Download
1 / 13
130 likes | 230 Views
Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei. Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán. Bevezetés. A faanyag, mint újratermelhető energiaforrás, jelentősége (jelenleg 4% körüli). Ennek nagy része biomassza és tűzifa.
E N D
Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán
Bevezetés • A faanyag, mint újratermelhető energiaforrás, jelentősége (jelenleg 4% körüli). • Ennek nagy része biomassza és tűzifa. • A faenergia forrásai: fakitermelés, erdei apadék, fafeldolgozási hulladékok, energetikai faültetvények. 18 100 MJ/t napenergia átlag 14 500 MJ/t gyakorlati faenergia
Összes fakitermelés és az állományok folyónövedéke 2002-2007 1. Fakitermelés lehetőségei Az oszlopok balról jobbra rendre az erdõtervi fakitermelési lehetõséget, a végrehajtott fakitermeléseket és az összfatermés évi folyónövedékét mutatják. Az oszlopok alsó részében az állami szektor, a felsõben a többi gazdálkodó szerepel. Forrás: ÁESz „Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 2007. évben”
Erdei fatermékek termelése (2007) Bruttó fakitermelés: 6,609 millió m3; Apadék: 0,970 millió m3 (Erdőtervi lehetőség cca. bruttó 10 millió m3, ez 8,4 millió nettó m3)
2010-2019 évek átlagos fakitermelési lehetőségei (nettó 1000 m3/év) Megállapítható, hogy a fakitermelésben a jelenlegi lehetőségek nem növekednek. Fontos feladat a kezelésbe nem vett erdők sorsának mielőbbi rendezése és az erdőtervi lehetőségek fokozottabb kihasználása. Hosszabb távon a fakitermelésből 3,6-4,0 millió m3 tűzifával számolhatunk.
2. Az erdei apadék fokozottabb felhasználása • A 2007 évi fakitermelési adatok szerint az erdei apadék közel 1 millió m3 volt. Ezen anyag keletkezése több forrású: tisztítások, gyérítések vékonyfája; véghasználatok ágfája, és egyéb hulladék-anyaga. Sajátos forrás még a teljes talaj-előkészítéssel összefüggő tuskókiemelés anyaga. • A fenti anyagok begyűjtésére, aprítására korszerű technológiák kerültek kidolgozásra. A mai gazdasági viszonyok között azonban ezek rentabilitása ingatag. • Reálisan a fenti anyagmennyiségből cca. 50% vehető figyelembe energetikai hasznosításra.
3. Fafeldolgozási hulladék • A hengeres faanyag feldolgozása (fűrész- és furnéripar): a keletkező fahulladék (másodnyersanyag) fűrészpor és darabos formájú, többségében erősen nedves (40-60%). Évente 1,5 millió m3 hengeresfa feldolgozás esetén mintegy 0,7 millió m3 hulladék keletkezésével számolhatunk. Felmérésünk szerint ennek 40%-a ipari hasznosításra kerül (forgács, farost lemezek, téglaipar), így az energetikai hasznosítás forrásául cca. 0,4 millió m3 áll rendelkezésre. Ezen anyag gazdaságos energetikai hasznosítását akadályozza a nagy nedvességtartalom. • Továbbfeldolgozás (az épületasztalos-ipar, parkettagyártás, bútoripar stb.): évente 3,5-4 millió m3 különböző formájú (fűrészáru, parkettfríz, forgácslap) nyersanyagot dolgoz fel. A keletkező hulladék cca. 60% mértékű a tömör faanyagoknál. A műgyantával telített forgácslemezek veszélyes hulladékainak hasznosítása külön problémát jelent. • A keletkező fahulladékok mesterségesen szárítottak, előnyösen hasznosíthatók brikett és pellet gyártáshoz. Éves szinten az energetikailag hasznosítható mennyiség 0,5 millió m3-re becsülhető. • Összességében cca. 0,9 millió m3 fahulladék energetikai hasznosításával számolhatunk.
4. Energetikai ültetvények, energiaerdők • Felméréseink szerint mintegy 700 000 ha olyan terület áll rendelkezésre, ahol a növénytermesztés gazdaságossága megkérdőjelezhető. Ezek jelenthetik a bázist az új erdők telepítéséhez. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nagy hozamú gazdaságos energetikai ültetvények létesítése nem lehetséges gyenge termőhelyeken. Reálisan 50 000 ha energetikai ültetvény létesítése és fenntartása tervezhető 8-10 éven belül. Az eddigi kísérletek és gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy átlagosan 20 m3/ha/év hozammal lehet számolni (nyáraknál 30-40 m3 is elérhető). Az ERTI nagyszámú új nyár, fűz- és akácfajtát állított elő, de megjelentek már az olasz fajták is. • Összes energetikai lehetőség: 1 millió m3/év
4. Energetikai ültetvények, energiaerdők II. • A vizsgálati adatok azt igazolják, hogy az akác esetében a kor jelentősen befolyásolja a térfogatra vetített fűtőértéket. Nyárak esetében ennek szerepe elhanyagolható.
Rövid távú (10 éven belüli) lehetőségek • A fenti források alapján a következő energiamérleget állíthatjuk össze: • Fakitermelés: 3,6 millió m3, 2,1 millió t; • Erdei apadék: 0,5 0,3 „ • Fafeldolgozási hulladék: 0,9 0,54 • Energetikai ültetvény: 1,0 0,4 • Összesen 6,4 millió m3 3,34 millió t • Átlag 30% nedvesség mellett 14,5 GJ/t, ez pedig 48,40 PJ energiának felel meg. • Éves villamos energiaszükségletünknek így mindössze 5%-a biztosítható faanyagból.
Jövőkép, távlati (+50 év) lehetőségek • Erdőterület növekedése: 500 ezer ha • Energetikai ültetvények: 200 ezer ha Energiamérleg • Rövidtávú lehetőség: 48,4 PJ • Erdei tüzifa növekedés (kb. 1 millió m3) 8,7 PJ • Energia ültetvények (kb. 1,6 millió t) 23,2 PJ Hosszútávú lehetőség: 80,3 PJ
Összefoglalás • Jelenlegi faenergia felhasználás: 33,6 PJ; • Rövidtávú fejlesztési lehetőségek: 48,4 PJ; • Hosszútávú lehetőségek: 80,3 PJ. ez kb. 8-10%-a az ország jelenlegi energiaszükség-letének. (Összesen kb. 1000 PJ)
