140 likes | 243 Views
ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Gergely Kálmán Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások. Kihívások: Energiaimport függőség-ellátásbiztonság Az energiahordozók drágulása
E N D
ENERGIATAKARÉKOSSÁG A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBANNEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVGergely KálmánKözlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Jelenleg az energiapolitikában kezelendő fő kihívások Kihívások: • Energiaimport függőség-ellátásbiztonság • Az energiahordozók drágulása • Az éghajlatváltozás kezelése • Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE- EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES
ÖSSZHANG AZ EU ENERGIAPOLITIKÁVAL • Az EU rendeletekkel,irányelvekkel, határozatokkal szabályoz • A szabályozások fő hatásterületei • ellátásbiztonság • energiatakarékosság • megújuló energiahordozók • klímavédelem • AZ IRÁNYELVEK ÁLTAL TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK SZIGORODNAK!
2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról • Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelős • Az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó hozzájárul az importfüggőség mérsékléséhez • CÉLOK: 2006. nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról, Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv 2007. jún.30-ig 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra vonatkoztatva) támogatások biztosítása kedvező jogi keretrendszer FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, tudatformálás
AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ELVÁRÁSOKSZIGORÍTÁSA • 2007. január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika” CÉL: 2020-ig 20% EU szintű energiamegtakarítás, ami már az ország teljes energiafelhasználására vonatkozik • 2007 március 8-9 EURÓPAI TANÁCS „ELNÖKSÉGI KÖVETKEZTETÉSEK” megerősíti a 20%-os uniós célkitűzést
A hazai energiapolitika alapelvei és az energiatakarékossághoz kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat) • Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás • Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás • Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. - ez EU szempontok szerint átdolgozásra került A Kormány elfogadta a Módosított Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2010. január 27. ) – továbbiakban ez az EHCST
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 31 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások tudatformálás támogatások
ENERGIATAKARÉKOSSÁG FŐBB JOGI SZABÁLYOZÁSI TERVEI • Épületek energetikai tanúsítványa • Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata • Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése • Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése • Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál • Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója • A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása • Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása
ERGIATAKARÉKOSSÁGI TUDATFORMÁLÁSI TERVEK • Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgozása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazásra • Önkormányzati képzés, tudatformálás, tanácsadás az UNDP/GEF önkormányzati energiahatékonysági program tapasztalatai alapján • Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működésének fejlesztése • Önkéntes megállapodások (audit elvégzése, energiatakarékosság) • Tudatformálás – speciális fogyasztói csoportok oktatása
Energiatakarékossági és megújulós támogatások • EHA (1991-től működik) folytatása a keret növelésével • NEP (SZT) pályázati rendszer • KEOP (2007 óta működik) folytatása a keret növelésével • Zöld Beruházási Rendszer (2009-ben indítva) folytatása Forrása: CO2 értékesítés Kezelője: KvVM • ZBR programok • ZBR Panel Alprogram • ZBR Energiahatékonysági Alprogram • Kidolgozás alatt a közületi alprogram • A tudatformálás által generált beruházásokhoz támogatások biztosítása
NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV CÉLJAI ÉS FESZÜLTSÉGEI • Célkitűzés (2006/32/EK ) 9évig 1%/év • Vetítés alapja: a CO2 kereskedelemmel nem érintett energiafelhasználás- 5 éves átlaga • További célkitűzés: ( Brüsszeli Európa Tan. 2007 márc. 8-9) 2020-ig 20 % • FESZÜLTSÉGEK: 2016-2020 +11 % kívánalom és már 2016-ig 394 Mrd Ft támogatási igény ( KEOP 39 Mrd Ft )
MEGOLDÁSI JAVASLATOK • A következő Új Magyarország fejlesztési periódusban önálló energetikai operatív program indítása. Jelenleg a KEOP keretének mindössze 7-8%-a szolgál az energetikai beruházások (energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése) támogatására. Az Európai Uniós támogatások hatékonyabb energetikai felhasználása, a támogatási hiány kiküszöbölése érdekében elkerülhetetlen a későbbiekben az energetika súlyának növelése, szerepének teljes körű átalakítása az operatív programokon belül. A 2013-2020. tervezési időszakra – figyelembe véve a megújuló energiahordozó felhasználás növelésére irányuló stratégiai elképzeléseket, valamint az uniós tagállami elvárásokat is - szaktárca kezelésével jelentős keretű önálló energetikai operatív program indítását és a pályázati rendszer hatékonyabbá tételét kell tervbe venni.
FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK • Az EU ETS aukciós bevételeinek allokálása energiatakarékossági intézkedések végrehajtására Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelve szerint 2013-tól kezdődően a kibocsátási egységek a villamos energia iparban 100 %-ban, más iparágakban – eltekintve az ún. szénszivárgás által veszélyeztetett iparágaktól - 30 %-kal induló és fokozatosan növekvő mértékben aukció keretében kerülnek kiosztásra. A várhatóan rendelkezésre álló források megfelelő lehetőséget nyújthatnak a klímavédelem energiatakarékosságiintézkedéseken keresztüli finanszírozására, továbbá részben biztosíthatják a megújuló energiák hasznosítását szolgáló intézkedések végrehajtását is. • Ezek mellett szükségessé válik a ZBR és az EHA forrásainak a növelése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium