Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr . Hazafi Zoltán

1. Előadás A közszolgálati jog, a közszolgálati jogviszony általános kérdései dr. Hazafi Zoltán 2013. február 6. Készítette: dr. Petrity Krisztina

2. Forrás: e-közigtad

3. Ajánlott irodalom • György István 2012. Magyar Közszolgálati Jog – Általános rész. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi jegyzet, Budapest. • Dávid Péter – Hazafi Zoltán – Magyar Éva – Sipos-Szabó Zsanett 2012. • A közszolgálati tisztviselői törvény magyarázata. letöltés • Jogszabályok • 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről • 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról • 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról (2013. 07. 01-től: 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról)

4. A közszolgálat fogalma, lehatárolása, szervezésének modelljei

5. 1. A közszolgálat megközelítése • Miért foglalkozunk a közszolgálattal? • a) legnagyobb szervezetrendszer • képviseleti szervek (Országgyűlés és mintegy 3000 önkormányzat) • igazságszolgáltatást végző szervek (bíróság, ügyészség) • közigazgatás (kb. 2100 szerv)  • 20 ezer költségvetési szerv • b) legnagyobb létszámú szervezetrendszer • képviseleti szervek: mintegy 30.000 fő • igazságszolgáltatást végző szervek: 10–15 ezer fő • közigazgatás: mintegy 114.000 (közszféra: 674 ezer)  • c) költségigényes működtetés • olcsó közigazgatás • hatékony közigazgatás • legnagyobb munkáltató • legnagyobb költségek • Költségvetés (2013.):  • a 2013. évi központi költségvetés mérlegfőösszege (kiadás): 16. 155 Md. • államigazgatás: 2.069 Md.

6. 1. A közszolgálat megközelítése • A megközelítés problematikája • d) A közigazgatást (közszolgálatot) nem lehet meghatározni, csak leírni • jogi vizsgálata nem elegendő • igazgatástudomány közigazgatás-tudomány jogi és ténykutatás közötti űr • alaptételeket technikai, szervezési, politikai szempontból is vizsgálni kell (hatáskör, vezetői munkakör) • érdekkonfliktusok (pragmatika, rendszerváltozás, lehatárolás) • résztudományok együttese (kiegészítik egymást, integrálni kell)

7. 2. A közszolgálat fogalma • A közszolgálat fogalma • a) személyek összessége • mennyiségi, minőségi paraméterek • demokratizmus és hatékonyság (kiválasztás) • elvándorlás • létszámprobléma • b) személyzeti rendszer • különböző szakmai, filozófiai megközelítés • személyzetpolitika (célok, eszközök) • c) feladatok összessége • túlterjedhet a közigazgatáson

8. 2. A közszolgálat fogalma • A közszolgálati alkalmazottak • Nincs egységes terminológia (nemzetközi összehasonlításban: országonként eltérő tartalmú fogalom). • 1.1. normatív alapú megközelítés  közszolgálati alkalmazott az, akit a jogállását rendező jogszabály annak minősít • 1.2. funkcionális megközelítés  közfeladatot ellátó személy • 1.3. szervezeti alapú megközelítés  állam, önkormányzat által fenntartott szerveknél (költségvetési szervek) foglalkoztatott személyek •  A közszolgálati alkalmazottak csoportjai: • közszolgálati tisztviselők (kormánytisztviselők és köztisztviselők, ügykezelők) • közalkalmazottak • fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai • bírák • ügyészek • igazságügyi alkalmazottak • politikusi réteg (állami, önkormányzati vezetők) nem tartozik ide, de szoros összefüggés

9. 2. A közszolgálat fogalma • Konklúzió • kinevezés határozatlan időre • egyoldalúan meghatározott normatív szabályozás hatálya alatt állás • egységes kódex vagy fragmentált szabályozás • jogi normatív oldalról dönthető el, a funkcionális kritériumok homályosak • a funkcionális, tartalmi meghatározást segítheti az Európai Bizottság gyakorlata (közhatalom gyakorlása, a közérdek védelme indokolhatja a munkaerő szabad áramlása alóli kivételt)

