatív támogatás 5,8 milliárd + helyi SZJA 0,5 százalékpontja és gépjárműadó 5%-a 10,5 milliárd forint). • KIM-hez: • Járási kormányhivatalok 29,6 milliárd forint (gyámügyi és okmányirodai normatív hozzájárulások, a körjegyzőségi feladatokhoz kapcsolódó támogatás, valamint az általános üzemeltetési normatíva egy része). • Ellátottak juttatására 18,3 milliárd forint (az egyes segélyek, így az ápolási díj, az időskorúak járadéka, az óvodáztatási támogatás).

20. Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – közös önkormányzati hivatal • 2013. január 1-jétől közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azon - járáson belüli – községi önkormányzatok, amelyek területét legfeljebb egy település választja el egymástól és lakosságszámuk nem haladja meg a 2000 főt. • 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös hivatalhoz. • Közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. • Aközös önkormányzati hivatalokat legkésőbb 2013. márciusáig kell megalakítani. • Ezt követően a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül döntenek.

21. Helyi önkormányzatokról szóló új törvény – közös önkormányzati hivatal • Amennyiben a közös hivatalt határidőre nem hozzák létre, vagy valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jelöli ki az ahhoz tartozó településeket. • A megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos, vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. • Ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés, egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg.

22. Kondíciók • 2013-ban a IX. fejezet előirányzata 670,5 milliárd forint. • Helyben maradó SZJA 4,1 százalékpontja kiszabályozásra kerül (a maradék 3,9 állami támogatássá alakul). • A gépjárműadó 45%-a kiszabályozásra kerül, 15%-a az általános támogatás forrása lesz. • A teljes illetékbevétel – mely 2012-ben már csak a megyei jogú városoknál és a fővárosnál volt – kiszabályozásra kerül. • Jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnik (a korábban e célt szolgáló támogatás forrása beépül az általános működési támogatásba). • Helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik.

23. Az önkormányzati átengedett bevételek alakulása

26. Általános működési feladatok támogatása • Önkormányzati feladatellátás finanszírozása: • Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása (112,6 milliárd forint) • Három elemű támogatás • Az önkormányzati hivatal működéshez az elismert hivatali létszám bér- és dologi kiadásaihoz járul hozzá. • (Egy fő 3,6 millió forint/ fő bér és szocho + 0,98 millió forint dologi kiadás, mintegy 25 000 fő közszolgálati tisztviselőre számolva.) • Településüzemeltetés egyes kiemelt feladataihoz kapcsolódó támogatás: zöldterület-gazdálkodáshoz; közvilágításhoz; temető-, közút fenntartáshoz. • E kettő együttes összegét csökkenti (esetenként lenullázhatja) a helyi önkormányzat elvárt bevétele, ami a 2011. évi iparűzési adóalap 0,5 %-a. • Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása • Megillet minden települést 2700 Ft/lakos összeggel, de min. 3 millió forint.

27. Köznevelés • Köznevelési feladatok finanszírozása • Óvodapedagógusok és segítőik bértámogatása (109,9 milliárd forint) • Elve: Jogszabály szerinti oktatásszervezési paraméterek és kötelező keresetelemek alapján a havi tényleges bérszámfejtésre épül • Lépései: • gyerekszámból, csoportátlagból -> elismert csoportszám • pedagógus kötelező óraszámból, elismert csoportszámból -> elismert pedagógus létszám • tényleges keresetekből, elismert pedagógus létszámból -> elismert keresetelemek • Óvodaműködtetés (17,0 milliárd forint) • statisztikai gyermeklétszám és 54 000 forint/fő/év szorzataként • elszámolás zárszámadás keretében • Gyermekétkeztetés (29,5 milliárd forint) • a 2012.-ben is ismert jogosultsági, igénylési, elszámolási feltételek szerint 68 000 forint/fő/év fajlagos

28. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Segélyezés • Változás: Normatív ápolási díj és időskorúak járadéka államhoz kerül • Finanszírozás • Alapelve változatlan, a konkrét összegek változnak • Hozzájárulás pénzbeli ellátásokhoz (39,1 milliárd forint) • 80% a 2012. évi arányok alapján, • 20% lakosságszám alapján kerül elosztásra • de min. 1000 forint/fő, max. 25 000 forint/fő • Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése (117,7 milliárd forint) • Alapellátás • Alapelve változatlan, de a konkrét összegek változnak • 10-30% közötti többlet társulásos megoldásnál: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátások esetén • Fajlagos változások: • házi segítségnyújtás 125 000 forint/fő csökkent • időskorúak nappali ellátása 115 000 forint/fő növekedett • fogyatékosak nappali ellátása 570 000 forint/fő növekedett • pszichiátriai betegek nappali ellátása 330 000 forint/fő növekedett

29. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása • Feladatváltozás • Önkormányzatnál marad: idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása • Állam átveszi: a további szakosított bentlakásos ellátásokat • Önkormányzatnál maradó feladatok finanszírozása két elemű • Szakmai dolgozók bértámogatása • Intézményi működtetési támogatás • Szakmai dolgozók bértámogatása (16,8 milliárd forint): • Elve: a törvény által elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó kötelező bérelemek finanszírozása illetményszámfejtés tényadatai alapján • Lépései: • ellátotti létszámból -> elismert alkalmazotti létszám • illetményszámfejtésből -> kötelező bérelemek • elismert alkalmazott létszámból, kötelező bérelemekből -> bértámogatás

30. Szociális és gyermekvédelmi ellátás • Idősek és hajléktalanok szakosított bentlakásos ellátása • Intézményi működtetés támogatása (4,1 milliárd forint): • Célja: hozzájárulás • a nem szakmai dolgozók béréhez • szakmai dologi kiadáshoz • épületműködtetéshez • Módszere: • maximum a szolgáltatási önköltség, valamint a térítési díjak és a bértámogatás összegének különbözete • Bölcsődés, és fogyatékos intézményekben elhelyezetett gyermekek étkeztetése: • a 2012.-ben is ismert jogosultsági, igénylési, elszámolási feltételek szerint 68 000 forint/fő/év fajlagos

31. Közművelődési feladatok támogatása • Kulturális feladatok támogatása (17,6 milliárd forint) • Feladatszerkezet változása: • A megyei múzeumi igazgatóságok • törzsintézményei a megyeszékhely megyei jogú városokhoz (Pest Megyében Szentendréhez), • tagintézményei az illetékes települési önkormányzatok • A megyei könyvtárak a megye székhely megyei jogú városokhoz (Pest Megyében Szentendréhez) • kerülnek fenntartásra. • Támogatás: két szempont szerint differenciált, kötött • Szakmai szempontok • - múzeumi ellátás • - könyvtári szolgáltatás • - közművelődés • Településtípusok szerint

32. Előadó-művészeti támogatás, egyéb kulturális célú támogatások • Előadó-művészeti támogatása (11,8 milliárd forint) • Két szempont szerint differenciált, kötött támogatás • Szakmai szempontok • színház – zenekar – énekkar • Támogatás típus szerint • művészeti ösztönző • létesítménygazdálkodási célú működtetési támogatás • Központosított előirányzatok • Könyvtáriés közművelődési érdekeltségnövelő, múzeumi szakmai támogatás • (780,0 millió forint) • „ART” mozi hálózat digitális fejlesztésének támogatására (100,0 millió forint)

33. Egyéb, az önkormányzatokat megillető támogatások • Megyei önkormányzatok működésének támogatása 4,9 milliárd forint. • Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok támogatása 100 millió forint. • A központosított előirányzatok rendszere nagyrészt változatlan marad 2012-höz képest. • Tartalékok: • Kiegészítő támogatási tartalékok (önkormányzati fejezeti tartalék 49 milliárd forint, szerkezetátalakítási tartalék 35 milliárd forint). • Megyei önkormányzati tartalék 1,5 milliárd forint.

34. Várható további intézkedések • Pedagógus életpálya bevezetésének elhalasztása 2013. szeptember 1-ről 2014. január 1-re (megtakarítás kb. 73 milliárd forint). • Helyi önkormányzati hatáskörű szociális segélyek együttes összegének maximálása (megtakarítás kb. 8 milliárd forint). • Egyes önkormányzati (jegyzői és saját hatáskörű), továbbá a járási kormányhivatalokba 2013. január 1-jétől átkerülő segélyek együttfolyósítási összeghatára a közfoglalkoztatási minimálbér.

35. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthet. • Az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg. • Nem kell a Kormány hozzájárulása • az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert fejlesztési támogatások megelőlegezésére vagy önrészére szolgáló hitelek, • a költségvetési éven belüli működési célú hitel (likvid hitel), • a reorganizációs hitelek, valamint • a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében. • Az adósságmegújító hitelt is engedélyeztetni kell.

36. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • Az új szabályozás célja • az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, • a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, • az önkormányzati alrendszer hiányának kordában tartása, • továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek adósságot keletkeztető ügyleteket.

37. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény – adósságkeletkezés engedélyezése • A Kormány az ügylethez abban az esetben járul hozzá, ha • az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, • az adósságból eredő fizetési kötelezettség mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50%-át nem haladhatja meg, • az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti (2013-tól), • az adósságot keletkeztető ügylet nem eredményezi a 2012. év végi államadósság-mutató növekedését a 2011. év végi mutatóhoz képest (2012-ben).

38. Köszönöm a figyelmüket!