SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012

1. SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012 Bori Judit Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat igazgató-helyettese Közoktatási szakértő

2. Törvényi támogatás 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról ÚJ!! 2012 szept. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény Nemzeti Alaptanterv 11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 14/1994. (VI.24.) MKM rend. 4/2010. (I. 19.) OKM rend. 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

3. 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: KNT. alapján • a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: • aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, • ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, • ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

4. Sajátos nevelési igény szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapjánÉrtelmező rendelkezések KT. 121.§ 29. „a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, többfogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésénektartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyosrendellenességével küzd.”

5. 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek,tanulók nevelése, oktatása ( KNT) • 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

6. A jogosultság megállapításának változásai az új KNT-ben • Óvoda: 45. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

7. (4) A tankötelezettség kezdetéről • a) az óvoda vezetője, • b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, • c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

8. Nevelési Tanácsadók feladatköre? 4/2010 Szakszolgálatok működéséről szóló rendelet módosítása fogja meghatározni: Diagnosztikai feladatok TKVSZRB SNI, BTMN, Ellátás, tanácsadás Nev. Tan. ??? Ki? Hol? Hogyan?

9. Törvények a gyakorlatban Befogadás intézményi feltételei: • Alapító okirat • Működési engedély • Pedagógiai program • Személyi feltételek • Speciális ellátás (rehabilitáció, habilitáció) • Eszközök, speciális eszközök • Speciális feltételek

10. SNI – különleges bánásmód Jogosultság megállapítása: szakértői véleményben Megvalósítás dokumentumai Egyéni fejlesztési terv Egyéni fejlődési lap (A. Tü. 356. r.sz., A. Tü. 357. r.sz.)

11. Kiegészítő normatív finanszírozás2013 augusztus 31-ig • 160% Érzékszervi fogyatékosság, halmozott fogy. , autista, mozgássérült • 80% Beszéd fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos • 70% a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, • b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. • 60% SNI-ből visszahelyezett

12. 2013. Szeptember 01-től Megváltozott finanszírozás!!! Hol a gyógypedagógus? SNI létszámok/ szakember- ki alkalmazza, hogyan szervezi az ellátást?

13. Ellátás szervezése( KNT.) • 46. § • (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért,

14. 16. A pedagógiai szakszolgálatok ( KNT.) 18. § (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat: • a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, • b) a fejlesztő nevelés, • c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, • d) a nevelési tanácsadás, • e) a logopédiai ellátás, • f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, • g) a konduktív pedagógiai ellátás, • h) a gyógytestnevelés, • i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, • j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. • (3) A pedagógiai szakszolgálatok feladatainak, működési feltételeinek, feladatai ellátásának részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (4/2010 módosítása)

15. Habilitáció-rehabilitáció a nevelési – oktatási folyamatban • Az iskolai habilitációs – rehabilitációs tevékenység a nevelés – oktatás teljes folyamatában jelen van, de a törvény lehetőséget biztosít külön rehabilitációs foglalkozásokra egyéni vagy kiscsoportos formában[Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52§ (6)] • Az oktatás, a képzés a rehabilitációs folyamat meghatározó eleme, és fordítva is igaz, az oktatásnak része a rehabilitációs tevékenység.

16. 2/2005. (III. 1.) OM rendelet A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében „szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;” a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

17. 8/A. § (2) „Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.” 8/B. § (3) „A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is.”

18. A nevelési és oktatási feladatok megszervezésének elvei a NAT szerint( az új koncepció is tartalmazza) • a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; • szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; • az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Honnan? Hogyan? A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tanterviirányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

19. 2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethezA Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve1. Általános elvek 1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak.

20. A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során Idézetek az Irányelvből: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

21. A többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében Idézetek az Irányelvből: a)a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

22. Új NAT • Az eredményes tanulás segítésének elvei — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.

23. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei ( új NAT) A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; — szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat,követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; — az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; a fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

24. Akik az osztályban vannak Iskolaéretlen? Tehetséges? Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Nehezen kezelhető?

25. Köszönöm a figyelmet! Tel.: 06703195243 E-mail: borijuco@gmail.com