A termőföld tulajdonszerzés és a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere

1. A termőföld tulajdonszerzés és a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere Készítette: Dr. Olajos István egyetemi adjunktus

2. A termőföldtörvény kialakulása • 1949-1990 a termőföld speciális szabályok alapján kivétel a tulajdonszerzési szabályok alól • 1990-1994 szabad földforgalom –elkülönített szabályok külföldi természetes személyre, gazdasági társaságokra, belföldi természetes személyekre • 1994-2003 korlátozott tulajdonszerzés

3. A termőföldtörvény fejlődése • 1994-1997 –szigorú szabályok, ám jelentős kivételek • 1997- szocialista kísérlet a jogi személyek tulajdonszerzésének biztosítására • 1999-”zsebszerződések” elleni fellépések- földhasználati nyilvántartás • 2001- kivételi lista csökkentése, elővásárlási sorrend, kötelező nyilatkozat, családi gazdálkodás • 2002- elővásárlási sorrend változása, új fogalmak

4. Termőföld törvény alapfogalmai • Termőföld, talaj, tanya- a szabályozás közvetett tárgyai • Külföldi magánszemély, jogi személy, családi gazdálkodó, gazdálkodó család tagja, helyben lakó, helyben lakó szomszéd,- a tulajdonszerzés alanyai • mezőgazdasági tevékenység, kiegészítő tevékenység – a szabályozás közvetlen tárgya

5. A tulajdonszerzés fogalma • Tft. 4§ • Negatív tartalmú meghatározás • Más jogcímen történő tulajdonszerzések mind a Tft. hatálya alatt • Törvényes öröklés, elbirtoklás, ráépítés, kisajátítás, kárpótlási célú árverés – csak a Ptk. Szerinti korlátozások érvényesek a Tft.-beliek nem

6. Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzése • Tft. 5§ • Birtokmaximum: 300 ha v. 6000 Ak • Nem számít bele: tanya • Nem szerezhet: • maga és hozzátartozója 1000ha-nál többet • a település külterületének ¼-ét, ha ez 1000 ha-nál kisebb • A birtokmaximum a Tft. hatályba lépése előtt megszerzett terület, ennél több nem lehet • Csere • Kisajátításból származó kártalanítási összeg • Közös tulajdon magához váltása

7. Belföldi jogi személyek tulajdonszerzése • Tft. 6§ • Főszabály: nem szerezhetnek • Kivétel: • Bárhol, bármennyi termőföldet szerezhet: magyar állam, önkormányzat, közalapítvány • Csak végrendelet, tartási, gondozási, ajándékozási szerződés alapján: egyházi jogi személy • 3 év után elidenegenítési kötelezettséggel - jelzáloghitelintézet

8. Külföldiek tulajdonszerzése • Főszabály: termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg • Kivéve: tanya- megyei Közigazgatási Hivatal engedélye alapján • Megtagadható- ha a tulajdonszerzés önkormányzati érdeket sért

9. Elővásárlási jogok • Igazolni kell hogy a jogosult nem él vele: • Önkormányzat- kifüggesztés 15 napra- ha élnek vele - alanyváltozás-ha nem –záradék- csatolni az iratokhoz • Elővásárlásra jogosultak: • 1, haszonbérlő, felesbérlő, részes művelő ha jogi személy, ennek természetes sz. tagja vagy részvényese(3éve gyakorolja) • 2, helyben lakó szomszéd, • 3, helyen lakó • A 2., 3. kategórián belül: bejegyzett családi gazdálkodó, regisztrált mezőgazdasági vállalkozó, őstermelő, jogi személy tagja v. részvényese • 4. magyar állam – a nem hozzátartozók közötti ingyenes ügyleteknél is (a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolja) Kivétel: közeli hozzátartozók, tulajdonostársak, zártkerti ingatlan

10. Tulajdonszerzés ellenőrzése • Csatoni kell: • adásvételi szerződés, jegyzői záradékkal ellátott vételi ajánlat, vevő nyilatkozata, hogy szerzése nem ütközik tulajdonszerzési korlátozás alá • Ha valamely anyag hiányzik: • érvénytelen az ügylet, a bejegyzési kérelmet a Földhivatal elutasítja • semmisség megállapítására az ügyész pert indíthat, • ha jövőbeli felfüggesztő feltételhez kötötték, jövőbeli időponthoz, vagy 3.személy nyilatkozatához kötötték, akkor is.

11. Birtoktagok kialakítására vonatkozó rendelkezések • Általános birtokrendezés: másnéven tagosítás-célja: kedvezőbb üzemi méret, együttesen művelhető családi birtok • Állam rendeli el, közérdekből, egy település minden földjét érinti, nyugat-Eu.- méltányolható magánérdekből is • Történelmi előzményei: úrbérrendezés – vetésforgó miatt a földek különböző területen- összevonása egy birtoktagba • 1951 kollektivizálás első szakasza

12. Birtoktagok kialakítása 2. Földcsere: a csere egy speciális esete- a tárgya termőföld, mely bizonyos körülmények között helyettesíthető egymással- különbségek- földértékelés Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere: • Cél: birtokok összevonása, tárgya termőföld elj. szabályai Tft. • Csere: Ptk- célja nem birtokösszevonás, tárgya nem termőföld

13. Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere • Megállapodás a cserét illetően • Két vagy több fél, birtoktagok nagysága, becsértéke, a kiegyenlítés módja • Földhivatal- igazolja a birtokösszevonási célt • valamely addig össze nem tartozó birtoktag egy tagba vonása • Végleges földcserére vonatkozó ajánlat • a Földhivatal felbecsüli a birtoktagok értékét • Földmérési munkák, birtokba adás • az új határok rögzítése a térképen is- határbejárás

14. Birtokösszevonási célú önkéntes földcsere • Bele kell egyezni az alábbi jogok jogosultjainak: • (1) elidegenítési és terhelési tilalom, (2) haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe. • Az alábbi jogokat nem érinti: • Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló (1) telki szolgalmi jog, (2) a földmérési jelek elhelyezését biztosító használati jog, (3) vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, továbbá (4) egyéb közérdekű használati jog

15. A Tft. és az EU csatlakozási tárgyalások • 1992.évi I. törvény- • Ellentétes a tőke szabad áramlásának elvével, ugyanis belföldi és külföldi magánszemélyek között különbséget tett • Magyarország „örökös fenntartással” élt- az EU csatlakozásig nem változik • 2001- tárgyalások a tőke szabad áramlásáról- 4 évre marad a szabályozás, • ha utána érezteti a hatását a CARPE- megváltoztatható • ha nem még 3 évig maradhat hatályban

16. Termőföld tulajdonszerzés KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! • Következő előadás: Nemzeti Földalap, termőföldek állami felvásárlása