SNI

1. SNI

2. “Az emberek mindig a körülményeket okolják azért, amit az életben elérnek. Én nem hiszek a körülményekben. Azok az emberek, akik boldogulnak ebben a világban, olyanok, hogy reggel felkelnek és megkeresik azokat a körülményeket, amelyekre szükségük van. Ha nem találnak ilyet, megteremtik őket!” (George Bernard Shaw)

3. Beszéljünk róla!? • Az érintettek köre • SNI, BTMN • Az SNI ellátási formái • Integrációs modellek • NFT - ÚMFT

4. Az érintettek köre Debil Imbecil Idióta Kisegítős Enyhe fokban (középsúlyos) értelmi sérült Oligofrének Hülyék és gyenge elméjüek Tanulásban (értelmileg) akadályozott

5. Nézzük máshonnét is!!! – OECD • A kategória: szabvány orvosi kritériumok szerint például vakok, gyengénlátók, siketek, nagyothallók, kevéssé vagy súlyosabban értelmi fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok. Szenzoros, motoros vagy neurológiai defektusokhoz kapcsolódnak. • B kategória: olyan tanulók, akiknek tanulási nehézségei nem az A kategóriához vezető tényezőknek nem tulajdoníthatók. Például tanulási zavarok, magatartási problémák és tanulási nehézségek állnak a háttérben. • C kategória: olyan tanulók, akiknél a probléma elsődlegesen szociális, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkből következik.

6. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján • testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulás esetén halmozottan fogyatékos; • pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A B

7. Sajátos nevelési igény szakértői és rehabilitációs bizottságszakvéleménye alapján (Értelmező rendelkezések 121.§ 29.) • „testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd” • „a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” A B

8. SNI „A” • Ki állapítja meg? • A szakértői bizottság • Hány főnek számít? • 2 vagy 3 fő • Ki láthatja el? • Gyógypedagógus • Mire jogosult? • Hab-rehab ellátásra 52. §. 6 bek. • Van kijelölt intézmény? • Igen • Dokumentum • Egyéni fejlesztési terv Tü. 356, 357 • Felelős • Intézményvezető • Ellenőrzés • Hivatal

9. SNI „B” • Ki állapítja meg? • A szakértői bizottság • Hány főnek számít? • 2 fő • Ki láthatja el? • Gyógyp. v. fejlesztőp. • Mire jogosult? • Fejlesztő foglalkozás, 30. § 7. bek. • Van kijelölt intézmény? • Igen • Dokumentum • Egyéni fejlesztési terv Tü. 356, 357 • Felelős • Intézményvezető • Ellenőrzés • Hivatal + nevelési tanácsadó

10. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) • Jellemzői • kóreredete nehezen tisztázható; • a korai fejlődés során nincs feltűnő fejlődési eltérés, vagy súlyos környezeti ártalom; • részterületeken iskolai eredménytelenség, enyhe maradványtünetek jellemzik; • szociokultúrális környezeti hatásokra vezethető vissza;

11. BTMN • Ki állapítja meg? • Nevelési tanácsadó • Hány főnek számít? • 2 fő • Ki láthatja el? • Fejlesztőp., tanító, tanár • Mire jogosult? • Fejlesztő foglalkozás, 30. § 7. bek. • Van kijelölt intézmény? • nincs • Dokumentum • Tü. 353, 354 • Felelős • Intézményvezető • Ellenőrzés • Nevelési tanácsadó + hivatal

12. Ami a fogalmak mögött található • Autizmussal élő, autizmus spektrum zavarral küzdő • Beszédfogyatékos • Értelmi sérült • Tanulásban akadályozott • Értelmileg akadályozott • Gyengénlátó, aliglátó, vak • Hallássérült, nagyothalló, siket • Mozgássérült • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra vezethető vissza; • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza;

13. Ami a fogalmak mögött található A megismerő funk. … nehézség Magatartási Beilleszkedési Olvasási Írás-helyesírás Számolási Részképességek területén megmutatkozó nehézségek • Diszlexia • Diszgráfia • Diszkalkúlia • Iskolai képességek kevert zavara • Tanulási zavar • Aktivitás és figyelem zavara

14. Királyom, királyom adj egy katonát!

15. FONTOS I. • A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései pedig megfogalmazzák egyrészt a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, másrészt pedig azt, hogy minden gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

16. FONTOS II. • 30. § (9) „A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgy-részekből az értékelés és a minősítés alól.”

