230 likes | 343 Views
Szegő Szilvia. Életpálya jövedelmek és a gyermekkor (ifjúkor), illetve az idős kor finanszírozása.
E N D
Szegő Szilvia Életpálya jövedelmek és a gyermekkor (ifjúkor), illetve az idős kor finanszírozása
Az alacsony foglalkoztatottság és az öregedés hatása a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságáraAugusztinovics Mária: a legnagyobb kihívás a munkaerőpiac, avagy mi fenyegeti a nyugdíjrendszereket című írása alapján Tétel: • A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát elsősorban az alacsony foglalkoztatottság és nem az öregedés fenyegeti, különösen a jelen magyarországi népesedési szerkezet miatt
1990-2012 között kivételesen alacsony függőségi ráta Magyarországona népesség kivételesen fiatal korösszetételű (a kedvezőtlen korabeli termékenység ellenére) Y fiatalkori 0-15 / 16-61 O időskori 62+ / 16-61 T teljes Y + O
Magas demográfiai függőségi ráta a XX. század elején, majd hullámzóan csökken, és a 2010 után bekövetkező emelkedéssel is„csak” a XX. Sz elejét fogja megközelíteni • A demográfiai teljes függőségi ráta a következő: a 19-62 évesek száma osztva a 0-18 évesek és a 63 évnél idősebbek számával • a xx. században ez napjainkig – hullámzóan - de tendenciájában csökkent • Az 1990-es évek elején még 100 munkaképes korúnak közel 90 embert kellett eltartania • Ez 1940 körül 70 körülire csökkent, majd valamelyest emelkedett újra. • 2050-re megközelíti az 1990-es évek elejei szintet
A XX. században gyerekek helyett időseket tartunk el Közben a függőségi ráta szerkezete gyökeresen megváltozik: • Az 1990-es évek elején 1 eltartott idősre mintegy 9 eltartott gyerek jutott • 2050-re várhatóan 1 eltartott idősre megközelítőleg 1 eltartott gyerek jut majd
Miközben jó a teljes függőségi ráta, az 1 foglalkoztatottra jutó nyugdíjasok száma gyorsan nő O időskori demográfiai ráta R1 nyugdíjasok / aktív keresők R2 nyugdíjasok / foglalkoztatottak
Miközben a demográfiai ráta alig nőtt (1 munkaképeskorúra negyed nyugdíjas jut), a rendszerfüggőségi ráta közel duplájára nőtt (1 foglalkoztatottra fél nyugdíjas jut) • 1980 1990 2001 1 Népesség 16-61 efő 6586 6341 6522 2 Foglalkoztatott efő 5458 4880 3859 3 Aktívitási ráta (2/1)% 82.9 77.0 59.2 4 Népesség 62+ efő 1654 1721 1853 5 Nyugdíjas1 efő 1342 1704 1866 6 Nyugd.ráta (5/4)% 81.1 99.0 100.7 7 Demog.ráta (4/1)% 25.1 27.1 28.4 8 Rendszerfüggős.(5/2)% 24.6 34.9 48.4 1 saját jogú öregségi + özvegyi (rokkant
„Egy dolog azonban nagyon is összefügg az öregedéssel: a járulék.” • Egy szerencsés átlagférfi pályája : • kereső nyugdíjas az • szakasz szakasz özvegy • Évek száma 40 15 5 Pont/év 1 0.6 0.12 Összes pont 40 9 0.6 • Összes aktiv 40 össz ny 9.6 • Nyugdíj járulék: 9.6 / 40 = 24 százalék • Plusz 1 év élet: 40 16 5 • Összes pont 40 9.6 0.6 • Nyugdíjjárulék: 10.2 / 40 = 25.5 százalék • vagy: 60 helyett 56 % relatív nyugdíj
A járulék mértéke nagymértékben függ a várható élettartamtól, illetve a nyugdíjas évek számától • Tehát egyetlen év élettartam hosszabbodás • 1,5 százalékponttal megnöveli a járulékot, vagyis azt, amit a keresőkori jövedelemből meg kell takarítani, vagy, • ha a járulékot változatlannak akarjuk tartani, akkor • a nyugdíj az átlagos keresetnek már nem 60, csak 56%-a lesz.
Megoldja-e a nyugdíjrendszer problémáját, hogy 65 évre emeljük a nyugdíjkorhatárt? • Augusztinovics: „Azt állítom tehát, hogy emelkednie kell a nyugdíjjáruléknak, és nem azért, mert sokan vannak/lesznek az öregek (most még nincsenek is sokan), • hanem azért, mert azok, akik jelenleg keresők, tovább fognak élni. A saját életükre hosszabb nyugdíjas szakasz jut majd, • hacsak nem emelkedik a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal, amely gazdasági okok miatt is teljesen valószínűtlen.” (Mit old meg tehát az, hogy jelenleg gyorsított ütemben 65 évre emeljük a nyugdíjkorhatárt? – az előadó kérdése)
Mennyivel lesz kevesebb a nők nyugdíja, ha csak biztosítási alapon számolunk? • A következő táblázat a nők és férfiak nyugdíjpont szerzését mutatja be a munkában töltött évek számától és keresetük alapján fizetett járulékaiktól függően • Forrás: Augusztinovics M. (2003): Generációs átrendeződés a munkaerő-piacon és a járulékfizetés (nem lett publikálva).Augusztinovics (2003, 26. o.).