10. 3. Közszolgálati modellek • 1. Modellek:zárt(karrier) és nyílt(zsákmány) rendszer • amagánszférában történő alkalmazástól való megkülönböztetést fejezi ki a szembeállítás  • Zárt rendszer: •  jelentősen eltér a versenyszférára jellemző foglalkoztatástól (jogi és módszertani értelemben egyaránt) •  alapelve (I.): (párt)politikai semlegesség jogi, normatív szabályozás a politikai céloktól, valamint egyéb preferenciáktól való mentesítés érdekében •  a jogviszonynak diktált tartalma van  a jogviszony kinevezéssel jön létre alávetettség  közjogi jelleg  közérdek szolgálata • erős jogi normativitás, minimális a mozgástér az egyedi megállapodásokhoz • alapelv (II.): professzionalizmus szolgálatba lépés képesítési előíráshoz, vizsgához kötött • a besorolás elkülönül a munkakörtől • automatikus, kiszámítható előmenetel  az előresorolásnak, díjazásnak részletes, kifinomult szabályai vannak • „elmozdíthatatlanság”

11. 3. Közszolgálati modellek • Nyílt rendszer: •  a közigazgatási feladatellátás azonos a magánigazgatási feladatellátással •  szükségtelen a jogi szabályozás differenciálása •  helyi megállapodások, egyéni szerződések szerepe meghatározó (egységesség hiánya) •  béralku •  alkalmazás munkakörre szól (kompetenciák) • az EU tagállamok többsége karrier-rendszert alkalmazza enyhébb szigorúbb formában (karrier köztisztviselők még azokban az országokban is vannak, ahol a nyílt rendszer a jellemző, Dánia, Hollandia, Svédország) • konvergencia

12. A munkajog és a közszolgálati jog kapcsolata

13. A munka világa • ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: minden embernek joga van a munkához és a munka szabad megválasztásához • az Európai Unió Alkotmánya: • munkához való jog a „négy szabadság” egyike • a munkavállalót megilleti az EU-n belüli szabad mozgás joga, tilos az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés • Magyarország Alaptörvénye: „mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz”  két aspektusa: • foglalkozás szabad megválasztásaklasszikus alapjogként viselkedik az alanyi jogokra jellemző módon kikényszeríthető • munkához való jogszociális jogként viselkedik munkaalkalom megszerzése és a munka megtartása  intézményi oldala: foglalkoztatáspolitika, munkahelyteremtés • munkavégzés megélhetés céljából  széles körű, differenciált jogi szabályozás  többféle jogviszony:  • általános munkajogi szabályok (2012. évi I. törvény – Mt.) • közszolgálati jogviszonyok (Kttv., Hszt., Hjt.) • munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok – megbízási, vállalkozási jogviszony [1959. évi IV. tv. – Ptk.  új Ptk.: 2013. évi V. tv. (2014. 03. 15.)] • egyéb törvények (pl. ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló tv.)

14. 1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága • A munkajog és a közszolgálati jog jogviszonyainak közös eleme a munkavégzés • hasonló elemek mutatkoznak meg: • a jogi szabályozás alá eső életviszonyokban • a szabályozott szolgálati, illetve munkaviszony fajtáiban, elemeiben • a közös alapelvekben • a joggyakorlás alapvető jogszabályi rendelkezéseiben • a két jogág legfontosabb jogforrásai közötti kapcsolatban • Az életviszonyok hasonlósága: • szervezeti keret • a munkavégzés szervezetben történik • a munkavállalók és a közszolgálati dolgozók a szervezet céljainak megvalósításában vesznek részt  más (a munkáltató) részére végzett munka • a szervezet határozza meg a feladatokat (utasítás, ellenőrzés joga) • a szervezet érdeke = a feladat végrehajtása, eredmény (pl. termék előállítása, hatósági tevékenység folyamatos ellátása)  a dolgozó érdeke = díjazás megszerzése, érdeklődésének/végzettségének megfelelő munka végzése •  polgári jogi megállapodás (pl. vállalkozási szerződés)  nincs szervezeten belüli alárendeltség, önálló munkavégzés

