Immunológia

1. Immunológia

2. I. Az immunbiológia jelentése, származtatása, használatának kezdete - A biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága - A kifejezés a latin immunitas szóból származik - Eredeti jelentése mentesség, átvitt értelemben védettség - Az orvostudományban Ehrlich óta használják

3. II. Az immunrendszer alapfunkciója és működése - Különbséget tud tenni a saját- és nem saját struktúrák között - A különböző struktúrákra eltérően reagál - Az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és „végrehajtó” feladatokat ellátó rendszer

4. III. Jelentősebb fogalmak - Antigén: olyan struktúra, amelyet a funkcionálisan érett adaptív immunrendszer felismer - Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet - Immunhomeosztázis: a magasabb rendű szervezetek immunrendszerének hatékony működése

5. 1. Az immunhomeosztázis jelentése

6. 2. A vér alakos elemeinek eredete

7. IV. Az adaptív immunrendszeraktiválódásaAz adaptív immunválasz kialakulása

8. 1. Az adaptív immunrendszer törzsfejlődése - Ráépült a természetes immunrendszerre - Az ősibb védekező rendszer olyan struktúrákat és mintázatokat ismer fel, amelyek a kórokozókra jellemzőek

9. 2. Adaptív immunrendszer aktiválódása - A szervezetbe bejutó patogének először a természetes immunrendszer elemeivel találkoznak - Az adaptív immunrendszer csak napokkal később aktiválódik - A folyamat eredménye a kórokozókkal szembeni védelem, a saját, megváltozott struktúrák elpusztítása

10. V. Adaptív immunválasz fázisai1. Afferens (kezdeti) fázis - antigén felismerése - a patogént antigénprezentáló sejtek veszik fel • antigének felismerése T-sejtekkel 2. Centrális (központi) fázis - az információ továbbítása • a folyamat fajlagos 3. Efferens (végrehajtó) fázis - az immunválasz aktiválódása

11. IV. Az immunrendszer felépítése 1. Az immunrendszer sejtjei - nagy számban fordul elő - nem tömörülnek egyetlen szervbe, minden szövetben megtalálható - jelentős részük a nyirokszervekbe tömörül 2. A klónszelekció elve - ahhoz, hogy a limfociták találkozhassanak az antigénnel, állandó „őrjáratot” kell folytatniuk - az antigént a másodlagos nyirokszervekben ismeri fel néhány lim. - minden limfocita egyféle specifitással rendelkező receptort hordoz

12. Limfocitaklónok szelekciója

13. 3. Az immunrendszer sejtjei Limfociták: - immunhiányos állapotban a limfociták száma csökken - elsődleges nyirokszervekben intenzív osztódás révén jönnek létre - nagy számban keletkeznek - a központi nyirokszervekből a perifériára kerülő sejtek néhány napon belül elpusztulnak (nem találkoznak antigénnel) - azok, amelyek antigénekkel találkoznak, effektor-, vagy memóriasejtekké alakulnak át (több évig élnek) - a csontvelői őssejtből keletkező limfoid előalakból származnak

14. Limfocita populációk A. β-limfociták: - elnevezése onnan ered, hogy ezeket a sejteket először a Madarak bursa Fabricii nevű szervében mutatták ki - naponta azonos számban keletkeznek és pusztulnak el - fejlődésük a magzati májban, majd a csontszövetben indul meg - jelentős részük már fejlődésük kezdetén elpusztul, másik részük kivándorol a csontvelőből és a másodlagos nyirokszervekbe jutnak - a keringésben lévő limfociták 5-15%-ka β-limfocita B. T-limfociták: - elő alakjai a csontvelőben keletkeznek, onnan vándorolnak a csecsemőmirigybe (tímusz) - megfelelő környezeti tényezők hatására ebben az elsődleges nyirokszervben érnek T-sejtté - TRC szerkezete alapján ᾳ- és β-láncból álló TCR-ert, és γ- és ∂-láncból álló heterodimér-t különböztetünk meg

15. 5.Mononukleáris fagocitasejtek FEJLŐDÉS: - A csontvelői őssejtből származnak, majd a monocita elő alakjuk alakjuk elhagyja a vörös csontvelőt, és a vérbe jut - A vérből kijutó monociták megtelepszenek a különböző szövetekben, és makrofággá érnek - A makrofágoknak szerepük van a különböző patogének bekebelezésében,majd a feldolgozott antigén bmutatásában FUNKCIÓ: - Természetes és szerzett immunitás kialakítása - Bekebelezik a különböző részecskéket, mikrobákat, elpusztult sejteket

16. Limfocitapopulációk effektor funkciói

17. 6. Természetes ölősejtek(NK-sejtek) - nincs antigén kötő sejtmembrán receptoruk, ezért nélkülük képesek az elpusztítandó célsejt felismerésére - a csontvelői eredetű limfoid sejtek utódai - az emberi vérben keringő mononukleáris sejtek 5-15%-át alkotják - nagy méretűek, citoplazmájuk számos granulumot tartalmaz

