1 / 104

Az alapítvány vagyona

Az alapítvány vagyona. a cél megvalósításához szükséges vagyonnal kell rendelkeznie nincs meghatározva minimális vagyon alapítói vagyonrendelés a vagyon később gyarapodhat. Az alapítvány két fajtája. 1.) Nyílt alapítvány: Az alapító kevés induló vagyont bocsát rendelkezésre

Download Presentation

Az alapítvány vagyona

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az alapítvány vagyona • a cél megvalósításához szükséges vagyonnal kell rendelkeznie • nincs meghatározva minimális vagyon • alapítói vagyonrendelés • a vagyon később gyarapodhat

  2. Az alapítvány két fajtája 1.) Nyílt alapítvány: • Az alapító kevés induló vagyont bocsát rendelkezésre • A vagyon csatlakozással növelhető • bárki csatlakozhat 2.) Zárt alapítvány • Az induló összeget csatlakozással nem lehet növelni, • Ateljes vagyont az alapítónak kell rendelkezésre bocsátania • A működést a vagyon haszna, hozama biztosítja.

  3. Az alapítvány alapítása • Alapítók lehetnek: • magánszemélyek • jogi személyek • jogi személyiség nélküli szervezetek • Alapítónak tekinthető, aki: • az alapítvány javára vagyont bocsátott rendelkezésre • az alapító okiratot aláírta

  4. Az alapítvány alapító okirata Főbb tartalmi elemei: • név • cél • vagyon és annak felhasználási módja • székhely

  5. Az alapítvány kezelő szerve • kezeli az alapítványt • dönt a vagyon felhasználásáról • döntést hoz más, az alapító okiratban meghatározott kérdésekben • képviseli az alapítványt a hatóságok előtt (APEH, TB, minisztériumok) és harmadik személlyel szemben

  6. Az alapítvány kezelő szerve lehet: • már létező jogi személy • kijelölt kurátorokból (gondnokokból) álló szervezet => kuratórium • indokolt esetben magánszemély

  7. Kuratórium • az alapítók általában kezelő szervnek kuratóriumot jelölnek ki • a kuratórium tagjai nem lehetnek rokoni, alkalmazotti vagy más érdekeltségi viszonyban az alapítókkal • a kuratórium tagjait mindig egyértelműen és név szerint választják ki • a tagok megbízatása csak határozatlan időre szólhat • ha a kezelő szerv munkája veszélyezteti a célok elérését, az alapító más szervet jelöl ki

  8. Az alapítvány megszűnése • Az alapító előre meghatározhatja a megszűnés esetét • Az alapítók közös akaratából szűnik meg az alapítvány • A bíróság megszüntetheti az alapítványt

  9. Megszűnés esetén a vagyon sorsa • ha az alapító okirat másként nem rendelkezik, akkor a bíróság hasonló alapítvány támogatására fordítja • ha az alapító okirat rendelkezik: • nyílt alapítvány esetében az alapítói vagyon visszaszáll az alapítóhoz • zárt alapítvány esetében a teljes vagyon visszaszáll az alapítóhoz

  10. 3. KÖZALAPÍTVÁNY • Az alapítvány közjogi formája, melyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő testülete hozhat létre közfeladat folyamatos biztosítása céljából.

  11. A közalapítvány fontosabb jellemzői • az alapítványi forma speciális esetei közfeladatok ellátására • alkalmasak a közpénzek nyilvánosság előtti felhasználására • közalapítvány létesítésére 1994 óta van lehetőség • a szoros állami szálak megmaradtak (alapítás, megszűnés, irányításba való beleszólás, vagyon visszaszállása) • állami támogatási programoknak ad szervezet keretet (OFA, TEMPUS stb.)

