Mottó: A fontos dolgok ritkán történnek meg

1. Mottó: A fontos dolgok ritkán történnek meg A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat, a növénytermesztés minőségbiztosítási rendszere, UKKA- Temesvár, 2006. november 24

2. Soltub Bt.1203 Budapest,Helsinki út 4 Hajdu Zoltán Tel. 06 20 460 0546 Email: soltub@soltub.hu www.soltub.hu

3. Tevékenységek • üzletviteli tanácsadás, • természettudományi, műszaki kutatás - fejlesztés, • kiadványok kiadása, • mérnöki tevékenységek, • felnőttoktatás, • adatfeldolgozás.

4. Képzés, oktatás Szaktanácsadók képzése (3-8 óra) • az agrár-környezetvédelmi programban szereplő integrált növénytermesztés, • mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek (EUREPGAP) • a jó mezőgazdasági gyakorlatok (GAP) alkalmazása, • élelmiszerbiztonság és takarmánybiztonság a mezőgazdasági növénytermesztésben Vállalkozások alkalmazottainak képzése (5 óra)

5. Szaktanácsadás • agrár-környezetgazdálkodás: integrált növénytermesztés, tápanyag gazdálkodás, • minőségbiztosítás a mezőgazdaságban: EUREPGAP, • élelmiszerbiztonság és takarmánybiztonság: HACCP és PDV-QC, • minőségirányítási rendszerek: ISO 9001, ISO 22000 • a hagyományos és GM termesztésben előállított növények nyomonkövetési rendszerei

6. Partnereink 1. Minőségbiztosítás • EUREPGAP, Foodplus GmbH, www.eurep.org • Bureau Veritas Magyarország Kft., www.bvqi.hu • Det Norske Veritas Magyarország Kft., www.dnv.com • Skal International, www.skal.nl • SGS Magyarország Kft., www.sgs.hu

7. Partnereink 2. • Egyetemek Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, www.ktg.gau.huCorvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Zöldség és Gombatermesztési Tanszék, www.bkae.huVeszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaság Tudományi Kar, Burgonyakutatási Központ, www.georgikon.hu

8. Partnereink 3 • Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, www.ommi.hu • Magyar Agrárkamara, www.agrarkamara.hu • Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége • Fenntartható Mezőgazdasági Termelés Szövetsége, www.fmtsz.hu • Gabonatermesztők Országos Szövetsége, www.gabonatermesztok.hu • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, www.fvm.hu • Új Kézfogas Közalapítvány,www.ukka.hu • Magyar Vállalkozásfejlesztesi Alapítvány, www.mva.hu • Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, www.nkth.gov.hu • TÉT Alapítvány, www.tetalap.hu 7KP(FP) partnerek

11. A JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATRÓL Témák: 1. Megfogalmazások 2. A mezőgazdasági termelés kockázati tényezői 3. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat rendszere 4. Minőségbiztosítás, élelmiszerbiztonság

12. 1. MEGFOGALMAZÁSOK • A mezőgazdaság és élelmiszeripar részéről azokra a lényeges legjobb termesztési gyakorlatokra vonatkozik, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszert az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és a vásárlók igényeinek megfelelő minőségben állítják elő. • A termelés alternatív lehetősége, az az optimális termesztési eljárás, amellyel maximális termést, minimális környezeti hatást, hatékony és jövedelmező termelést lehet elérni, • Nem ökológiai gazdálkodás,

13. MEGFOGALMAZÁSOK (2) • A természet védelmét lehetővé tevő gyakorlatot, amelynek célja a mezőgazdasági termelés negatív környezeti hatásainak csökkentése (EUREPGAP) • A környezetvédelmi szabványoknak az alapja. Azokat a gyakorlatokat tartalmazza, amelyeket a termelő gazdáknak követniük kell, hogy megfeleljenek a természeti erőforrásoknak és a biológia sokszínűség fenntartását célzó alapkövetelményeknek. • A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat és a fenntartható mezőgazdaság alapja