18. 7. Dendritikus sejtek: - mieloid progenitor sejtből származnak - az éretlen DC-ék nem képesek a T-sejtek aktiválására - az érett DC-ék elsősorban a specifikus immunválasz beindításában játszanak fontos szerepet - az érett DC-ék mikroszkópikus képére tüskeszerű kitüremkedések jellemzőek, ezért elnevezésük nyúlványos dendritikus sejt 8. Follikuláris dendritikus sejtek: - a lép, a nyirokcsomók, és a mukózával asszociált limfoid szövet csíraközpontjaiban vannak jelen - elő alakjai feltehetően nem a csontvelőből származnak - nincsenek kapcsolatban a nyúlványos DC-kel

19. 9. Granulociták: - gyulladásos sejteknek is nevezik - elsősorban akut gyulladásos folyamatokban, a természetes immunitásban játszanak szerepet - fontos szerepük az elhalt szövetek és mikrobák elhárítása - fejlődésük alapján három típust különböztetünk meg: -neutrofil gr. -eozinofil gr. -bazofil gr. -hízósejt

20. V. Limfoid szervek és szövetek Nyirokrendszer: - tokkal körülvett szervekből, az egész testben diffúzan jelen lévő limfoid szövetből és nyirokerek rendszeréből áll - egy felnőtt ember testtömegének 2%-át alkotják a limfoid szövetek 1. Elsődleges nyirokszervek (csontvelő és tímusz): - itt keletkeznek a limfociták a limfoid őssejtből, itt érnrk funkcióképes limfocitákká 2. Másodlagos nyirokszervek és nyirokszövetek: - kiszűrik az antigéneket és olyan környezetet biztosítanak, ahol a limfociták antigénekkel és járulékos sejtekkel képesek kapcsolatba kerülni -pl. nyálkahártya

21. Elsődleges nyirokszervekCsontvelő Vörös csontvelő: - színét az eritrociták adják - itt képződnek születés után a vér alakos elemei - az egész élet folyamán zajló hemopoézis színhelye - az újszülöttben minden csontvelő vörös Sárga csontvelő: - színét a zsírsejtek adják - immunológiailag inaktív - normális körülmények között bizonyos hatásokra vérképző szigetek jöhetnek létre benne

22. A csontvelő: - a B- és a T-limfociták is a csontvelőben keletkeznek - az érett B-sejteken kívül ellenanyag termelő plazmasejtek is találhatók - a csontok központi üregében található, amelynek falában kitüremkedések találhatók - a csöves csontok vérellátását a központi artéria látja el - a vért a radiálisan futó vénák gyűjtik össze A csecsemőmirigy(Tímusz) - két lebenyből álló szerv, amely a szegycsont mögött, a szív fölött található - felületén elszórtan helyezkednek el a dendritikus sejtek, és a perifériából bevándorló makrofágok

23. 2. Másodlagos nyirokszervek - itt ismerik fel az antigénkötő receptorral rendelkező limfociták a nem-saját struktúrákat - a megfelelő sejtek közötti kölcsönhatások eredményeként itt zajlik le az immunválasz afferens és centrális fázisa

24. Nyirokcsomók: - a nyirokszervek mentén elszórtan helyezkednek el - bizonyos testtájakos csoportokban találhatók (pl. nyak, hónalj, hasüreg) - bennük jól elkülöníthetők B-és T-sejtes területek - három régió alkotja: kéreg állomány, kéreg alatti állomány, és velőállomány - a kéregállományban főként B-sejtek és makrofágok találhatók Lép: - a test baloldalán helyezkedik el - csak a vérkeringéssel van kapcsolatban, a nyirokrendszerrel nem - szerepe a vérben keringő antigének kiszűrése - a lép a vörösvérsejtek,a vérlemezkék, és a granulociták fő forrása, és az elöregedett sejtek lebontásának színhelye • kétféle szövettípust tartalmaz: vörös- és fehér pulpáta vörös pulpában vörösvérsejtek, makrofágok, vérlemezkék, granulociták találhatók

25. MALT (A mukóza limfoid rendszere) - a nyálkahártya alatt elhelyezkedő szövet, a nyálkahártya védelmét szolgálja - méretét és funkcionális jelentőségét mutatja, hogy az ebben található ellenanyag termelő sejtek száma meghaladja a lépben, a nyirokcsomókban és a csontvelőben együttesen fellelhető hasonló funkciójú sejtek számát - M-sejtek:A nyálkahártyával borított felületek epitéliumainak bizonyos szakaszain találhatóak, amelyeknek szerepük van a patogéneknek a testüregből a limfoid szövetbe szállításában