Férfiak Nők • SzÉv N A ß P r N A ß P r • 1945 1,839,361,37153,9454,725,436,620,91433,4753,8 • 19460,838,091,38852,8453,218,837,150,87432,4754 • Össz133,7411,23350,5757,9160,235,110,94233,0653,9 • Jelmagyarázat: Szév: születési év N: 1996 – 2002 között nyugdíjba vonultak száma, születési évenként és összesen, ezer fő • A: szolgálati évek átlagos száma • ß: relatív kereseti szint pályaátlaga • P: az elért nyugdíjpontok átlagos száma • r: átlagos életkor nyugdíjba vonuláskor
A korábbi nyugdíjrendszer a nők irányában túlzottan kiegyenlít, az új nyugdíjrendszer a női életpályát bünteti • A korábbi tábla a férfiak és a nők nyugdíj jogosultságainak különbségeit mutatja be • Következtetés: Kiegyenlítő rendszerek nélkül a nők nyugdíja - a szerzett nyugdíj jogosultság alapján (alacsonyabb bér, kevesebb szolgálati idő) – a férfiakénak csupán kétharmada lenne (33.06/50.57) • Az új nyugdíjrendszer megszünteti a kiegyenlítő rendszereket (Javaslat, ennek megvitatása)
A nyugdíjrendszer vegyes rendszer: biztosítási és szolidaritási elemek együttese • A jelenlegi rendszerben meggyengült a biztosítási elem több ok miatt: • A nyugdíjrendszer egyik célja az időskori szegénység kivédése: • alacsony átlagos nyugdíj mellett ez jelentős újraelosztást követel meg a magasabb nyugdíjasoktól az alacsonyabb nyugdíjasok felé – a biztosítási alapon kapható nyugdíj létminimum alatti lenne viszonylag nagy • A női életpálya – gyermekvállalás, családi terhek - alapján kapható nyugdíjakra ez hatványozottan igaz, kiigazítás egy végbe a női nyugdíjasok javára • Más ok: a nyugdíjrendszert összekuszálta a választási célokból módosítgatott nyugdíjrendszer • A nyugdíjreform okozta veszteségek az állami nyugdíjrendszerben tovább növelte a nyugdíjrendszer működésének kiszámíthatatlanságát • A nyugdíjrendszer másik célja az érdekeltség fenntartása a részvevők részére: a nyugdíj a várományosok részére kiszámítható és méltányos legyen: magasabb járulékfizetéshez arányosan több nyugdíj tartozzék
És a gyermekkor, illetve munkába állásig eltelt tanulmányi, tapasztalatszerzési, munkakeresési kor finanszírozása? • Az életpálya elejének finanszírozására még nem alakult ki olyan biztosítási típusú rendszer, mint a nyugdíjrendszerben • A nyugdíjrendszer is kevert (szolidaritási, biztosítási típusú elemek keveredése)
A bruttó bér (szuper bruttó) kb. 25 százaléka 40 éves munkaviszony után finanszíroz 15 év nyugdíjas kort. Akkor mekkora rész finanszírozza a gyermekkort a munkába állásig?? Tétel: • ha lenne gyermekjárulék, akkor annak magasabbnak kellene lennie, mint a nyugdíjjárulék, mivel az életpályának a gyermekkor drágább, mint az időskor. • Lásd erről Augusztinovics Mária életpálya modelljét • Baranyai István számításait a gyermekek költségeiről • A „the cost of children” kiterjedt nemzetközi irodalmát • Tárki számításait a gyermekekre fordított családi és állami kiadásokról (pénzbeli, természetbeni munka költségeket együttesen számítva).