17. FONTOS III. • 50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók” iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.”

18. FONTOS IV. • A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben, vagyis szegregáltan – illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében beszélünk.

19. Európai hatás … • 2007-ben Európai Meghallgatás. (29 ország érintett fiataljai) • Hogyan tudná bemutatni a saját oktatási és nevelési körülményeivel kapcsolatos főbb eredményeket és kihívásokat? • Mi a véleménye a befogadó oktatással kapcsolatban? • Melyek azok az akadályok, melyeket le kell küzdeni ahhoz, hogy az elvárások teljesülhessenek? • Az egyik legnagyobb kihívásként az oktatáshoz való hozzáférés kérdését említették, valamint hangoztatták azt is, hogy a tanárok hozzáállása alapvető szerepet játszik. „A tanárokat fel kell készíteni arra, hogy megértsék és szerezzenek minél több ismeretet a sajátos igények kérdéséről.” (Fiatalok Hangja, 2008.) A résztvevők egyetértettek, hogy legjobban a befogadó oktatás készíti fel őket későbbi életükre. „Márton kifejtette, »a befogadó oktatás azért hatékony, mert szembe kell nézned a problémákkal és megtanulod, hogy old meg őket. «” (Fiatalok Hangja, 2008.)

20. 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról • 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézményekről • 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról • 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról • 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról • 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról • 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók óvodai és iskolai irányelve • 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról • 4/2010. (I.19.) OM rendelet a szakszolgálatok működéséről

21. Az integráció megvalósulása I. • Spontán integráció • eléggé elterjedt; • a szakemberek részéről nem jelentkezik tudatos integrációs szándék; • a gyermek a többségi oktatási-nevelési intézménybe jár, mert a szülő ide íratta be gyermekét; • nem biztosított a törvény által előírt tárgyi és személyi feltétel a fogyatékos gyermekek szakszerű ellátása érdekében; • Helyi (lokális) integráció • az épület közös, de a SNI és ép gyermekek között gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nincs; • többnyire a tagozatként működő – régebbi nevén – kisegítős osztályok; • a lakóhelytől való távolság nem áll fenn. • Szociális integráció • amikor a két gyermekcsoport tudatosan keveredik a foglalkozásokon kívüli vagy tanórán kívüli időben; • Egyre elterjedtebb gyakorlat a közös táboroztatás, üdülés is;

22. Az integráció megvalósulása II. • Funkcionális integráció, amikor nem választják szét a gyermekeket az iskolai órákon. Ennek két foka van: • Részleges integráció: amikor az idő csak egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. • Teljes integráció: melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában, osztályban tölti.

23. A megjelenő segítség!? • A közoktatási törvény módosítása a többcélú, közös igazgatású intézmények között bevezette az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt, (33.§.) melynek alapfeladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése.

24. Együttnevelési modellek

25. Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

26. Kéttanáros modell • Kire irányul? • A tanulóra • Kik működnek együtt? • A két pedagógus • Mennyire hatásos? • Gyenge hatásfokú • Fenntartható? • Erősen bizonytalan • Megéri? • Drága

27. Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell Kire irányul? A tanulóra • Kik működnek együtt? • Több pedagógus • Mennyire hatásos? • Gyenge hatásfok, elkülönülés veszély • Fenntartható? • Bizonytalan • Megéri? • Olcsóbb

28. Konzultációs modell Kire irányul? A pedagógusra • Kik működnek együtt? • Sok színterű, pedagógus, munkak. • Mennyire hatásos? • Nagy hatásfokú • Fenntartható? • Elköteleződés mellett • Megéri? • Igény szerint biztosítható

29. Utazótanári modell • Kire irányul? • A tanulóra, a pedagógus(ok)ra • Kik működnek együtt? • Mindenki • Mennyire hatásos? • Erős hatással bír • Fenntartható? • Implementálható • Megéri? • Igény és szükségletorientált

30. Az együttműködés erőtere Gátló tényezők Támogató tényezők távolság tudásáramlás eltérő tudások információáramlás információ elakadás együttműködés magányosság partnerség tudás hiánya szervezeti tanulás átjárhatóság innováció szülői elvárások elégedettség eszköz infrastruktúra hiánya szakmai elismerés

31. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? Ahhoz, hogy egy iskolarendszer hatékonyan működjön 3 dolog elengedhetetlen! (McKinsey 2007. Megfelelő emberek váljanak tanárrá. Eredményes oktatókká képezzék őket. A lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek.

