KÖTELMI JOG Általános rész

1. KÖTELMI JOGÁltalános rész 2009/2010-es tanév, I. félév

2. A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Rendszertani alapok A kötelemkeletkeztető tényállások Csonka kötelmek A kötelmi jogviszony

3. I. RENDSZERTANI ALAPOKA kötelmi jog helye a jogrendszerben Polgári jog Személyi viszonyok Vagyoni viszonyok Kötelmi jog Öröklési jog Dologi jog

4. I. RENDSZERTANI ALAPOKA dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása DOLOGI JOG • abszolútszerkezetűjogviszonyok • a jogosulttal szemben álló meghatározatlan jogalanyok • KÖTELMI JOG • relatív szerkezetű jogviszonyok • A relatív szerkezet relevanciájának csökkenése: • közérdekű kereset (popularis actio)(1996. évi LVII. versenytörvény 92.§) • termékfelelősség (1993. évi X. törvény) • egyes speciális tárgyú szerződések • mellérendelt jogviszonyban álló meghatározottjogalanyok

5. negatív tartalmú magatartásának kógens jellegű normákkal való előírásával a javak elsajátításának rendjét, azaz az állandóságot (statika) szabályozza. kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének pozitív tartalmú, diszpozitív jellegű szabályanyaga, amely a dologi viszonyok szándékolt változtatását (árucsereviszonyok) vagy a jogosult által nem kívánt változásának reparációját (kártérítés) (dinamika), a kötelezettet terhelő vagyoni felelősség alapján , igényként biztosítja. I. RENDSZERTANI ALAPOKA dologi jog és kötelmi jog összehasonlítása

6. I. RENDSZERTANI ALAPOKA kötelem fogalma, elemei • Fogalma A kötelem két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére. • Elemei: - alany = természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok, - tárgy = közvetett tárgy (dolog), közvetlen tárgy (szolgáltatás), - tartalom = a teljesítési kényszer és a kielégítés mikéntje

7. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK • KÖZHATALMI AKTUSOK • EGYOLDALÚ JOGÜGYLET • JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS • SZERZŐDÉS • JOGELLENES (KIVÉTELESEN JOGSZERŰ) KÁROKOZÁS • EGYÉB KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Csoportosításuk lehetséges: • szándékolt cél, • akaratlagosság szempontjából.

8. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok • A közhatalmi aktus kivételes és feltételhez kötött kötelemalapító tényállás. (Ptk. 198.§ (3)bekezdés) • Feltételek: • jogszabály vagy törvényes jogkörében eljáró állami vagy önkormányzati hatóság írja elő és • a szolgáltatás alanyai, valamint a szolgáltatás kellőképpen meghatározott.

9. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok • Jogszabály • Közvetlenül vagy közvetve keletkeztet kötelmet. • Közvetlenül pl.: jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztathatja (Ptk. 226.§ (2) bekezdés) • Közvetve pl.: meghatározott hivatások (orvos, ügyvéd, stb.) gyakorlása felelősségbiztosítás meglétéhez kötött

10. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK Közhatalmi aktusok 2. Hatósági határozatok • Közvetlenül vagy kivételesen, közvetve keletkeztet kötelmet. • pl.: kisajátítás, (szakértő)kirendelő határozatok 3. Bírósági határozatok • Csak a konstitutív határozatok keletkeztetnek kötelmet.pl.: • közhitelű cégbejegyzés • bírói alakító jog (Ptk. 6. §) • ítéletek: • szerződés létrehozása (Ptk. 206. §) • módosítás tartós jogviszonyokban (Ptk. 241. §) • nyilatkozattétel ítélettel való pótlása (Ptk. 5. § (3) bekezdés)

11. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKAz egyoldalú jognyilatkozat • Főszabály:egyoldalú nyilatkozat más terhére kötelezettséget nem állapíthat meg, kivéve, ha a másik fél, vagy a jogszabály erre a nyilatkozattevőt fel nem jogosítja. (alakító jog) • Ebből következően az egyoldalú kötelemalapítás ingyenes. • Esetei: • alapítványrendelés (Ptk. 74/A. §), díjkitűzés (Ptk. 592. §), kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593-596. §), végrendelet (Ptk. 623. §), hagyományrendelés (Ptk. 641. §), meghagyás (Ptk. 642. §), egyszemélyes társaság-alapítás (Gt. 167-170. §) • Az egyoldalú jogügyletre általában a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadók.

12. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA díjtűzés (Ptk. 592. §) • Csak korlátozottan visszavonható, nyilvános és egyoldalú kötelezettségvállalás valamely teljesítmény vagy eredmény létrehozásáért adandó anyagi juttatásról. • létrehozása • visszavonása • eredmény meghatározása • több jogosult igényhelyzete • elhatárolási kérdések (» pályázat, felhívás ajánlattételre)

13. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKKötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk. 593.§) • a kötelmi jog sajátos, hézagpótló intézménye • célhoz kötött felajánlás, amelynek kifejezetten közérdekűnek kell lennie (» a közérdekű cél mint feltétel) • kötelező írásbeli forma • ingyenesség • visszavonás lehetősége (» ld. clausula rebus sic stantibus szabály alkalmazása) • a jogviszony megszűnése

14. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA tartozáselismerés (Ptk. 242.§) • A jogosulthoz intézett (címzett), írásbeliséghez kötött egyoldalú akaratnyilatkozat, amelyben a kötelezett elismeri, hogy a címzettel szemben kötelezettsége áll fenn. • Jogkövetkezmények: • megfordul a bizonyítási teher • a tartozáselismerés megszakítja az elévülést

15. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA jogalap nélküli gazdagodás(361-364.§§) • Cél: a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása. • Fogalma (törvényi tényállása): Ptk. 361.§ (1) bekezdés » „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” • Konjunktív feltételek(!): • vagyoni előny, • vagyoni hátrány (tényleges vagyoncsökkenés, vagyonszaporulat elmaradása), • okozati összefüggés az előny és hátrány között, • jogalap hiánya» nincs a gazdagodást indokoló jogcím!

16. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA jogalap nélküli gazdagodás • Alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek • tartozatlan fizetés (pl. helytelen átutalás) • okafogyott szolgáltatás (jogalap megszűnte vagy eredmény meghiúsulása folytán) • törvénybe vagy jó erkölcsbe ütköző szolgáltatás • valaki más dolgával jogellenesen rendelkezik • térítési igények (túl-, ráépítés, bitorlási helyzetek) • elszámolási helyzetek

17. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA jogalap nélküli gazdagodás • A visszatérítési kötelezettség alakulása • főszabály: „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” (361.§(1) bekezdés) • kivétel: „Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett (…)” • alkivétel: „(…) kivéve, ha • számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy • rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.” (361.§ (2)bekezdés)

18. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA jogalap nélküli gazdagodás • DE: kivétel az alkivétel alól: „Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.” (Ptk. 362. §) • Állam javára marasztalás jogalap nélküli gazdagodásnál » „Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköző magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti meg.” (Ptk. 361. § (3) bekezdés)

19. II. KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKA jogalap nélküli gazdagodás • A visszatérítés módja és mértéke • surrogatio elve » elsődlegesen a dolog, már meg nem lévő dolog helyett annak értéke, vagy a helyébe lépő más dolog szolgál a visszatérítésre • esedékesség alakulása • költségek visszatérítése, hasznok kiadása • kártérítési felelősség » különbség a jóhiszemű és a rosszhiszemű gazdagodó felelőssége között! • másodlagos helytállás » a „megajándékozott” harmadik személy is helytállással tartozik! • igényérvényesítés, bizonyítási teher

20. III. CSONKA KÖTELMEK „Vannak olyan kötelemszerű helyzetek is, amelyekből hiányzik a kötelem fogalmának egyik eleme: az alany, a szolgáltatási kötelezettség vagy a bírói érvényesíthetőség.” (Szászy I.) Általános jellemzők Olyan kötelmek, ahol a jogviszony valamely eleme, így: • az alanya, • a szolgáltatási kötelezettség, vagy • a kikényszeríthetőség hiányzik.

21. III. CSONKA KÖTELMEKAlanytalan kötelmek • Valamely alany hiányzik a kötelemből. • Tipikus esete: alvagyonok közötti elszámolási helyzetek. Pl.: • fedezetlekötés bankszámlán; • különvagyon és szerzeményi vagyon, ill. • örökhagyó szerzeményi és ági vagyona közötti elszámolási viszony.