A gyermekkorunk finanszírozására a nyugdíjjáruléknál is többet kell fizetnünk aktív korunkban (ez jelenleg láthatatlan csatornákon történik) A modell fő számai az újraelosztásra: • Gesztáció életpálya pénze +19.5 % a GNP%-ában • Az idős korúak életpálya pénze +10.6 % • A produktív kor életpálya finanszírozásra újraelosztott pénze – 11.5 % • Ha tehát a gyermekek finanszírozására – az időskorhoz hasonlóan járulékot kellene fizetni, akkor annak mintegy 1.7-szer (19.5/10.6) nagyobbnak kellene lennie a nyugdíjjáruléknál A következő dia Augusztinovics Mária modelljét mutatja be, a generációk közötti újraelosztást részletezve
Pályajövedelem és pályajárulék • Pályajövedelem - egy generáció életpálya produktuma, illetve az azt finanszírozó jövedelem, mely a generáció teljes életpályájának fenntartásához szükséges (az a pályajövedelem, amely a gyermekkort és az időskort is finanszírozza). • Pályajárulék: a jövedelem alapján fizetett olyan járulék, mely adott foglalkoztatás mellett a nyugdíjas éveket és a gyermekkort is finanszírozza szokásos módon • A nyugdíjas években a foglalkoztatottak jövedelmének kb 60 százaléka a nyugdíj szokásos mértéke • A gyermekkor finanszírozására nem alakult ki pálya járulék, a gyermekeket mintegy kétharmadban a család, egyharmadban az állam a befizetett adókból finanszírozza • Pályajárulék ha megvalósulna – olyan járulék lenne, amely a teljes életpályára és nem csak a nyugdíjas évekre számítódna, amely tehát a nyugdíjas kort és a gesztációs kort is finanszírozná. • Nevezzük a gesztációt finanszírozni képes járulékot gesztációs járuléknak.
Pályajövedelem és a gesztációs járulék (14%) megbecsülése: Miért? • Valós nyugdíjas pályajárulék, amely finanszírozni képes 40 év munkaviszony mellett 15 év nyugdíját (a kortársak jövedelmének 60 százalékával számítva a nyugdíj nagyságát): 24 %- (lásd Augusztinovics Mária modelljét), a pályajövedelem százalékában • Elképzelt gesztációs járulék (a nyugdíjjárulék 1.7-szerese (lásd korábbi okfejtésünket: ami azt mutatja, hogy a 2. körben jelentős mértékben nagyobb újraelosztás történik a fiatalok javára, mint az idősek javára) 42 % (a 20 év gyermeki és ifjú évre) 3. Mivel a fiatalok fogyasztásának egyharmadát finanszírozza az állam, a 41 százalék egyharmadát kellene gesztációs járulékként befizetni, ami 42/3=14% 4. Ha tehát a gesztációs korra is bevezetnénk a járulékot, a nyugdíj és gesztációs járulék együtt mintegy 40 % lenne (24+14)
Életpálya finanszírozás és nem szociális támogatás a nyugdíj és a gyermek (gesztációs) ellátás – tegye azt család, vagy együtt élő generációk, és/vagy az állam A gesztációs kor finanszírozásában a biztosítási típusú rendszerek (még?) nem épültek ki. Helyette úgynevezett családtámogatási, illetve gyermekekkel kapcsolatos kedvezmények alakultak ki. (Az önsegélyező típusú korakapitalizmusbeli rendszerekben a segélyezés a munkavállalón túl kiterjedt gyermekeire is. A gyermeket a reprodukció feltételének tekintették és nem egyéni allűrnek, „egyéni szociális problémának”.) Az életpálya modell filozófiája: a gyermeklét az életpálya része, az nem egyéni „baleseti kockázat. Az ugyanis bizonyos, hogy az ember életpálya modellje hosszabb improduktív szakaszokkal kezdődik és végződik.
Az életpálya finanszírozás intézményei – a kölcsönösségi elvtől a gondoskodj magadról elvig • A család: az életpálya finanszírozás az emberi létmóddal összefüggő intézménye: a család, a szülő gyermek kapcsolat többgenerációs kölcsönösségi elven működő modellje (ezt a modellt a jól működő nyugdíj biztosítási rendszer sem nélkülözi mindmáig) • A baráti és egyéb szívességi kapcsolatok • Civil önsegélyező egyesületek: a nagycsalád szétbomlásával már a XV. Században terjedő és máig is létező önsegélyező egyletek, egyesületek. • A munkahely: fizeti a munkavállaló társadalom-, és/vagy magánbiztosítását, munkahelyi szociális intézményeket tart fenn • A családbarát munkáltató-munkavállalói kapcsolatok • Állami társadalombiztosítás • Magán biztosító intézmények
Vitára bocsátott téma • Milyen kapcsolatot tart jónak az életpálya finanszírozásban a szolidaritási és a biztosítási elemek között: • 1. Ne keveredjenek a szolidaritási és biztosítási elemek, a rendszer ne legyen vegyes • Augusztinovics megoldási javaslata erre: legyen állampolgári jogon járó alapnyugdíj (ha pl. valaki nem mutat fel 20 év munkaviszonyt, ne maradjon ellátatlanul, mint ez a hamarosan érvénybe kerülő rendszerben lesz) • Simonovics András javaslata: a szolidaritásra nem az állami alapnyugdíj, hanem a rászorultsági elven működő segély rendszer a jó megoldás 2. Szegő Szilvia: Az emberi létmód alapvetően kölcsönösségi viszonyokra épít, és az életpályának alapvető társadalmi intézménye a család. Ezért az életpálya finanszírozás csakis mint a szolidaritási és biztosítási rendszer keveréke létezhet (lásd pl. a nők nyugdíját a férfiakéhoz képest egy szolidaritást nélkülöző rendszerben: ma még a férfiak nem szülnek, de ez is talán megoldható lesz?)