210 likes | 949 Views
Nagy László képversei. 11. Témakör: Látásmódok Tétel: Nagy László képversei Feladat: Nagy László Seb a cédruson című versén keresztül mutassa be a verbális és vizuális kód együttes hatásának poétikai többletét!. Kérdések a vers értelmezéséhez.
E N D
11. • Témakör: Látásmódok • Tétel: Nagy László képversei • Feladat: Nagy László Seb a cédruson című versén keresztül mutassa be a verbális és vizuális kód együttes hatásának poétikai többletét!
Kérdések a vers értelmezéséhez • 1. Melyek azok a verbális elemek, melyek épp a vizualitás révén kapnak külön hangsúlyt? • 2. Mi olvasható ki a vers képi formájából? Melyik karakter emelkedik ki a többi közül? Fűzz hozzá értelmező magyarázatot! • 3. Milyen retorikai, stilisztikai alakzatokat találsz a versben? Melyek fontosak a képi megjelenítés szempontjából? • 4. Kiket ismersz a megidézett alakok közül? Kikből rajzolódnak ki az egyes testrészek? Hogy kerültek ők egy társaságba? • 5. Mi mindennel azonosítódik a libanoni cédrus sebe?
Nagy László • Nagy László ipar-és képzőművész, magyar-szociológia-filozófia szakon tanult, majd később orosz szakos lett. Állandó dilemmája, hogy költő vagy képzőművész legyen. • Mivel első verseivel sikert ért el az irodalom mellett döntött, de a képzőművészettel sem szakított a képvers lehetőséget teremt a kettő szintézisére • Nagy László bő kéttucatnyi, a vizuális költészet körébe sorolható alkotásainak többsége ,Képversek és betűképek’ (1973) címmel szerveződik ciklussá, s „jórészt azt a hangmódosulást készítik elő Nagy László költészetében, amely a játékos és groteszk elemek erősödését hozza a »lehetetlenért« hadban álló költő életművében”.
Helye az életműben • Nagy László Seb a cédruson című alkotása az azonos című ciklus nyitó darabja, a Versben bujdosókötet egyetlen vizuális költeménye. Nyomtatott és kéziratos formája is létezik. • Görömbei András szerint „ez Nagy László legtökéletesebb képverse (…) Első változata még fát ábrázolt, a Magányos cédrust, a végleges változatban azonban a kalligramma profilból nézett emberi fejet és szemből nézett felsőtestet mutat (…)” • Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrusa • Tisztelgés, memento.
A képversek • A vizuális líraiság gyökere az antikvitásba nyúlik, a középkorra is jellemző. Meghatározó a XX. sz-iavantgard idején lesz. • A vizuális és a verbális kód egyszerre érvényesül. A jelentésteremtésben mindkettőnek fontos szerepe van. A képvers a verbális (nyelvi) és a verbális matériából felépített képi komponens egymástól elválaszthatatlan egysége nyelv és grafika sajátos szintézise. A szavak és azokból kirajzolódó vizualitás egymás jelentését kölcsönösen gazdagítja. • Számos változata létezik. Van olyan tipológia, ami 64 vizuális költeményformát különböztet meg. • Nagy László verse klasszikus kalligramma.
Keletkezéstörténet • Czine Mihály a következőket jegyezte fel keletkezéstörténetéről: • „Író – olvasó találkozókon többször hallottam Nagy Lászlótól egy képverset a cédrusról. Elmondta »történetét« is. Van egy libanoni cédrusdarabja, azon van egy forradás. Egy emberalakra hasonlító seb. A sebet kivágta a fából, de az emberarc ott maradt, negatívban. A libanoni cédrus négyezer évet is megél: láthatta Mózest, Jóbot, Jézust, Spartacust; népeket és történelmeket; sebeket és mindig sebeket. Ezt írta meg Nagy László a cédrus sebére hasonlító képversben.” • A verbális anyag tehát a seb motívum körül építkezik.