22. III. CSONKA KÖTELMEKIgényhelyzet hiánya • Naturalis obligatio fajtái: • szűk értelemben vett természetes kötelmek (A) • elévült követelések (B) • egyéb, igényállapotot nélkülöző helyzetek (C) A. NATURALIS OBLIGATIO (Ptk. 204.§) •  Játékból és fogadásból eredő követelések Kivételek: • ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le igényérvényesítés lehetséges; • tiltott szerencsejátékok következménye a semmisségin integrum restitutio

23. III. CSONKA KÖTELMEKIgényhelyzet hiánya – naturalis obligatio • kifejezetten játék vagy fogadás céljára adott (reálügylet) vagy ígért (konszenzuál ügylet) kölcsönből eredő követelések • azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja (kocsmai hitel, ld. 1928. évi II. törvény [uzsoratörvény]) Joghatás: • bírósági úton nem érvényesíthetők, ezt a jellegét hivatalból kell figyelembe venni • biztosításukra kötött szerződés semmis • az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni jogalap nélküli gazdagodás címén

24. III. CSONKA KÖTELMEKIgényhelyzet hiánya - elévülés B. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK (Ptk. 324.-327.§) • Az elévülés fogalma Az elévülés jogviszony módosítására alkalmas jogi tény, amely egy negatív alakító jog, az elévülési kifogás révén érvényesül. Az elévült követelések keletkezésükkor még érvényesíthetőek voltak, időmúlás következtében azonban az igényhelyzet megszűnt.

25. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés • Az időmúlás kettős hatása: elévülés: az alanyi jog igényállapota megszűnik; jogvesztés: maga az alanyi jog szűnik meg. • Az elévülés intézményének jogpolitikai indokai: • jogbiztonság • adós védelme • bíróságok mentesítése N.B.: A tulajdonjogi igények nem évülnek el!!! (Ptk. 115. § (1) bekezdés)

26. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés 4. Az elévülés joghatása: • a követelés elévülésére a bíróságok előtt hivatkozni kell elévülési kifogás; • a követelés elévülése a kézizálogból való kielégítést nem akadályozza; • óvadékkal biztosítható; • beszámításra alkalmas lehet.

27. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés • Az elévülési idő Általános » 5 év Speciális elévülési idők: Jogszabály vagy a Felek megállapodása szerint: • Rövidebb elévülési határidőben megállapodhatnak írásban. Korlát: Ptk. 308.§ (4) bekezdés:fogyasztói szerződésben a 2 éves szavatossági igényekre vonatkozó elévülési határidő megrövidítése semmis, kivéve használt dolog esetében (ekkor min. 1 év) • Hosszabb: 1 évnél rövidebb határidőt a felek legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatnak, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.

28. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés • Az elévülés kezdete: az esedékesség időpontja. Pl.: • Jogalap nélküli gazdagodás: • ha jóhiszemű: a visszakövetelés időpontja • Ha rosszhiszemű: a gazdagodás időpontja • Szerződés lejárta – teljesítés időpontja • Kártérítési követelés: károkozás bekövetkezte.

29. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés • Az elévülés nyugvása (Ptk. 326.§ (2) bekezdés) „Ha a követelést a jogosult menthetőokból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül – 1 éves, vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.” • hosszan tartó öntudatlan állapot; • cselekvőképtelen és nincs törvényes képviselője; • rejtett hiba (Ptk. 308.§ (2) bekezdés).

30. III. CSONKA KÖTELMEK Igényhelyzet hiánya - elévülés • Az elévülés megszakadása (Ptk. 327.§) Ha egyes jogi tények, • a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás; • a követelés bírósági úton való érvényesítése; • megegyezéssel való módosítása (ideértve az egyezséget is); • a tartozásnak a kötelezett általi – akár szóbeli – elismerése; • a kötelezettnek az engedményezésről való értesítése megszakítják az elévülést, akkor az elévülés újból kezdődik.

31. III. CSONKA KÖTELMEKIgényhelyzet hiánya C. EGYÉB,IGÉNYÁLLAPOTOTNÉLKÜLÖZŐ HELYZETEK • jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodó, ha a gazdagodástól még azelőtt elesett, mielőtt a dolgot tőle visszakövetelték; • szokásos mértékű ajándék nem követelhető vissza (Ptk. 582. § (5) bekezdés)

32. III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás (compensatio) A beszámítás jogszüntető magánjogi kifogás – alakító jog. 1.   Beszámítás feltételei: • a jogosulttal szemben fennálló (kölcsönösség) • egynemű és • lejárt követelését • a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámítja. További feltételek: • jogszabály kivételt ne tegyen; • azonos jogalapból származzanak a követelések.

33. III. CSONKA KÖTELMEK Szolgáltatási kötelezettség hiánya: beszámítás • A beszámítás korlátai: • céljellegű (alimentációs) szolgáltatások; • tartási, életjáradéki és baleseti járadékkövetelések (PK 34.) • szándékosan okozott kárköveteléssel szemben; • bírósági úton nem érvényesíthető követelések – kivéve: elévült követelések bizonyos köre; • felek megállapodása is kizárhatja a beszámítást.