14. MEGFOGALMAZÁSOK(3) • Eddigitől eltérő gyakorlat, amely figyelembe veszi a tudományos kutatások és fejlesztések eredményeit, hogy környezettudatos gazdálkodási módok általvédjék a környezet, csökkentsék a talajok leromlását, a vizek szennyezettségét és biztosítsák a megtermelt élelmiszerek minőségét és biztonságát, • Hosszú távon is fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot tesz lehetővé, amelyben a természeti erőforrások hatékony kihasználása, a biodiverzitás növelése, a dolgozók egészségének s biztonságának szavatolása, és az élelmiszerbiztonság kerül előtérbe,

15. ELŐZMÉNYEK • 1992. az amszterdami Szerződés 6. cikkelye értelmében a környezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket a Közösségi politikák meghatározásába és alkalmazásába, különösen a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, bele kell foglalni. • 1996. az ENSZ Biológia Sokszínűség Egyezménye sürgette egy mezőgazdasági biodiverzitási program kialakítását. A program egyik célja volt, hogy csökkentse a mezőgazdasági gyakorlatoknak a biológiai diverzitásra kifejtett negatív hatását. • 1998. az Agenda 2000 bevezette a KAP második pillérét avidékfejlesztést (1257/1999 EK). ahol ”a magas természeti értékeket képviselő és a fenntartható mezőgazdasági követelmények bevezetésére és megóvására tett intézkedésekre” támogatás vehető igénybe.

16. ELŐZMÉNYEK (2) • 2001. EU számos intézkedést foganatosított meg a Mezőgazdasági Biodiverzitás Tevékenységi Tervében. A tervben megfogalmazták, hogy szakmai útmutatókat, kézikönyveket kell kidolgozni, amelyek az adott régióra, környezetre vonatkozó jó mezőgazdasági gyakorlatokat fogalmazzák meg. • 2002. az EU Fenntartható Fejlesztési Stratégiák elnevezésű, a Hatodik Környezetvédelmi Tevékenységi Tervben foglalt program keretében a mezőgazdasági területekre környezetvédelmi célokat fogalmaztak meg.

17. KIK ALKALMAZTÁK? • Kormányzati és nemzetközi szervezetek: integrált növényvédelem, integrált tápanyag gazdálkodás, • Nemzetközi szakmai szervezetek: a termékek minőségének biztosítása és a környezettudatos gazdálkodás, • Magán szektorban különösen a feldolgozóipar: a vásárlók igényeinek kielégítése és jövedelmező tevékenységek végzése, • Nem kormányzati szervezetek: pl. a banántermelő gazdaságokban,

18. KIK ALKALMAZTÁK?(2) • FAO Codex Alimentarius bizottság: az élelmiszer higiénia követelményeire, a szennyeződések minimális szintre való csökkentése, illetve megelőzése, • USA mikrobiológiai szennyeződés (higiénia) Mindenesetben négy elvet minimálisan be kell tartani: • Hatékony és gazdaságos, elegendő és biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása, • A természetes erőforrások megőrzése és fenntartása, • Az életképes gazdálkodásoknak megőrzése és a fenntartható megélhetés biztosítása, • A társadalmi szocio-kulturális szükségleteknek a teljesítése.

19. JOGI KERETEK • Nitrát direktíva 91/626 EGK (18) • HGGY 1257/99 EK 1782/88 EK 1783/99 EK 445/2002 EK 963/2003 EK 817/ 2004 EK • 49/2001 Korm. Rendelet 1. melléklete • 2253/1999 KH( 2078/ 92 EEC) • 1994.LV Törvény

20. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A JMGY-RA? • Globalizáció: előnyök és hátrányok, • Rendszerszemléletű élelmiszerbiztonság, • A termőhelyen előforduló élelmiszerszennyeződés megelőzésének előtérbe kerülése, • Fogyasztói szokások, • Termékminőség és biztonság, • Közszféra és a magánszféra közötti együttműködés.

