Bokrosné Stramszky Piroska piros@rfmlib.hu

1. Hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése a könyvtári szolgáltatásokbanÓzd, 2010. szeptember 29. Bokrosné Stramszky Piroska piros@rfmlib.hu

2. Hogyan kapcsolódik az előadás a TIOP záró konferenciához? A TIOP 1.2.3 pályázat kötelező feladatai között szerepel a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásának javítása DE A könyvtárak ez irányú erőfeszítései sokkal korábban kezdődtek.

3. Kit tekintünk hátrányos helyzetűnek? • Fogyatékkal élők (érzékszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során). • Szociális hátrányokkal élők (szegények, öregek, hajléktalanok, iskolázatlanok, munkanélküliek, kistelepüléseken élők, nagycsaládosok stb.) • Nemzetiségi, etnikai, kulturális hátrányokkal élők (bevándorlók, emigránsok, külföldi munkavállalók, menekültek, romák és más nemzetiségek). • Halmozott hátrányokkal élők A könyvtári terület figyelmének valamennyi hátrányos helyzetű csoportra ki kell terjednie!

4. Előzmények • A közkönyvtárak kezdettől részt vettek a kulturális-szociális jogok társadalmi kiterjesztése körül folyó harcokban. • Angliában a 19. század derekán egyértelműen az elesetteket felemelni kívánó igény eredményezte a nyilvános könyvtár klasszikus formájának létrejöttét. • Ugyanez az eszmei kiindulás hatotta át a német könyvtárak első jelentős ideológusait is. • Magyarországon mintegy ötven éves késéssel, a 20. század elején, Szabó Ervin ugyancsak szociális érzülettel hozza létre az első könyvtárakat, hogy az anyagilag leghátrányosabb rétegek könyvhöz jussanak. (Az ingyenes információhoz jutást épp oly fontosnak tartotta, mint a könyvtár „melegedő” funkcióját.)

5. Fontosabb „állomások” • A 60-as években megindult a művelődési hátránnyal induló gyermekek és fiatalok könyvtári segítése, a családi-szociális hátrány enyhítésére, ill. ellensúlyozására. • Az 1972-ben Budapesten rendezett IFLA konferencia nyomán a figyelem az egészségileg hátrányos helyzetű olvasók felé fordult. (Kórházi betegek, ágyhoz kötöttek; vakok és csökkentlátók; öregek stb.) • A könyvtárügyet újraszabályozó 1976-os tvr. már tételesen felsorolta azokat a szociális csoportokat, amelyek számára speciális könyvtári ellátást kell nyújtani (öregek, betegek, kórházi és szanatóriumi ápoltak, nemzetiségek, fegyveres erők tagjai, büntetésüket töltők). • A magyar könyvtárügy cselekvési és fejlesztési programtervezete 1980-ban a bejáró munkások, a mozgásukban korlátozottak, a kórházi betegek, a nemzetiségek könyvtári ellátási gondjait hangsúlyozta.

6. Fontosabb „állomások” • A 80-as évek végére, a 90-es évek elejére olyan új társadalmi jelenségek mutatkoztak tömegesen, az ellátandók köre oly mértékig kiszélesedett, hogy a probléma könyvtári környezetben való kezelésére már végképp nem volt a szakma felkészülve (munkanélküliek, hajléktalanok, deviánsok). • A rendszerváltozás után meginduló demokratizálódás és polgárosodás, a jogszabályi környezet változásai, a nemzetközi és hazai keretdokumentumok (ENSZ, UNESCO, IFLA) alapvetései tartalmilag új pályát jelölnek ki az esélyegyenlőség megvalósítása felé haladó könyvtárügy számára, az információ- és kommunikáció technológiai fejlődés pedig új távlatokat nyit, merőben más lehetőségeket teremt a speciális szolgáltatások megvalósításához. • Könyvtári stratégia 2003-2007 • Portál program – A könyvtárügy stratégiája 2008-2013

7. Lépések a hátrányos helyzetű olvasókért Győri Erzsébet : Könyv Könyvtár Könyvtáros 2002. jún. sz. Rövid áttekintés a különféle alapítványok tevékenységéről, arról, hogy nyújtottak-e és milyen pályázati lehetőségeket a vakok és gyengén látók, a siketek és nagyothallók, a mozgáskorlátozottak, a betegek és öregek, a házhoz és ágyhoz kötöttek, az anyanyelvük irodalmához korlátozottan hozzáférők, a kis településeken élők, röviden a hátrányos helyzetű olvasók jobb ellátására.