15. 1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága • díjazás • a munkavállaló/közszolgálati dolgozó a munkát megélhetés céljából, díjazás/illetmény ellenében végzi •  de: díjazás a szerződési egyezkedés része  illetmény jogszabályok által meghatározott (egyezkedéshez szűk mozgástér) • nem minősül munka- illetve közszolgálati jogviszonynak pl. társadalmi munka, segítségnyújtás a család, barátok részére építkezésen, szüretkor, stb. • szabad akarat-elhatározás • a munka-/szolgálati jogviszonyok – jogi értelemben – szabad akarat-elhatározásból jönnek létre •  • munkajog: munkaszerződés (megállapodás az alapvető kérdésekben) • közszolgálati jog: kinevezés (jogszabály alapján + egyezség kis mozgástérben) • szabad akarat-elhatározás hiányában  nem munkaviszony (bíróság/más hatóság határozata alapján végzett munka pl. büntetés-végrehajtási intézetben munkavégzésre kötelezés)

16. 1. A jogi szabályozás alá eső életviszonyok hasonlósága • személyes munkavégzés • mindkét jogviszonyban személyes munkavégzési kötelezettség áll fenn  a munkavállaló/tisztviselő a feladatok elvégzésére időlegesen sem állíthat más személyt • polgári jogi megállapodások: teljesítési segéd (felelősség) • rögzített szabályok • a munkavégzés mindkét esetben rögzített szabályok szerint történik • jogszabályok + munkáltató határozzák meg a dolgozók munkakörét, a munkavégzés helyét, a munkaidő hosszát, a munka ellátásának rendszeres jellegét • a polgári jogi megállapodásokban ilyen kikötések nincsenek • a munkavégzés feltételeinek biztosítása • mindkét jogviszonyban a munkáltató gondoskodik a munkavégzés feltételeiről • biztosítja a szükséges eszközöket (pl. számítógép, laboreszközök), a megfelelő munkahelyi környezetet (pl. világítás, fűtés), stb. • az egyéni vállalkozó a munkavégzés minden feltételét saját maga teremti meg

17. 2. A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei • A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei: • - a munka és a közszolgálati jog területén létrejövő jogviszonyok azonos elemekből épülnek fel: • munkavégzési viszonyok • a jogviszony munkaerő hasznosítása érdekében jön létre • jellemzően a munkavégzés keretei esnek jogi szabályozás alá  az egyes munkafolyamatokra szakmai szabályok vonatkoznak • vezetési viszonyok • munkavégzés a szervezet céljainak elérése érdekében  koordinációt, összehangolást igényel  alá-fölé rendeltségi viszony •  • a munkáltatói jogkör gyakorlója, más vezető a munkavállalóra, közszolgálati alkalmazottra kötelező döntéseket hoz • legfontosabb eszköze: utasítás( végrehajtás korlátai ) •  • az utasítás adásának joga  az utasításnak való engedelmesség kötelme

18. 2. A szabályozott szolgálati viszonyok fajtái, elemei • elosztási viszonyok • munkadíj, illetmény  az e célra szolgáló pénzügyi alap felosztása • a díjazás mértéke függ: • a felosztható alap nagyságától • a dolgozók munkájának egymáshoz viszonyított értékétől •  • - az elosztható alapról a magánszférában a munkáltató dönt (mennyit fordít a bérekre, fejlesztésre)  a közszférábana költségvetés teherbíró képességétől függően politikai döntés rendezi • - a munka értékéről a magánszférában a munkáltató dönt  a közszférábantörvények  illetménytáblák megalkotásával, besorolási osztályokba, fizetési fokozatokba sorolással normatív módon végzik el az értékelést + a munkáltatói jogkör gyakorlója szűk keretek között változtathat • kollektíva viszonyok • kollektíva = a munkahelyi dolgozók összessége • együttműködés, közös érdekérvényesítés  a jogszabályok bizonyos jogok érvényesítésének lehetőségét kizárólag a kollektíva számára biztosítják  pl. kollektív szerződés megkötése, sztrájk