21. 2. TERMELÉSI KOCKÁZATOK • A mezőgazdasági termelés rendszere • természet: éghajlat, víz, talaj, biodiverzitás • ember: technológia, politika, jogi keretek, szakértelem A vidék eltartó képessége- fenntartható mezőgazdaság Erőforrások

22. A MEZŐGAZDASÁGI ÁRUELŐÁLLÍTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

23. KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KOCKÁZATOK • Trágyázás: szerves trágyák (típusa, állatlétszám, trágyamennyiség, trágya minőség, kiszórás ideje), műtrágyák (típusa, oldékonysága,minősége,kiszórás ideje), • Öntözés: vízmennyiség, öntözés ideje, víz minősége, • Növényvédelem: tárolás, fölöslegek kezelése, kiszórás • Állattenyésztés: telep elhelyezése, állatlétszám, állatfaj,trágyatelep • Szennyező-, hulladék- , toxikus anyagok

24. 3. FENNTARTHATÓ RENDSZER A JMGY teljesítésének általános feltételei • Vetésforgó- monokultúra- területpihentetés: a talaj termékenységének megőrzése, károsítókkal szembeni védekezés, piaci igények kielégítése, • Fajtakiválasztás: engedélyezett fajtahasználat, megfelelő minőség, rezisztencia, piaci igények,éghajlati és talajviszonyok figyelembe vétele • Területek kiválasztása, kockázatok: szükséges talajvizsgálatok, térképek, jogszabályok betartása, piacok közelsége • Talajművelés: térképek megléte,termékenység megőrzése, tömítettség megelőzése, erózióval szembeni védekezés,eseti fertőtlenítés

25. FENNTARTHATÓ RENDSZER(2) • Trágyázás: tápanyagszükséglet kiszámítása, trágyatípusok kiválasztása, a trágyaszórás ideje, nitrát szintek ismerete, gépek karbantartása, tárolás, • Öntözés: a vízforrások gondos hasznosítása, tervezés, vízszükséglet kiszámítása, öntözési módok, a víz minőségének biztosítása, • Növényvédelem: a vegyszerek kiválasztása, nyilvántartások vezetése, biztonságos kezelés, szermaradványok ismerete, helyes tárolás, fölöslegek és lejárt szavatosságú szerek kezelése, • Betakarítás: higiéniai feltételek biztosítása, a termékek minőségének megőrzése,

26. FENNTARTHATÓ RENDSZER(3) • Termékkezelés: higiéniai feltételek biztosítása (személyi higiénia), vegyszeres kezelések, ivóvíz minőségű mosó víz biztosítása, csomagolás, tárolási és hűtési feltételek biztosítása, tárolók higiéniája és fertőtlenítése, • Hulladék és szennyező anyagok: tervezés, az elérhető legjobb technikák alkalmazása, • Természetvédelem: a biodiverzitás megőrzése és bővítése, • Élelmiszerbiztonság: nyomonkövetés= farmtól az asztalig elv érvényesítése, • Állattenyésztés: telepek elhelyezése, takarmánytárolás megszervezése, állatsűrűség betartása, istállók mikroklimája, állatjóléti feltételek biztosítása,

27. 4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS EUREPGAP „Globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért” “A gazdaságon belüli globális szabvány” EUREPGAP célja a mezőgazdaságban előforduló élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése, a legjobb termesztési gyakorlatok betartásának világszintű állandó és tényszerű ellenőrzése.

28. Mi az EUREPGAP? • A frissen fogyasztható termékek nemzetközi tanúsításának szabványa, • A követelményeket az élelmiszerlánc nemzetközi résztvevői fejlesztik ki, • Az 1997. évben kiskereskedői támogatással indult szabványban az élelmiszerláncban részt vevő partnerek, egységes szabványt és eljárásokat fogadjanak el, • A Technikai és Szabvány Bizottságban részt vevő kiskereskedők és termelők felelőssége az EUREPGAP szabvány fenntartása és fejlesztése.

29. AZ EUREPGAP RENDSZER ALAPJAI 1. Élelmiszerbiztonság: az általános HACCP elvek alkalmazása, 2. Környezetvédelem: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása, 3. A dolgozók egészsége, biztonsága és jóléte: globális szintű egészségi és biztonsági kritériumot megállapítása, 4. Állatjólét (ahol alkalmazható): globális szintű állatjóléti kritériumok megállapítása, A rendszer magába foglalja a teljes tanúsított termék mezőgazdasági termelésének folyamatát, még mielőtt a növény földbe kerülne (vetőmag és szaporítóanyag ellenőrzési pontok) a fel nem dolgozott végtermékig (termékkezelési ellenőrzési pontok).