8. Nemzeti Kulturális Alapprogram • A támogatások javát pályázaton kívül nyújtotta, egyedi elbírálás alapján • 1996-ban a könyvtári kuratórium a nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának a javítására 2,95 millió Ft-ot biztosított. • 1997-ben a Vakok Általános Iskolája és Diákotthona 200 000,– Ft támogatást kapott az iskola Braille-könyvtárának fejlesztésére. • 1997-ben a Látássérültek Klubja 100 000,– Ft-ot kapott a miniszteri keretből a hangos könyvtár megalapozására. • 2000-ben ismételten egyedi elbírálás alapján a Vakok Általános Iskolája és a Speciális Szakközépiskola a Braille-könyvtár fejlesztésére 800 000,– Ft-ot, illetőleg irodalmi művek Braille-átírásához 502 000,– Ft-ot kapott.

9. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma • Az 1997. évi CXL. törvényből következően, főként a 15/1998. évi MKM rendelet alapján az érdekeltségnövelő támogatással segít. • Azokon a településeken, ahol az egy lakosra jutó beszerzési keret elmarad az országos átlagtól, a felzárkóztató pályázat nyújt támogatást. • Csaknem minden esztendőben komoly összeget áldoz a minisztérium a nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalommal való ellátására. • 2002-ben a Korszerű könyvtári rendszer, korszerű könyvtári környezet című pályázat egyik része foglalkozik a mozgáskorlátozottak könyvtárakat akadálymentesen megközelítő lehetőségeinek a megteremtésével.

10. Soros Alapítvány • Az első komoly lépés a 80-as években történt, amikor Soros György komoly összeget áldozott a Vakok Intézete laboratóriumának a megteremtésére, folyamatos működésének biztosítására. Ekkor indult meg a hangos könyvek egész sorozata, a Braille-könyvtár fejlesztése. Ebben a munkában komoly részt vállalt az akkori Könyvtártudományi és Módszertani Központ is. • 1999-ben az egészségkárosodottak könyvtári ellátására hirdetett az alapítvány pályázatot, pl. a “könyvet házhoz” szolgálat megszervezésére, melyben a pályázó könyvtárak kerékpár beszerzésére is kértek és kaptak támogatást, hogy ne kézben kelljen cipelni a könyveket; és része volt a pályázatnak az öregbetűs könyvek propagálása is. Erre a projektre 5 millió Ft-ot kaptak a könyvtárak. • 2000-ben ismét visszatért az alapítvány a témára, akkor különféle eszközökre, segédletekre lehetett pályázni, pl. kerekes kocsira, amellyel a mozgáskorlátozottak a könyvtáron belül kényelmesen közlekedhetnek, a vakok és gyengén látók részére szoftverekre, amelyek a nyomtatott szöveget hanggá alakítják, kézi lapnagyítókra, melyeket még otthoni használatra is kölcsönözhetnek. Ez a program 8 millió Ft támogatást biztosított a könyvtáraknak.

11. Soros Alapítvány • 2001-ben kiadót is támogatott az alapítvány öregbetűs könyvek folyamatos megjelentetése céljából. • 2001-ben Braille-könyvek előállítására 1,5 millió Ft-ot, illetőleg a pályázó könyvtárak számára beszerzésre 3 millió Ft-ot biztosított az alapítvány. • Csaknem minden esztendőben lehetett pályázni nemzetiségi anyanyelvi irodalom beszerzésére. • A telefon és fax beszerzési program a kis települések könyvtárai számára kiírt sikeres pályázat volt. Meghaladta a hetvenet azon települések száma, ahol a könyvtárak első alkalommal jutottak telefonhoz és faxhoz. • Nyolcvan kis település jutott ingyenes internet-használathoz. Sok helyen ezek voltak az első fecskék. • 2002-ben ismét a kistelepülések pályázhattak a barátságos környezet megteremtéséhez szükséges bútorokra és felszerelési tárgyakra, adatbázisok vásárlására, előadók tiszteletdíjaira.