19. A közszolgálati jog fogalma és szabályozási rendszere

20. 1. A közszolgálati jog fogalma • A közszolgálati jog fogalma • A jogrendszer azon elkülönült ága, amely a közszolgálati viszonyokat a közszolgálati dolgozók jogállását, vagy másképpen a közszolgálati pragmatikát szabályozza • Közszolgálati pragmatika: a közszolgálati jogviszony valamennyi elemét (kiválasztás, előmenetel, illetményrendszer, jogviszony megszűnése) koherensen , azonos elvek mentén rendező – egy vagy több jogszabályból álló – joganyag. • A hivatásos közszolgálat kialakulása • ● gazdasági, társadalmi fejlődés növekvő szakember-igény (pl. mocsarak lecsapolása, hídépítés, életviszonyok (jogi)szabályozása) szakemberek foglalkoztatása fizetség ellenében, állandó jelleggel (e sajátosságok különböztették meg őket az igazgatási feladatokat vármegyei keretek között, a „nobile officium” elve alapján ellátó laikus földesuraktól)

21. 1. A közszolgálati jog fogalma • ● harc a központi és a helyi hatalom között: • → a földesúri birtokközpontokat igazgatási központokkal felváltani • → földesúri adományok helyett állandó fizetés • → a jogviszony létesítésének módja  kinevezés vagy választás • → esetlegesen és széttartóan fejlődött a közszolgálati jogi szabályozás (alacsony szintű szabályok + kialakult szokás rendezte a jogállást, fő forrásnak azonban a PM ügykörére vonatkozó szolgálati szabályok bizonyultak •  a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) • a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) • a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.)

22. 2. A közszolgálati jog elhatárolása • A közszolgálati jog elhatárolása a munkajogtól: • jogági besorolás: • közszolgálati jog  közjogon belül munkajog magánjogon belül • közszolgálati jog: állami szervek, önkormányzatok érdekei, funkciói  állami kényszerítőeszközök alkalmazása (kategóriánként eltérő mértékben  bírák esetében jellemzően  közalkalmazottak ritka kivételként • munkajog: gazdasági társaságok/munkavállalók viszonyát szabályozó normák  állami impérium gyakorlása fel sem merül • b) alkalmazási terület: • közszolgálati jog  szolgálati viszonyok (közfeladatok, közszolgáltatások)  munkajog munkajogi jogviszonyok (termelés/szolgáltatás/értékesítés, versenyszféra) • a jogviszonyok alanyai: • közszolgálat egyik alanya állam/önkormányzat munkajog gazdasági társaságok  kivételesen: közigazgatási szervnél fizikai alkalmazott jogviszonyát az Mt. rendezi • szabályozási filozófia: • közszolgálat  szolgálatadó hatalmi helyzete (alá-fölé rendeltség), a jogviszony elemeit jogszabályok szabályozzák tisztviselőnek nincs lehetősége a feltételek alakítására

23. 2. A közszolgálati jog elhatárolása • munkajog mellérendeltség  megállapodáson alapuló jogviszony  rögzített jogszabályi előírások hiányában a munkavállalónak nagyobb lehetősége van a feltételek alakítására • a szabályozás rendszere: • közszolgálati jog  összetettebb jogforrási rendszer, nem jellemző a munkáltatói szintű szabályozás munkajog kevésbé összetett jogforrási rendszer, jellemző a munkáltatói szintű szabályozás • közszolgálati jog: minden terület élén törvény áll (+ végrehajtási rendeletek  kiemelten a fegyveresek és közalkalmazottak esetén + köztisztviselők: önkormányzati rendelet) • munkajog: két pilléren nyugszik  Mt. + munkáltatói szintű szabályozás (kollektív szerződés)  végrehajtási rendeletek nem • a szabályozás módszere: • közszolgálati jog  kógens normák, főszabálytól való eltérés lehetősége pontosan meghatározott munkajog diszpozitivitás, a törvényi normáktól sok esetben el lehet térni  kollektív szerződés (kedvezőbb szabályokat állapíthat meg)

24. 2. A közszolgálati jog elhatárolása • a jogok és kötelezettségek köre: • közszolgálati jog  mindkettő bővebb munkajog szűkebb • közszolgálati jog: közszolgálati dolgozók állami alapfeladatokat látnak el  többletkötelezettségek (pl. szigorú alkalmassági követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, utasításnak való engedelmesség)  többletjogosultságok (pl. garantált előmenetel, összetett illetményrendszer, garantált szabadság) • a jogviszonyok elemei: • közszolgálati jog  a közszolgálati pragmatika egyes intézményei a munkajogban nem találhatóak meg •  • pl.: - előmeneteli rendszer  mindegyik közszolgálati törvény rendelkezik a besorolási • előmenetelről, címek elnyerésének lehetőségéről, vezetővé válás szabályairól munkajog a versenyszférában nem garantált (nincs törvényben) • összetett felelősségi rendszer  fegyelmi felelősség munkajog nem ismeri

