Még egyszer a bányavállalkozók biztosíték-nyújtási kötelezettségéről

1. Még egyszer a bányavállalkozók biztosíték-nyújtási kötelezettségéről Bányászat és Geotermia Konferencia Eger, 2010. november 17-19. Dr. Izsó István

2. Bányavállalkozó feladata 1. a bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás 2. műszaki üzemi terv engedélyezés 3. műszaki üzemi terv módosításánakvagyérvényessége meghosszabbításának jóváhagyása iránti kérelmeihez – külön kérés nélkül – csatolja az Őt terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték szükséges mértékének igazolását (költségterv) és a biztosíték-nyújtás teljesítésének módjára vonatkozó ajánlatát.

3. A biztosíték mértéke (költségterv) A költségeket a bányavállalkozónak úgy kell meghatároznia, hogy a kötelezettségekből eredő feladatokat harmadik személy hiánytalanul elvégezhesse. A biztosítéknak fedeznie kell a bányaüzem egész területén várható bányakárok és valamennyi elvégzendő feladat teljes költség-igényét. A fajlagos költségek meghatározását valamely általánosan elfogadott normagyűjteményhez kell igazítani (pl. Összevont Építőipari Norma-gyűjtemény (onkoltseg.hu; Etalon). A költségtervet a MŰT-engedély érvényességi időtartamán belül várható költségek maximumára kell képezni. Bányászati jog átruházása esetén átvevő az átvállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetére az életszerűen becsült költségek 100 %-ának megfelelő biztosítékot köteles nyújtani.

4. A biztosíték mértékét befolyásoló fontosabb tényezők Műszaki üzemi tervek esetében: a bányavállalkozó folyamatosan végzett-e tájrendezési tevékenységet? Bányászati jog átruházás esetében: egy „naprakészen” tájrendezett, vagy rendezetlen bányaüzemről van szó? Mi a bányatelek megállapításakor elfogadott újrahasznosítási cél? Milyen hulladékkezelő létesítmények vannak a bányaüzem területén és milyen várható környezeti hatásokkal kell számolni esetükben (tekintettel annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a tájrendezett terület jövőbeni felhasználására)?

5. A biztosíték-nyújtás módja 1. Bankgarancia-szerződés alapján, bank által kiadott bankgarancia-nyilatkozat 2. Biztosítási szerződés alapján kiállított – garanciát tartalmazó – biztosítói kötelezvény 3. Hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége 4. Tehermentes és igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által felértékelt ingatlan (vagy nagy értékű ingó dolog) jelzálogjoggal való megterhelése 5. Óvadéki szerződés (nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír , készpénz, tőzsdei részvény, közraktárjegy) 6. Állami kötelezettségvállalás

6. A biztosítékadás időtartama Általános szabálya: A szerződések végső megszűnésének napja a bányabezárás és tájrendezés végrehajtását elfogadó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontja. Különös esetei: Rövidebb időtartamú szerződések esetén, a lejáratot megelőzően legalább 60 nappal be kell nyújtani a fedezeti megállapodás meg-hosszabbításának, vagy új - az eredetivel megegyező mértékű - fedezet megkötése tényének az igazolását. Kutatás esetén az engedélyezett kutatási időszak + 1 év.

7. A leggyakoribb hiányosságok I. A bányavállalkozó nem tájékozódik a jogszabályi elő-írásokról és nem ad jogszerű ajánlatot vagy ajánlatá-hoz egyáltalán nem mellékel költségtervet. A költségterv hiányos: nem részletezi az elvégzendő feladatokat, nem közli, hogy az alkalmazott fajlagos költségek honnan származnak, saját munkavégzéssel és gépek alkalmazásával számol, holott a biztosíték egy váratlan csődhelyzet esetére szolgál

8. A leggyakoribb hiányosságok II. A benyújtott szerződés-tervezetek tartalmilag hiányosak: nem tartalmazzák a kötelezett adatait (bánya-vállalkozó neve, székhelye, pénzforgalmi számlaszáma, adószáma) nem határozzák meg egyértelműen a szerződés érvényességét nem tartalmazzák a szerződés megszűnésének feltételeit, óvadék esetén nem rendelkezik az óvadék tárgyának letétbe helyezéséről.

9. A leggyakoribb hiányosságok III. Jelzálogjog alapítása esetén: a felajánlott ingatlan nem tehermentes, a felajánlott ingatlan jövőbeni bányászati igénybe-vételre tervezett terület, a felajánlott ingatlan 3. személy tulajdona - a dologi kötelezettnek a zálogszerződésben nyilatkoznia kell, hogy a zálogjog alapításához hozzájárul, jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása mellett a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba vétele, egyéb dologra alapított jelzálogjog esetében a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba vétele is szükséges.

10. Köszönöm a figyelmet.