Újabb tankönyvek a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés szolgálatában

1. A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindításaHEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt Újabb tankönyvek a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés szolgálatában Szerző: Dr Burucs Zoltán

2. Új tankönyvek alapadatai

3. Új tankönyvek alapadatai

4. Új tankönyvek alapadatai

5. Prezentációk a tananyagfejlesztésből

6. Környezetgazdálkodás II. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

7. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE 2.2.1 A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai 2.2.2 A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezőgazdaságban. 2.2.3 A vízügyi jog pillérei. 2.2.4 Hidrológiai alapismeretek 2.2.5 Hidraulikai alapismeretek 2.2.6 A melioráció és vízgazdálkodás kapcsolata 2.2.7 Káros víztöbblet, és az ellene való védekezés dombvidéken. 2.2.8 Káros víztöbblet a síkvidéken. 2.2.9 Tartós vízhiány okozta károk, és az ellenük való védekezés. 2.2.10 A vízhasználatok és a környezetszennyezés kapcsolata 2.2.11 Vízvédelmi alapismeretek 2.2.12 Víztisztítási alapismeretek 2.2.13 Szennyvíztisztítási alapismeretek

8. 2.2.10 A vízhasználatok és a környezetszennyezés kapcsolata • A vízfelhasználók széles köre a használat során elszennyezi a vizeket. • Az elszennyezett vizet csak tisztítás után volna szabad ismét a környezetbe juttatni, a tisztítás azonban még nem általános. • A tisztított szennyvíz szennyezési határértékei magasabbak, mint a felhasznált tiszta vízre vonatkozó határértékek. • A szennyvíz tisztítás nem oldja meg maradéktalanul a környezet elszennyezésének egyre súlyosabb problémáját. • A tisztítási módszereket még tovább kell fejleszteni, hogy olcsóbban tisztább vizek kerüljenek vissza a természetes körforgásba. • Az EU elvárásainak megfelelően egyre több települést kell bekapcsolni a szennyvíztisztításba (2015-ig 80%-ot, ma ez 60-65%). • A kommunális szennyvizek mellett ipari, mezőgazdasági és pl. termál szennyvizek is nagy mennyiségben keletkeznek. Utóbbi kezelésére még nincs megnyugtató megoldás.

9. 2.2.11 Vízvédelmi alapismeretek • A vízvédelem a • vízminőség védelmét és • a vízkészletek védelmét is jelenti. • Mennyiség és minőség egymástól elválaszthatatlanok. • A mennyiség viszonylag könnyen mérhető, a minőség azonban nagyon szubjektív. Mindig a felhasználó igénye dönti el, hogy mit tekint jónak, megfelelőnek, vagy gyenge minőségnek. • A határértékekhez viszonyító minőség ezért sok hibával terhelt.

10. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA A vízvédelem keretében a vízminőség kérdése és a vízminősítés kerül bemutatásra. A vízvédelem számos területe közül a víz- és szennyvíztisztítást, mint a két kiemelt területet tárgyaljuk. A víz és szennyvíz megtisztítása nagyon komplex feladatot jelent, mert biológiai szervezetek és műszaki követelmények összehangolására van szükség. A szennyezőanyagokra megadott határértékeket csak magas színvonalú és szakszerűen üzemeltetett rendszerekkel lehet tartani.

11. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Melyek a klasszikus vízminősítésben vizsgált vízminőségi paraméterek? • Mikor célszerű csatornázni, és mikor kell egyedi szennyvízkezelést választani? • Sorolja fel a természetközeli szennyvíztisztítási módokat. • Hasonlítsa össze az aerob és anaerob szennyvíztisztító technológiákat.

12. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Boda János:Iszaprothasztás gázmotoros biogázhasznosítással • Juhász Csaba: Vízminőség (egyetemi tananyag) • Pásztó Péter: Vízvédelem • Vermes László: Víz és szennyvíz tisztítás • Egyéb források: internet • További ismeretszerzést szolgáló források: Jogszabályok

13. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKETKövetkezőELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME2.1 A környezetvédelem intézményesülése 2.2 A környezetgazdálkodás makrogazdasági szintjei 2.3 A gazdasági fejlődés régi és új mutatói 2.4 A környezetgazdálkodás mikrogazdasági szintjei Előadás anyagát készítette: Dr. Burucs Zoltán egyetemi docens

14. Köszönöm figyelmüket!