12. Könyvtári stratégia 2003-2007 A stratégiai célkitűzések egyike: • Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése érdekében a telematikai fejlesztésen és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer fejlesztésén keresztül. Alapelv - A hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban a könyvtáraknak ugyanazokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos állampolgárok ellátása során. A hátrányos helyzetű használók ugyanúgy a tanulás, a munkavégzés, a szakmai fejlődés segítését, a mindennapi életvitel, az életvezetés információkkal való megkönnyítését, az életminőség javítását várják a könyvtáraktól, mint az átlagos könyvtárhasználó állampolgárok. Különbség viszont az információ elérésénekmódjában (fogyatékkal élők esetében), esetleg a speciális élethelyzetekre vonatkozó információ tartalmában (társadalmi hátrányokkal bírók esetében), vagy annak nyelvében, kommunikációjában (kisebbségek, eltérő kulturális gyökerekkel rendelkezők esetében) lelhető fel. A hátrányos helyzetűek ellátása során a könyvtárak csak a fenti követelmények figyelembe vételével tudják a megkülönböztetés tilalmát és a pozitív diszkrimináció elvét egyidejűleg megvalósítani.

13. Pályázatok, támogatások a stratégiai célok megvalósításáért • 2003. NKA pályázat a fogyatékkal élők  könyvtári szolgáltatásának támogatására, olyan dokumentumok (hangoskönyv, öregbetűs könyvek), eszközök, (nagyító, olvasóléc, kerekesszék, stb.) költségeire, amelyek a fogyatékosok könyvtári ellátását javítják. • 2004-ben az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázata a kistelepülésen élő lakosság könyvtári ellátásának korszerűsítésére, állomány biztosítására letéti rendszerben. • 2004-ben a NKÖM „Az esélyegyenlőségért - a könyvtár nem csak a látóké” című pályázat keretében a vakok és gyengénlátók számára szükséges számítástechnikai könyvtári eszközpark kialakításához ill. a meglévő gazdagításához biztosított forrást.

14. Pályázatok, támogatások a stratégiai célok megvalósításáért • 2005-ben az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázata a kistelepülésen élő lakosság könyvtári ellátásának korszerűsítésére, állomány biztosítására letéti rendszerben. • 2006-ban az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázata tanfolyam szervezését támogatta a siket és nagyothalló olvasók könyvtári ellátásának javítása érdekében a könyvtárosok számára a kommunikációs jelbeszéd legalább alapszintű elsajátítására. • 2006-ban bejárati ajtó automatizált akadálymentesítésére, gyengénlátók épületen belüli közlekedő sávjának kialakítására, halláskárosodottak számára indukciós hurokerősítő betelepítésére pályázhattak az ODR szolgáltató könyvtárak. • 2007-ben a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok könyvtári integrációját elősegítő foglalkozássorozatra (legalább 4 alkalom) pályázhattak a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő közkönyvtárak és iskolai könyvtárak.

15. Portál program – A könyvtárügy stratégiája 2008-2013 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását. Folytatódik tovább a vidékfejlesztés, a hozzáférés növelése, a fogyatékkal élők kiemelt támogatása. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése a nemzeti kisebbségek anyanyelvi irodalomhoz történő hozzáférhetőségének javítása érdekében. A multikulturalizmus, a kulturális sokszínűség támogatása az esélyegyenlőség fenntartása érdekében, a nemzetiségek támogatása. A stratégia célok megvalósításához szükséges források: a 2007 – 2013 közötti Európai Uniós pályázatok

16. TIOP 1.2.3. • Az uniós pályázat komoly lehetőséget biztosított a pályázók számára az akadálymentesítés terén, többségük élt is ezzel. Volt olyan könyvtár, ahol ez a pályázat már csak kiegészítette a korábban megkezdett fejlesztéseket, de voltak olyanok is, akik ezzel is csak minimális beruházást hajtottak végre, mert kötelező volt. • A megyei könyvtár konzorciumának ez irányú beruházásai: Bejárati ajtó automatizálása és rámpa kiszélesítése, munkaállomások vakok és gyengénlátók számára felolvasó szoftverrel. Laptopok, melyeket kerekesszékben is jól tudnak használni, vagy vidéki helyszínekre eljuttatni az ismereteket, tanfolyamok szervezésével. Rámpa a könyvtárbejárathoz, vagy az épületen belül, képernyő nagyítók, egyszerű kézi nagyítók, indukciós hurkok stb.

18. A Megyei Könyvtár regisztrált használói a hátrányos helyzetűek köréből

19. További teendők Önmagukban az eszközök, a fejlesztések nem sokat jelentenek, csak ha használják is azokat. Szükség van: • Együttműködésre a hátrányos helyzetűek civil szervezeteivel. • Személyes kapcsolatokra, hogy becsábítsuk a könyvtárba az érintetteket • Nyitottságra, empatikus készségre, hogy átérezve az egyéni problémákat megtaláljuk a könyvtárhasználat számukra legideálisabb módját. • Konkrét ismertetőkre, bemutatókra az egyes csoportok számára.