1 / 15

Új molekuláris jelátviteli rendszerek szerepének feltárása a fájdalomérzékelés szabályozásában

Svájci-Magyar Együttműködési Program 7/2. prioritási terület. Új molekuláris jelátviteli rendszerek szerepének feltárása a fájdalomérzékelés szabályozásában. SH7/2/18 projekt. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Zürichi Egyetem Farmakológiai és Toxikológiai Intézete. A „jó” fájdalom

yered
Download Presentation

Új molekuláris jelátviteli rendszerek szerepének feltárása a fájdalomérzékelés szabályozásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Svájci-Magyar Együttműködési Program 7/2. prioritási terület Új molekuláris jelátviteli rendszerek szerepének feltárása a fájdalomérzékelés szabályozásában SH7/2/18 projekt MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Zürichi Egyetem Farmakológiai és Toxikológiai Intézete

  2. A „jó” fájdalom (nocicepció) Akut módon figyelmeztet a szövetsérülésre ezzel segíti az egyén túlélését A „rossz” fájdalom (patológiás fájdalom) Krónikus módon a szöveti regeneráció után is fennmarad jelentősen csökkenti az egyén életminőségét

  3. Probléma A krónikus fájdalomszindróma az emberiség 5%-át érinti Kísérőjelensége más súlyos betegségeknek, ezek gyógyítását is nehezíti A betegek többségénél csak részleges fájdalomcsillapítás érhető el Fájdalomkutatások célkitűzése A patológiás fájdalom molekuláris jelátviteli útvonalainak és celluláris mechanizmusainak feltárása, amely segítséget nyújthat a gyógyszeriparnak hatékonyabb kezelések kifejlesztéséhez

  4. A kender (Cannabis sativa) az egyik legősibb gyógynövény i.e. 2700, Kína: Shen Nung császár leírja fájdalomcsillapító hatását „Pharmacopoiea” című könyvében http://www.nlm.nih.gov/exhibition/chinesemedicine/books.html Fájdalomcsillapító potenciálja a morfinnal vetekszik, de kevésbé lehet hozzászokni és nem lehet túladagolni Ugyanakkor pszichotikus mellékhatása megnehezíti széleskörű orvosi felhasználását

  5. Az endokannabinoid rendszer felfedezése N-acil-etanolaminok Δ9-THC Yoong Shim modellje Raphael Mechoulam fedezte fel 1964-ben Monoacil-glicerinek Allyn Howlett igazolta a CB1 kannabinoid receptor létezését 1988-ban Dávid agya. Priyan Weerappuli alkotása, 2005 A bordásmedúzáknak már van kannabinoid receptoruk! Cannabis sativa, Franz Eugen Köhler's Medizinal-Pflantzen című könyvéből, amely1887-ben jelent meg. W. Müller alkotása.

  6. Miért olyan széleskörű a kannabinoidok élettani hatása és kórélettani jelentősége? Az elmúlt tíz évben kiderült, hogy a belső kannabinoid rendszer alapvető alkotóeleme a kémiai szinapszisoknak és kulcsszerepet játszik az idegsejtek közötti információáramlás szabályozásában

  7. Célkitűzéseink Feltárni az endokannabinoid rendszer molekuláris és celluláris szerveződését, valamint élettani és kórélettani jelentőségét az idegrendszerben 1. Megtalálni azokat a kémiai jelpályákat, amelyek a „jó” és a „rossz” fájdalomérzékelésben szerepet játszanak (a 2-AG és az anandamid útvonal molekuláris vizsgálata) 2. Feltárni, hogy egy adott endokannabinoid jelpálya hogyan illeszkedik a fájdalomérzékelésben kulcsfontosságú gerincvelői területek működésébe és ezen keresztül megérteni, hogy melyik fájdalomtípusban lehet segítségünkre gyógyszeres befolyásolása

  8. A projekt résztvevői MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet – Projektvégrehajtó Projektvezető: Prof. Freund Tamás Tudományos vezető: Prof. Katona István Posztdoktor kutatók: Dr. Horváth Eszter, Dr. Lele Zsolt, Dr. Nyilas Rita PhD hallgató: Balla Gyula, Ludányi Anikó Technikus: Tischler Erika Zürichi Egyetem Farmakológiai és Toxikológiai Intézet Projektvezető: Prof. Hanns Ulrich Zeilhofer Posztdoktor kutató: Dr. Ako Kato, Dr. Gonzalo Yevenes PhD hallgatók: Carolin Anna von Schoultz, William Ralvenius

  9. 1. célkitűzés: A 2-AG bioszintézise és inaktivációja Foszfatidilinozitol 4,5-biszfoszfát (PIP2) Foszfolipáz C β IP3 1,2-Diacil-glicerin (DAG) sn-1-DAG-lipáz 2-arachidonoil-glicerin (2-AG) Monoacil-glicerin lipáz Arachidonsav + glicerin

  10. 2. célkitűzés: Az anandamid bioszintézise és lebontása Foszfatidil-etanolamin (PE) N-acil-transzferáz N-acil-foszfatidil-etanolamin (NAPE) NAPE-PLD Anandamid Zsírsavamid-hidroláz (FAAH) zsírsav + etanolamin

  11. A gerincvelői fájdalompálya Trópusi pillangó Gerincvelői keresztmetszet A 2-AG termelő enzim és a CB1kannabinoid receptor eloszlása a gerincvelőben Nyilas Rita és mtsai2009

  12. Elért tudományos eredmények I. GABA/glycinergic interneuron-specifikusCB1 KO Sejttípus-specifikus CB1 KO egervonalak kifejlesztése Nociceptive afferent-specifikus CB1 KO A belső kannabinoid jelpályák fájdalomcsillapító és fájdalomfokozó hatásának célzott tesztelése

  13. Elért tudományos eredmények II. A CB1 receptor függő szinaptikus folyamatok eltérően működnek a különböző szinapszisokban Az endokannabinoidok szerepet játszanak a nociceptiv kémiai szinapszisok hosszútávú gátlásában

  14. Indikátorok, eredménymutatók • Elfogadott tudományos közlemények: Annual Review of Neuroscience (2012) 35:529–58 The Journal of Neuroscience, 2012 • Közlésre benyújtott tudományos közlemények: -The Journal of Physiology (London), Kato és mtsai -Pain, Gratz és mtsai • Nemzetközi konferencia előadások • Végzett PhD hallgatók: Ludányi Anikó (MTA KOKI), Ako Kato (UZ)

  15. Köszönöm a figyelmüket!

More Related