Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB

1. Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttereHamecz Istvánügyvezető igazgatóMNB

2. Miről fogunk beszélni? • A monetáris politika intézményi kerete, célja • A gazdasági folyamatok értékelése • Inflációs kilátások 2004-2005-re

3. A monetáris politika intézményi kerete • Árstabilitás: • Jogi kötelezettség: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése, fenntartása • EU harmonizáció: elsődleges cél minden tagországban • Függetlenség : • Közgazdasági indok: rövidtávon létezhet átváltás az infláció és a növekedés között  időinkonzisztencia: a kormányzatnál hosszabb horizontra tekintsen előre a monetáris politika  függetlenség

4. A jegybank elsődleges célja: • Jegybanktörvény: az árstabilitás elérése és fenntartása • Árstabilitás = az az inflációs szint, amely mellett tartósan a legmagasabb gazdasági növekedés érhető el • Árstabilitás Magyarországon = 3% körül

5. Miért fontos a vállalkozóknak az árstabilitás? • Árstabilitás = kiszámíthatóság • Árazási döntések • Beruházási döntések • Fair bérmegállapodás • Árstabilitás = tartósan alacsony kamatok

6. Miért fontos az MNB-nek a vállalkozók bizalma? • Az inflációs várakozások szerepe • önbeteljesítő • Bizalom = olcsóbb dezinfláció • alacsonyabb kamatszint • kisebb kibocsátási veszteség

7. A monetáris rezsim 2 pillér: • Inflációs célkitűzés rendszere: 1-2 évre előre meghatározott cél, toleranciasávval • Árfolyamsáv: +/-15%-os ingadozási sáv, közös felelősség a kormánnyal • Adottság: liberalizált tőkemozgások

8. Hogyan működik a jegybank? • Célok: a kormánnyal közösen • Egyéb gazdaságpolitikai célok • Konvergencia program • Inflációs célok 1,5-2 évre előre • Hogyan érjük el (nincs teljes eszközfüggtelenség): • A kormány limitálja az árfolyam ingadozását: árfolyamsáv • Sávon belül: önálló kamatdöntések • A jegybanki kamatpolitika célja: a kijelölt inflációs pálya elérése

9. Az inflációs célkövetés alakulása

10. Árfolyam domináns szerepe • Magyarország kis nyitott gazdaság, meghatározó az EU (euró) súlya a külkereskedelemben • Importált infláció közvetlen hatása • Közvetett hatás a nettó exporton, aggregált keresleten keresztül • Tartós fogyasztási cikkek aránya 25% a fogyasztói kosárban • Pénzügyi közvetítés mélysége alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságokban

11. Konjunktúra és munkapiac

12. Reálgazdasági konjunktúra: élénkülés eltérő dinamikával • Erős külső keresleten alapuló vállalati konjunktúra • Élénk ipari termelés és értékesítés • Magas beruházás • Bővülő export, növekvő piaci részesedés • Lassuló lakossági fogyasztás és beruházások • Fogyasztási hajlandóság csökken • Jelzáloghitelezés szigorításai • Gyors GDP-növekedés

13. A gazdasági növekedés összetevői

14. Enyhülő munkapiaci feszültségek • Mérséklődő bérinfláció • Lassuló termelékenység • Csökkenő munkakereslet • Feldolgozóipar: létszám-csökkenés, ugyanakkor a munkaintenzitás emelkedése • Piaci szolgáltatások: létszám-alkalmazkodás a romló jövedelmezőség hatására • Csökkenő fajlagos munkaköltség

15. Bérinfláció és fajlagos munkaköltség a versenyszektorban(évesített negyedéves növekedési ütemek) • Forrás: MNB becslés KSH adatok alapján

16. Inflációs kilátások • Csökkenés bázishatás miatt • 2004-ben a feldolgozatlan élelmiszerek • 2005 elején az indirektadó-emelések hatása kerül ki a bázisból • Maginfláció csökkenése • Költségoldalról: fajlagos bérköltségek mérséklődése

17. Az inflációs „legyezőábra”