30. NORMATÍV DOKUMENTUMOK • Általános Szabályzat (a tanúsítási folyamat és az auditorral szembeni követelmények), • Ellenőrző lista, • Megfelelőségi kritériumok és az ellenőrző lista (termeléssel kapcsolatos szabvány kritériumok és értelmezések) valamint mindazok a szerződéses feltételek, amelyek az EUREPGAP, tanúsító szervezet és a termelő vagy termelői csoport között jönnek létre.

31. ELLENŐRZÉSI PONTOK (zöldség-gyümölcs) 1.   Nyomonkövetés, 2.   Nyilvántartások vezetése és belső audit, 3.   Fajta és szaporítóanyag, 4.   A területe előtörténete és területkezelés, 5.   Talaj és táptalaj gazdálkodás, 6.   Trágyázás, 7.   Öntözés, 8.   Növényvédelem, 9.   Betakarítás, 10. Betakarítás utáni kezelések, 11. Hulladék és szennyező anyagok kezelése, újrahasznosítása, 12. A dolgozók egészsége, biztonsága és jóléte, 13. Környezeti vonatkozások, 14. Panaszok kezelése,

32. TANÚSÍTÁSHOZ VÁLASZTHATÓ LEHETŐSÉGEK (4 opció) 1. Egyéni termelők tanúsítása: • A termelő belső önellenőrzése, • Az EUREPGAP által jóváhagyott TSZ külső ellenőrzése: 2. Termelői csoportok tanúsítása: Belső irányítási és ellenőrzési rendszer: • Minőségbiztosítási rendszer ellenőrzési és eljárási kézikönyv, • Központi adminisztrációs és irányítási rendszer, • Szerződések, • Belső audit eljárás, A termelők belső önellenőrzése, A termelői csoport belső ellenőrzése, Az EUREPGAP által jóváhagyott TSZ ellenőrzése 3. és 4. Benchmark (A kérelmező rendszernek a benchmark rendszerrel szembeni követelményei)

33. A TANÚSÍTÁS NEM MEGFELELŐSÉGI SZINTJEI Súlyos nem megfelelés: az alkalmazható súlyos nem megfelelőségek 100%-os teljesítése szükséges Enyhe nem megfelelés:az alkalmazható enyhe nem megfelelőségek 95%- os teljesítése szükséges. A számolás segítségeként a következő képletett kell alkalmazni. Ajánlások:Nincsen minimális megfelelőség megállapítva. Minden ellenőrzési pontot a CPCC-ben auditálni kell, beleértve az AJÁNLÁSOKAT is. Az ellenőrző lista 14 fejezetre van osztva: Súlyos nem megfelelőségek, piros szín (47), Az enyhe nem megfelelőségek, sárga szín (98), Ajánlások, zöld szín (65), Összesen 210 ellenőrzési pont.

34. JÖVŐKÉP 2007-2013-ra Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) I. A mezőgazdaság és erdészet versenyképességének növelése: szakképzés, szaktanácsadás, üzem korszerűsítés, infrastruktúra javítása,élelmiszer minőségi rendszerekben való részvétel támogatása, termelői csoportok támogatása, II. Vidék és környezetének fejlesztése: agrár –környezetvédelmi kifizetések, állatjólét, erdősítés, nem termelő beruházások támogatása, III. Életminőség javítása: mikro-vállalkozások létrehozása, falufejlesztés, IV. LEADER: helyi együttműködés, akciócsoportok támogatása. 2006-tól új EK higiéniai csomag: 852-853-854/2004

35. Pályázatok 1. Kutatás- fejlesztés, EU FP7 (2007-2013) www.cordis.lu Témák • Egészségügy • Élelmiszer,mezőgazdaság és biotechnológia • Információs és kommunikációs technológia (IST) • Nanotudományok,nanotechnológia,anyag és új technológiák • Energia • Környezet (beleértve a klima változást) • Szállítás (beleértve az aeronautikát) • Társadalmi-gazdasági- humán tudományok • Biztonság INCO (international co-operation) – harmadik országok

36. Köszönöm a figyelmüket! soltub@soltub.hu www.soltub.hu