25. 3. A két jogág törvényei közötti kapcsolat • A két jogág törvényei közötti kapcsolat • 3.1. a közalkalmazotti törvény (1992. évi XXXIII.) és az Mt. • legszorosabb kapcsolat  legközelebb áll a magánszféra dolgozóinak jogviszonyához • legszűkebb kötelezettségek, legenyhébb korlátozások • a közalkalmazottak jogviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel  a Kjt. fejezetenként felsorolja, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni • 3.2. a Kttv. és az Mt. • már nem háttérjogszabály az Mt.  a közigazgatás személyi állományára irányadó Mt. szabályok a közigazgatás specialitásainak figyelembevételével a Kttv.-be beépültek • Kttv. 258. §  közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók  az Mt.-t kell alkalmazni a Kttv.-ben foglalt eltérésekkel • 3.3. az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) és az Mt. • nem háttérjogszabály, egyes fogalmakat alkalmaz  pl. nyugdíjasnak minősülés, munkaszüneti napok meghatározása, fogyatékos gyermek, szülő fogalma • Hszt. 210/A. §  fegyveres szervnél foglalkoztatott munkavállalók  az Mt.-t kell alkalmazni a Hszt.-ben foglalt eltérésekkel

26. 3. A két jogág törvényei közötti kapcsolat • 3.4. a 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) és az Mt. • nem háttérjogszabály, egyes fogalmakat alkalmaz  pl. nyugdíjasnak minősülés • + alkalmazni rendeli: csoportos létszámleépítésnél a bejelentési kötelezettségre, a gyermek után járó pótszabadságra, szülési szabadság mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket • 3.5. a 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) és az Mt. • Bjt. 222. §  a Bjt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni (egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltéréssel) • 3.6. az 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) és az Mt. • Iasz. 124. §  az Iasz.-ban nem szabályozott kérdésekben az Mt. felsorolt rendelkezéseit kell alkalmazni (egyes rendelkezéseket az itt meghatározott eltérésekkel) • 3.7. a 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) és az Mt. • kettős megoldás: a jogállás egyes elemeire az Mt. szabályait alkalmazza (pl. kártérítési felelősség) + általános szabály  az Üjt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Mt.-t kell alkalmazni, kivéve, ha az Üjt. ezt kizárja (pl. kollektív szerződés) + egyes rendelkezéseket eltéréssel

27. 4. A munkavégzés alapelvei • A munkajog és a közszolgálati jog közös alapelvei: • alapelvek = az életviszonyok elemzéséből, absztrakció útján megfogalmazható elméleti konstrukciók  jogszabályban jellemzően nem találhatóak meg  önmagukban nem váltanak ki joghatást • érvényesülésüket jogi normák segítik • szemléletmódot, viszonyulási pontot adnak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak • a munkához való jog elve: • a munkához, a munka szabad megválasztásához való jog, a munkanélküliség elleni védekezés • Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján • érvényesülése gazdasági eszközökkel biztosítható  jogszabályok biztosítják a munkavállalás során a jogegyenlőséget, stabilitást, munkanélküliek ellátását • a megfelelő munkafeltételekhez való jog: • jó/kiváló munkafeltételek  a munkáltató biztosítja • dologi feltételek (munkaeszközök  ágazatonként eltérő igények) • egészséges és biztonságos munkakörülmények  jogi normák szabályozzák: világos, tiszta munkahely, dohányzási rendszabályok, a számítógép használat egészségügyi vonatkozásai, stb.