32. A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.

33. Reggeli gondolatok … „Csináljanak csapatokat, és hozzá csapatfeladatokat!” „A gyerekek tökre jól megvannak együtt.” „Legyenek olyan játékok, amelyben az egész osztály benne van!”

34. Miért ? ???? • „Mert akkor jól összekovácsolódunk.” • „Mert akkor összejön az egész osztály.” • „Mert akkor megbarátkozunk az egész osztállyal.” – például a Mormota-musztáng. • „Például van egy csapatverseny.” • „Mondjuk, ha igekötős igéket kell gyűjtenünk, akkor mindenkinek más-más jut az eszébe, persze vannak olyanok is, ami egyforma a másikkal.” 1 + 1 ≥ 2

35. Kőpataki-Nádas

36. Kőpataki-Nádas

37. Kőpataki-Nádas

38. Kőpataki-Nádas

39. Az NFT I-II., mint az együttnevelés katalizátorai HEFOP • Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása során a munkanélküliség megelőzése és kezelése • A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem • Az egész életen át tartó tanulás • Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP • Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ((1) hatékonyság, (2) hozzáférés, (3) egész életen át tartó tanulás) • Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével ((1) akompetencia alapú oktatás (2) újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, (3)az eltérő oktatási igényű csoportok integrációjának támogatása)

40. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén (HEF OP/2004. 2.1.2 pályázati kód) • Támogatni azokat az intézményi együttműködéseket, amelyeknek célja az eredményes inkluzív (befogadó) nevelés elterjesztése, és olyan kapcsolatrendszer kialakítását teszi lehetővé, ahol az intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését széleskörű szolgáltatásokkal segíti. • Támogatni olyan pedagógiai környezet létrehozását, amelyek befogadják az eredményes inkluzív nevelést segítő innovációs törekvéseket, teret adnak a jó gyakorlatok elterjesztésének, inklúziót támogató programcsomagok adaptációjának.

41. " A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése" (HEF OP/2005. 2.1.6 pályázati kód) • A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban, javítva továbbtanulási esélyeiket. • Az inkluzív nevelés térnyerése, a diszkrimináció-mentességet biztosító, a tanulási esélyeket javító oktatási gyakorlatok elterjesztése a közoktatásban a speciális feltételek megteremtésével. • A kompetenciafejlesztés beépülése a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését felvállaló közoktatási intézmények pedagógiai rendszerébe.

42. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében (TÁM OP/2008. 3.1.6. pályázati kód) • Hogy az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásainak széleskörű kiterjesztésével hozzájáruljanak a befogadó közoktatási rendszer megteremtéséhez.

43. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatására (TÁM OP/2009. 3.4.2. pályázati kód) • A gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségük megújításával képesek legyenek arra, hogy integrálható tanulóikat felkészítsék a többségi iskolákba való átmenetre. • Folyamatos támogatást nyújtsanak az együttnevelésben részt vevők számára, az integráció bármelyik formája a lehető legjobb minőségben történhessen. • Támogassák a többségi intézményeket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásában.

44. Implementációs kézikönyv Adaptációs kézikönyv Az integrált oktatás know how-ja Ajánlások Útmutatók Jó gyakorlatok SNI mintamodulok

45. Az integráció indokoltsága • Demokratikus elvek (nyitott társadalom) • Európai minták • Munkapiaci perspektívák (elhelyezkedési esélyek) • Gazdasági perspektívák (a szociális kiadások csökkentése) • A korai oktatási beruházások megtérülése • Az oktatási integráció hatása a társadalmi együttélésre

46. “A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.” (AlexisCarrel) TÉT