A kép-vizuális kód • A csupa nagybetűvel írt szöveg emberalakot formál az ősi ábrázolásoknak megfelelően mindent a legjellemzőbb nézetében megmutatva. • Feltűnő a vízszintesen elfordított „Ó”, amely a szemet formázza. a látás érzékszerve + a látvány tudati feldolgozása „sokat látott” (tapasztal, tud, megért, tudomásul vesz) • Ez az évezredes tapasztalás kap nyomatékot a versben!
A megidézett alakok • Homlokán elárvulva a József Attilai-i„szellem és szerelem” (Ars poetica) • Alatta az áldozati állatok antropomorf sebe: „emberarcú szentség” • Válla a történelem sorsfordító alakjainak nevéből rajzolódik ki (Jób, Istár, Ekhnaton, Jézus, Prométheusz, Spartacus, Johanna, Dózsa) • Törzsét tragikus sorsú alkotók neve (Csokonai, Edit Piaf, Petőfi, Van Gogh, Majakovszkij, Attila, Radnóti, Dylan Thomas és Kondor) • +a cédrus motívumon keresztül Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrusa Memento Csontváryról
Karjait pedig a jajés a sebe szövegszavak alakítják. • Az utolsó tétel a ’jeltelenek’-é. • A közös bennük: a magányos áldozatvállalás hősei! Sebük a világ sebe.
Alapmotívumok • 1. A címben külön kiemelt cédrus – egy sok ezer évig is elélő örökzöld. - Archetípus: az örök növekedés, folytonos megújulás összetett jelentésű jelképe. - Tanúja évezredeknek, emberi küzdelmeknek, sorsoknak. • 2. A cédrushoz kapcsolódva a seb kap külön nyomatékot. - Variánsaiban 18-szor ismétlődik - Egyetemes történelmi és sorsszimbólum – megsebzettség • A cédrus sebe = a világ sebe + személyes sorsként önmagára is vonatkoztatja („sebem”)
A megválthatatlanság tapasztalata • „PIRAMISFAL TÉGLAVÖRÖS LEJTŐ/MÉRTANÁBAN GYÖTRŐDIK A MÁJUS” • Május tavasz időtoposz: remény, újjászületés, virágzás, fiatalság • De a piramisfal téglavörös mértanában gyötrődik kibonthatatlan bezártság, megvalósíthatatlanság • a megváltás beteljesedésének sokezer éves vajúdása
A megválthatatlanság tapasztalata • Az embert megváltani akaró hősi küzdelem a megidézett alakok képében ölt testet • Értékteremtés + értékpusztulás =a létezés tragikuma • Mártírok, áldozatok, a mást akarók, lázadók, művészek sora – 17 név, 17 sors + a jeltelenek + a lírai én önvallomása • Áldozathozatal biblikus képei: „bárányhús pirosa”, „birkahús vöröse” • Az áldozat a megváltásban nyer értelmet • Ady hiába-mégis morálját idézi • Bár nincs megváltás, de mégis van értelme az áldozatnak!!!!
Poétikai eszközök • Az ismétlődésen alapuló retorikai/stilisztikai alakzatok • A szakrális szövegeket megidéző gondolatritmus és mondatpárhuzam: „CSUPA VÉRÁROK, CSUPA HÁNTÁS, CSUPA LÁZ A SEBED, CSUPA FÁZÁS” • Szótőismétlés figura etimologica„SEBED/SEBEM/ • Hangalakzatok: összecsengésekből fakadó fokozott zeneiség: „VISELED, SEBEDET, VÉRDÚS/LIBÁNUSFA, LIBANONI CÉDRUS”
Interpunkció (központozás) hiánya az írásjelek hiánya, a szövegegységek jelöletlen határai nyitottá teszi az értelmezést! • Erőteljes metaforahasználat, intenzív képiség (a szavak által vetített képek!) gazdag asszociációs teret nyit.