28. 4. A munkavégzés alapelvei • a képesség szerinti teljesítés követelménye: • a dolgozó képességeinek, szakmai felkészültségének megfelelő teljesítményt nyújtson • általános elvárások  állásra alkalmasság (képesítési előírások), munkaköri leírás, teljesítménykövetelmények meghatározása  az egyéntől elvárt teljesítmény vizsgálható • az egyéni teljesítményt befolyásoló tényezők (pl. családi helyzet, szellemi állapot) • a teljesítmény szerinti megítélés követelménye: • a munka szerinti díjazás elvét váltotta fel  a dolgozó megítélését nem csak díjazása fejezi ki  kiegészítések, egyéb juttatások nyújtása/elvonása, előmenetel gyorsítása/lassítása, elismerés, dicséret, fegyelmi • a munkaerő megtartásának elve: • pihenéshez való jog  munkaidő hossza korlátozott, heti pihenőnap, szabadság, betegszabadság/táppénz (szabadság megváltásának korlátozása) • szociális, kulturális támogatások  a munkáltató anyagi lehetőségeitől függően pl. étkezési, ruházati támogatás, óvodai elhelyezés, utazási kedvezmény • képzés, továbbképzés támogatása  feltételek biztosítása pl. ösztöndíj, munkaidő-kedvezmény, költségek megtérítése • az érdekvédelem elve: • a munkáltató fölérendelt  garanciális jellegű a törvényben biztosított egyéni és kollektív érdekvédelem

29. 5. A közszolgálati jog speciális alapelvei • A közszolgálati jog speciális alapelvei: • a politikasemlegesség elve: • a közszolgálat és a politika elválasztása (személyi állomány függetlenítése) • kulcsszó a lojalitás  • a személyi állomány lemond bizonyos politikai jogok gyakorlásáról  politikai önmérséklet a közszolgálati pálya stabilitása • politikai önmérséklet mértéke eltérő (pl. teljes tiltás: bírák, ügyészek – nagyfokú politikai szabadság: közalkalmazottak) • a folyamatosan működő, professzionális tisztviselői kar kialakulásának előfeltétele • a törvényesség elve: • közhatalom gyakorlása  jogszabályok betartása és betartatása • a közszolgálati dolgozó csak azt teheti, amit a jogszabály számára előír vagy megenged • az alávetettség elve: • eltérő mértékű az egyes jogviszonyokban (szigorúbb: pl. hivatásosok)

30. 5. A közszolgálati jog speciális alapelvei • két formája: • képviseleti szerveknek való alárendeltség (a feladatokat az Országgyűlés és a képviselő-testületek határozzák meg közvetlenül vagy áttételesen) • a közszolgálati szervek hierarchikus felépítéséből eredő alávetettség • utasítási jog  végrehajtás korlátai (lásd korábban) • a karrier elve: • a zárt rendszerű közszolgálat központi eleme (előmenetel, magasabb besorolás, cím, illetmény, vezetői pozíció megszerzése) • az előmenetel törvényi szinten szabályozott (jogállási törvények) • kiszámítható életpálya • professzionalizmus: • minden közszolgálati életpálya = szakma (élethivatás)  hozzáértő, tapasztalt szakemberek (bekerülés általános/különös feltételei, érdemeken alapuló előmenetel) • szakszerűség garanciái eltérő erősségűek (erős pl. kormánytisztviselők, gyengébb pl. közalkalmazottak) • a fokozott felelősség elve: • közhatalom gyakorlása  magatartásuk megítélése szigorúbb • összetett felelősségi rendszer: fegyelmi, fokozott büntetőjogi, anyagi-kártérítési, alkotmányjogi-politikai

31. 6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere • Differenciáltság – foglalkoztatói pozícióban az állam, önkormányzat • közigazgatási közszolgálati jogviszonyok: • kormányzati szolgálati jogviszony (szakmai vezetők) • közszolgálati jogviszony • polgármesteri foglalkoztatási jogviszony (csak ha tágabban értelmezzük a közigazgatást  nem karrier-köztisztviselő) •  Jellemzői: • a közigazgatási szervvel jön létre (kivételesen más típusú szervvel, pl. rendőrség) • a jogviszony közhatalmi feladat ellátására irányul • alkalmazandó jogszabály: Kttv. • közalkalmazotti jogviszonyok: • ágazatok szerint differenciált jogviszonyok (közoktatás, felsőoktatás, közegészségügy, közgyűjtemény, szociális igazgatás, stb.) •  Jellemzői: • a jogviszony állami/helyi önkormányzati költségvetési szervvel jön létre közszolgáltatás nyújtására (nem közalkalmazott az egyházi fenntartású egyetem oktatója, magánkórház orvosa, stb.)