  12. A közalapítvány fogalmi ismérvei 1.) Létrehozók lehetnek: • Országgyűlés • Kormány • helyi önkormányzat képviselő testülete 2.) Közfeladat: állami feladat, melyet törvény a hatáskörébe rendel 3.) Létrejöhet alapítványból is (azonos cél esetén) 4.) Bárki csatlakozhat, ha a kezelő szerv engedi => nyitott 5.) Társadalmi ellenőrzés garanciái: - alapító okirat hivatalos lapban való közzététele - működési, gazdálkodási adatok nyilvánosságra hozatala - Felügyelet: állami számvevőszék

  13. 4. KÖZTESTÜLET • A köztestület olyan jogi személy, mely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, létrehozását mindig az adott szervezetre vonatkozó törvény rendeli el, és célja a tagsághoz, illetve a tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladat ellátása.

  14. A köztestület főbb jellemzői • nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkezik • létrehozását törvény rendeli el, nem az önkéntesség elve érvényesül • nem egyesülési jog alapján jön létre • nem magánszemélyek hozzák létre • közfeladatokat lát el, ami az állam vagy önkormányzat feladata • állami bürokrácia mentes => hatékonyabb • átmenet a nonprofit és az állami szféra között

  15. A köztestület fogalmi ismérvei • létrehozását törvény rendeli el • megszűnésükhöz országgyűlési döntés kell • bizonyos közhatalmi jogokat gyakorolnak, amelyeket elsősorban törvény állapít meg • szervezetük és működésük alapelveit is törvény írja elő • alkalmazzák a kényszertagságot, mert bizonyos tevékenységeket csak meghatározott köztestület tagja végezhet • kamarai díj - kényszer • törvény előírhatja, hogy valamely feladatot kizárólag köztestület láthat el • Felügyeleti szerve: illetékes közigazgatási szerv

  16. Legfontosabb köztestületek • Magyar Tudományos Akadémia • gazdasági kamarák • szakmai kamarák

  17. 5. A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG • A nonprofit szektor egyetlen társasági formája, mely közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú társaságot magán- és jogi személyek hozhatnak létre.

  18. A közhasznú társaság főbb jellemzői • 1994 óta létező szervezeti forma • A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységét rendszeresen végző jogi személy. • A szektor gazdasági, szolgáltató tevékenységeihez biztosít szervezeti, működési keretet => nonprofit vállalkozás • bevételei termékek/szolgáltatások eladásából származnak • a jövedelem (profit) azonban nem osztható szét • A vállalkozói és a nonprofit szféra határterületén helyezkedik el

  19. A közhasznú társaság fogalmi ismérvei • közhasznú tevékenységet rendszeresen végez • jogi személyiségű szervezet • a közfeladat ellátásáért felelős szervvel kell tartós, szerződéses kapcsolatot létesítenie • közhasznú tevékenysége érdekében üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat (főtevékenységként is) • a működése során elért profitot nem oszthatja szét • a Kft.-re vonatkozó szabályok érvényesek rá • magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek is alapíthatják • tagjait nyilvános felhívás útján is lehet toborozni • társasági szerződéssel jön létre

  20. KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOT ALAPÍTHAT • Magánszemély • jogi személy • jogi személyiség nélküli szervezet A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG TÍPUSAI • önkormányzati résztulajdonú • független

  21. Önkormányzati (rész)tulajdonú közhasznú társaság Egy társaságot több tulajdonos (köztük önkormányzat is) birtokolhat. Magyarországon általában a költségvetési szerveket alakították közhasznú társasággá. Ennek okai: • a közhasznú társaság önállóan gazdálkodik • a közhasznú társaság több évre kötött szerződés alapján kapja a költségvetési forrásokat (biztos bevétel) • a közhasznú társaság az ÁFA szempontjából vállalkozás • a közhasznú társaság alkalmazottai nem közalkalmazottak (hatékonyabb munkavégzés = magasabb jövedelem)

  22. Független közhasznú társaságok • Az önkormányzatoknak nincsenek tulajdonosi jogaik • közhasznú szerződés biztosítja a működés garanciáit

  23. Szervezete Legfőbb szerve: taggyűlés Kizárólagos hatáskörébe tartozik a közfeladat ellátására kötött szerződések jóváhagyása. Kötelező felügyelő bizottságot választani és könyvvizsgálót alkalmazni. A felügyelő bizottság a szerződések megszegése esetén összehívja a taggyűlést.