34. III. CSONKA KÖTELMEKKényszerkötelmek IV. Kényszerkötelmek Közhatalmi aktus hatására előálló kötelmi helyzetek Pl. • jogszabályi parancsra: szerződéskötési kötelezettség (Ptk. 206. §) • kényszeregyezség (ld. 1991. Évi XLIX. törvény a a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról)

35. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAIA kötelem alanya, mint az akaratnyilatkozat kifejezője • Személyhez tapadó, ill. képviseletet tűrő nyilatkozatok Főszabályszerűen bármely akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában helye van képviseletnek. Ptk. 219. § • akaratnyilatkozat tételére csak ember képes, • jogi személy csak képviselő útján tehet nyilatkozatot, • természetes személy képviselőt igénybe vehet, a kizárólag személyesen tehető nyilatkozatok kivételével: pl. végrendelkezés,házasságkötés, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

36. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAIA képviselet általános szabályai(Ptk. 219-221. §) • Fogalma: helyettesítés akaratnyilatkozat tételében, illetve elfogadásában. • Az akaratnyilatkozatot a képviselt nevében, annak javára illetve terhére a képviselő teszi meg. • A képviselő a képviselt személy érdekeinek hordozója, ezért az érdekellentét összeférhetetlenséget keletkeztet. • Képviselő bárki lehet, aki az ehhez szükséges belátási képességgel rendelkezik. • A képviselet lehet: általános, különös. • Képviselet több személy is elláthat együttesen vagy önállóan.

37. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai A) Ügyleti képviselet Meghatalmazással jön létre, amely • egyoldalú, (mert nem függ az elfogadástól) • címzett, (mert a képviselőhöz szól) • ingyenes akaratnyilatkozat. Érvényességéhez ugyanolyan forma szükséges, amilyen a meghatalmazott által teendő akaratnyilatkozathoz is kell. A meghatalmazás megszűnik: • visszavonással ( közölni kell a meghatalmazottal és a harmadik személlyel ). • akaratnyilatkozat megtételével v. elfogadásával • bármelyik fél halálával.

38. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai B) Szervezeti képviselet Szükségszerű képviselet, ahol az akaratnyilatkozat joghatása arra feljogosított személyhez kötött. • Jogalapja: • társasági szerződés, • alapító okirat, • alapszabály, • jogi norma. • Jogi személy állandósított részképviseleti jogot adhat meghatározott beosztást betöltő személyeknek. • Vélelmezett képviselet a jóhiszemű vevő védelmében (Ptk 220. § ).

39. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai C) Törvényi képviselet • A belátási képesség hiánya, csökkent volta cselekvőképességet korlátozó és kizáró gondnokság alá helyezéshez vezethet(Ptk. 14-21.§) vagy életkor okán. • Ügyei vitelében akadályozott, távollévő személy számára történő gondnokrendelés(Ptk. 224. §), aki ismeretlen helyen tartózkodik vagy ismert helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van • Hivatalból vagy valamely érdekelt fél ill. hatóság kérelmére a gyámhatóság rendeli el. • Cselekvőképességet nem érintő gondnokság. • A gondnok általános hatáskörű vagyonkezelő.

40. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai A képviselet alapja, fajai • Eseti gondnokság (Ptk. 225.§ ) meghatározott ügyben • ha a szülő, gyám, gondnok nem járhat el; • sürgős esetben, ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek nincs törvényes képviselője; • vagy ha távollevő személy jogainak megóvása érdekében szükséges.

41. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A képviselet általános szabályai Összeférhetetlenség, álképviselet • Összeférhetetlenség a képviselet körében A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.(Ptk. 221. § (3) bekezdés) • Az álképviselet és jogkövetkezményei • Amennyiben valaki jogalap hiányában, vagy a terjedelmét átlépve lát el képviseletet álképviseletről beszélünk. • Jogkövetkezmények: - érvénytelenség, • - kártérítési felelősség • (jó- vagy rosszhiszemű álképviselő). A képviselt utólagos jóváhagyása megszünteti az álképviseletet.

42. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAIAz akaratnyilatkozat értelmezése Az alanyok jognyilatkozata tartalmi vitájának feloldását szolgálja. • nyilatkozati elv elsődlegessége • „A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosanelfogadott jelentése szerint értenie kellett.” (Ptk. 207. § (1) bekezdés) • akarati elv » a nyilatkozó fél szándékát tekinti elsődlegesnek; főként ingyenes ügyletek esetén alkalmazandó • ászf kidolgozójával szerződő fél érdekét védő értelmezés (Ptk. 207.§ (2) bekezdés) • fogyasztó védelmét szolgáló értelmezés

43. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAIAz akaratnyilatkozat értelmezése • joglemondás értelmezése • „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.” (Ptk. 207. § (2) bekezdés) • a rejtett indok jogi sorsa • „A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.” (Ptk. 207. § (5) bekezdés) • színlelt ügylet jogi sorsa. • „A színlelt szerződés semmis; ha pedig más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.” (Ptk. 207. § (5) bekezdés)

44. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY AKÖTELEMBENegyidejű többalanyúság egyidejű többalanyúság = ha akár a jogosulti, akár a kötelezetti pozícióban azonos időpontban több személy áll 1) OSZTOTT KÖTELEM (Ptk. 334. § (1) bekezdés) Osztott kötelem keletkezik akkor, ha • osztható szolgáltatással többen tartoznak, illetőleg • osztható szolgáltatást többen követelnek egyszerre, úgy, hogy • mind a kötelezettségek, mind a tartozások egymástól elválaszthatók.

45. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY A KÖTELEMBENegyidejű többalanyúság • (JOGOSULTI) EGYÜTTESSÉG (Ptk. 334. § (3) bekezdés) • Együttesség esetén a nem osztható szolgáltatást az egyszerre jelenlévő jogosultaknak kell teljesíteni. • Pl. pénzkövetelésre létesített zálogjog (a zálogjogosult és az elzálogosított követelés jogosultja) • A késedelmes teljesítést bírói letétbe helyezéssel lehet elkerülni, ha az a jogosult személyében bizonytalanság van. Pl. bizonytalan a jogosult kiléte, fellelhetősége. • Bármelyik jogosult követelheti a bírói letétbe helyezéssel való teljesítést valamennyiük javára. • Bírói letét tárgya csak pénz, értékpapír vagy okirat lehet. (Ptk. 287.§)

46. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY AKÖTELEMBENegyidejű többalanyúság • EGYETEMLEGESSÉG (Ptk. 335-338. §) A) Jogosulti egyetemlegesség • Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy a szolgáltatás egészét bármelyikük követelheti. (Ptk. 335.§) Külső jogviszony: • bármelyik jogosult követelheti a teljesítést, • bármelyik jogosult kezéhez való teljesítés objektíve kötelezettségszüntető hatályú, • objektív hatályú, ha a követelés érvényesítésére bármelyik jogosult nyilatkozatot tesz (teljesítésre való felszólítás, választási jog gyakorlása, szavatossági igény érvényesítése)

47. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY AKÖTELEMBENegyidejű többalanyúság • Objektív hatályú a jogosult késedelme és a szolgáltatás lehetetlenné válása • A jogosulti igény csak akkor évül el, ha az elévülés minden jogosult vonatkozásában beállt. • Bármelyi jogosult perindítása esetén a kötelezett annak jogerős befejezéséig a többivel szemben is megtagadhatja a teljesítést. Belső jogviszony: elszámolási helyzet: egyenlő arányban illeti őket a szolgáltatás főszabályként

48. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY AKÖTELEMBENegyidejű többalanyúság B) Kötelezetti egyetemlegesség • Minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik mindaddig, amíg a jogosult nem kapott teljes kielégítést. (Ptk. 337. §) • Fontos hitelezővédelmi eszköz! Alapja: • jogszabály • készfizető kezesség (Ptk. 272.§ (2) bekezdés) • többek általi károkozás (Ptk. 344.§ (1) bekezdés) • örököstársak felelőssége a hagyatéki osztály előtt és után a közös hagyatéki tartozásokért (Ptk. 683. § (1) bekezdés) • jognyilatkozat.

49. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY AKÖTELEMBENegyidejű többalanyúság Külső jogviszony • Objektív hatályú tények: • kifogások (bármelyik kötelezett hivatkozhat rá) • szerződésszegés (bármelyik kötelezett teljesítését el kell fogadnia a jogosultnak) • teljesítés • beszámítás (csak a saját követelését) • jogosulti késedelem • Szubjektív hatályú tények: tartozás elengedése a jogosult által, halasztás engedélyezése, egyezségkötés.

50. IV. A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAITÖBB ALANY AKÖTELEMBENegyidejű többalanyúság Belső jogviszony: „számadási kötelem” (ld. Grosschmid) Az alapjogviszony dönti el: • az egyes kötelezettek szolgáltatási mértékét (nincs egyetemlegesség!) és • A kötelezettek egymással szemben fennálló megtérítési igényét. • törvényi engedmény!