32. 6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény keretjellegű szabályozás, szaktörvények tartalmaznak speciális munkajogi szabályokat • hivatásos szolgálati jogviszonyok: • rendvédelmi szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem, bv., stb.), honvédségnél •  Jellemzői: • közös szabályozási alap az 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) + katonák: 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) – új Hjt. 2013. 07. 01-től • a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeket önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életük és testi épségük kockáztatásával, egyes alapjogaik korlátozásának elfogadásával teljesítik • az alapjogok korlátozásának mértéke szerint differenciálhatóak a jogviszonyok (pl. rendőrségnél, honvédségnél  országgyűlési/ önkormányzati választáson jelöltként nem indulhat, katasztrófavédelemnél, NAV-nál  indulhat) • igazságügyi szolgálati jogviszonyok: • bírói szolgálati jogviszony (2011. évi CLXII. törvény – Bjt.) • ügyészségi szolgálati jogviszony (2011. évi CLXIV. törvény – Üjt.) • igazságügyi alkalmazotti szolgálati jv. (1997. évi LXVIII. törvény – Iasz.) •  Jellemzői: • az igazságszolgáltatás függetlensége

33. 6. A közszolgálati jogi szabályozás rendszere • A szabályozás egységesítésének kérdése (egységes közszolgálati törvény megalkotása) • érvek és ellenérvek •   • Többszintűség • törvény [Kttv., ] • kormányrendelet [pl. 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet – a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól, ágazati kormányrendeletek a közalkalmazottaknál] • miniszteri rendelet • kormányhatározat [létszámzárlat, juttatások kifizetésének felfüggesztése, szervek létszámának meghatározása, stb.] • helyi szabályozás [közszolgálati szabályzat, helyi önkormányzati rendelet] • munkáltatói intézkedés [pl. a közszolgálati jogviszony létesítését további iskolai végzettséghez, gyakorlati időhöz, egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti] • a kogencia a munkáltatói intézkedésekben is tükröződik → közös megegyezés - közös alkalmazási terület - hasonló jogalanyok - központi költségvetésből kapott támogatás - egységes illetményrendszer - átjárhatóság - közös pragmatikaelemek - eltérő tevékenységek - állami kényszer alkalmazása - eltérő hierarchia - politikához fűződő viszony - összemérhetőség nehézsége - eltérő pragmatikaelemek

34. Köszönöm a figyelmet!

35.  Forrás: e-közigtad

36. Forrás: e-közigtad

39. Forrás: KSH, Intézményi statisztikák

40.  Forrás: KSH, Intézményi statisztikák

41. 

42. Kttv. 63. § (2)A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha e) a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti 66. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a 76. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. 76. § (2) A kormánytisztviselő vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. • 

43. Kttv. • 78. § (1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani (főszabály) • (2) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével: • a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg; • b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét, illetőleg a környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné • (3) A kormánytisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése • a) az életét, egészségét vagy testi épségét, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy • b) jogszabályba, a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne • (4) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha • az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy • teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy • az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. • Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti. • (5) Ha az utasítást adó a kormánytisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni.

44. (6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosultkülönvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti. (7) Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a kormánytisztviselőt az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse. (8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult. (9) A kormánytisztviselő a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 160. § (1) A kormánytisztviselő, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A munkáltató vétkes magatartásának kell különösen tekinteni, ha a kár olyan utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított kormánytisztviselő az utasítást adó figyelmét - a 78. § (4) bekezdésében meghatározott módon - előzőleg felhívta. • 

45. Államigazgatás (millió Ft) • Általános közösségi szolgáltatások • - törvényhozó és végrehajtó szervek • - pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások • - külügyek • - alapkutatás • - műszaki fejlesztés • - egyéb általános közösségi szolgáltatások • Védelem •  Rendvédelem és közbiztonság • - igazságszolgáltatás • - rend- és közbiztonság • - tűzvédelem • - büntetés-végrehajtási igazgatás és működtetés • 

46. A munkaviszony, a közszolgálati jogviszonyok, valamint a munkavégzésre irányuló polgári jogi jogviszonyok összehasonlítása

47. 