  24. A közhasznú társaság megszűnése • Taggyűlési határozattal kell kezdeményezni • Cégbírósági törléssel szűnik meg

  25. 6. NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁG Társasági formáját tekintve lehet: • Nonprofit betéti társaság • Nonprofit közkereseti társaság • Nonprofit korlátolt felelősségű társaság • Nonprofit részvénytársaság Létrehozható egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság is.

  26. Alapítása • Létrejöhet korábbi közhasznú társaság átalakulásával • Új társaság alapításával • Az alapítás szabályai megegyeznek a Gt. szabályozásával • Be kell tartani a nonprofit elvet (a cégnévben fel kell tüntetni)

  27. Működése • Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet • A nyereség nem osztható szét a tagok között • Csak nonprofit Gt.-vé alakulhat át

  28. Megszűnése • A gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezik a megszűnésről • A tartozás kiegyenlítése, és a tagok vagyoni betétje kifizetése után a fennmaradó vagyont hasonló tevékenységet folytató nonprofit Gt. kapja meg

  29. IV. A közhasznú szervezetekről szóló törvény(1997. évi CLVI. Törvény) • A törvény egy gyűjtőfogalmat hozott létre => közhasznú szervezet (elkülönítve a közhasznú és a kölcsönös hasznú szervezeteket)

  30. A törvény meghatározza: • A közhasznú szervezetek típusait • A közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit • A közhasznú szervezeteket megillető kedvezményeket • A közhasznú szervezetek működési, gazdálkodási rendjét • A nyilvántartás és beszámolás szabályait • A működés és vagyonfelosztás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat

  31. Közhasznúvá minősíthető szervezetek • Társadalmi szervezet • Alapítvány • Közalapítvány • Köztestület • Közhasznú társaság • Országos sportági szakszövetség • Nonprofit gazdasági társaság

  32. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a létesítő okiratnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet: • milyen közhasznú tevékenységet folytat • vállalkozói tevékenységet csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében végez • gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel • közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (szervezete pártoktól független)

  33. Kiemelkedően közhasznú szervezet esetében ezen túlmenően: • a létesítő okiratnak tartalmaznia kell a közfeladatot, amelyet ellát • tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra kell hoznia

  34. A közhasznú (kiemelkedően közhasznú) jogállás megszerzése 1.) bejegyzési kérelem benyújtása az illetékes bírósághoz (mellékelni kell a közhasznúsági feltételek teljesülését bizonyító létesítő okiratot) 2.) a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatba kéri a nyilvántartásba vételét

  35. egészségmegőrzés szociális tevékenyég tudományos tevékenység, kutatás nevelés és oktatás kulturális tevékenység kulturális örökség megóvása műemlékvédelem természetvédelem, állatvédelem környezetvédelem gyermek- és ifjúságvédelem hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése emberi és állampolgári jogok védelme a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, kapcsolatos tevékenység sport közrend és közlekedésbiztonság védelme fogyasztóvédelem rehabilitációs foglalkoztatás munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek képzése euroatlanti integráció elősegítése közhasznú szervezetek számára szolgáltatás nyújtása ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység közforgalmi út, alagút fejlesztése, üzemeltetése Közhasznú tevékenységek:

  36. A közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények • a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség • vállalkozási tevékenysége után társasági adókedvezmény • helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény • illetékkedvezmény • vámkedvezmény • egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény

  37. A közhasznú szervezetek működésének szabályai Közhasznú szervezetek legfőbb szerve: • társadalmi szervezet => közgyűlés • alapítvány, közalapítvány => kezelő szerv • közhasznú társaság => taggyűlés • nonprofit Kkt., Bt. => a tagok gyűlése • nonprofit kft. => taggyűlés • nonprofit Rt. => közgyűlés • egyszemélyes nonprofit Gt. => tag (részvényes)

  38. Közhasznú szervezet létesítő okirata Létesítő okirat: • társadalmi szervezet => alapszabály • alapítvány, közalapítvány => alapító okirat • közhasznú társaság => társasági szerződés • nonprofit gazdasági társaság => társasági szerződés

  39. A gazdálkodás általános szabályai • a gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel (alaptevékenységre kell fordítani) • a közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban (kivéve: normatív támogatás) • a közhasznú szervezet váltót és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki • a befektetési tevékenységet folytató szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie.

  40. A nyilvántartási szabályok A bevételeket és ráfordításokat elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet bevételei: • támogatások, adományok • alaptevékenység bevétele • vállalkozási tevékenység bevétele • a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel • tagdíj A közhasznú szervezet ráfordításai: • alaptevékenység során felmerült ráfordítások • vállalkozási tevékenység során felmerült ráfordítások A közhasznú szervezet nyilvántartásainál az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

  41. A beszámolás szabályai A közhasznú szervezet évente köteles közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: • a számviteli beszámolót • a költségvetési támogatás felhasználását • a vagyon felhasználásáról készített kimutatást • a cél szerinti juttatások kimutatását • az államháztartás alrendszereitől kapott támogatásokat • a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét • a közhasznú tevékenységről szóló beszámolót A közhasznúsági jelentés nyilvános => bárki belenézhet, másolatot készíthet

  42. A közhasznú szervezetek felügyelete • Adóellenőrzés => székhely szerint illetékes adóhatóság • Költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése => Állami Számvevőszék • Törvényességi felügyelet => ügyészség

  43. V. NONPROFIT SZERVEZETEK EURÓPÁBAN Szlovák Köztársaság: • 14 társasági forma létezik (~ 17.000 szervezet) • a SZJA 1%-a és 2003 óta a társasági adó 1%-a felajánlható a nonprofit szervezeteknek Cseh Köztársaság: • 44.000 bejegyzett nonprofit szervezet (96 % alapítvány) • a nonprofit szektor foglalkoztatja a foglalkoztatottak 3%-át

  44. Lengyelország: • 30.000 bejegyzett szervezet • 1,1%-át foglalkoztatják a dolgozóknak • két fő szervezeti forma az alapítvány és az egyesület • „egyszerű egyesület” legalább 3 személy hozhatja létre, nem igényel nyilvántartásba vételt, bevételeit a tagok hozzájárulásai adják

  45. Anglia: • jótékonysági szervezetek • egyéb öntevékeny nonprofit szervezet • egyre több közfeladatot látnak el nonprofit szervezetek szerződés alapján • a nonprofit szektor foglalkoztatja a dolgozók 4%-át

  46. Németországban: • a közcélokat szolgáló szervezeteket tekintik nonprofit szervezeteknek pl: oktatási, tudományos tevékenység • az alapítvány két típusát ismerik: közjogi alapítvány(költségvetési pénzből törvény hozza létre) és magánjogi alapítvány • a nonprofit szektor foglalkoztatja a munkavállalók 3,7%-át

  47. VI. NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló törvényt (2003. évi L törvény) Az Alapprogram célja: • a civil társadalom erősítése • a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése • a kormányzat és a civil társadalom közötti viszony és munkamegosztás előmozdítása

  48. Az Alapprogram bevételei • költségvetési támogatás, melynek összege pontosan annyi, amennyit az előző évben az adózók a civil szervezeteknek ajánlottak fel (1%-os felajánlások) => 2008-ban közel 7 milliárd Ft. • jogi személyek, természetes személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, támogatásai • költségvetési céltámogatás • egyéb bevételek

  49. 2008. évi forrásmegosztás

More Related