Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében

1. Az önkéntes munka és annak csoportképző szerepe a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka 2010. December 3.

2. Tanulás melletti munka nemi különbségei

3. A munka kapcsolódik-e a szakterülethez

4. Az önkéntes munka definiálása • Nem kötelező; mások (egyének, szervezet, vagy az egész társadalom) érdekében történik; nem fizetett tevékenység; általában szervezett keretek között folyik. • Az önkéntesség nem tisztán altruista tevékenység, mivel az önkéntesség egyéni haszonnal is jár (pl. a tudatos karrierépítési motiváció a fiataloknál). • Az önkéntesség értelmezése, azaz hogy mit tekintenek önkéntességnek erősen függ a nettó költségektől (az önkéntesség költségei mínusz az önkéntesség haszna). Annál inkább tekintenek egy tevékenységet önkéntességnek, minél inkább meghaladják az önkéntesség költségei a vele járó hasznot. (Lucas Meijs és társai 2003)

5. Az új típusú önkéntesség • Az új típusú önkéntesség specializáltabb, kevésbé ideologikus, kisebb a szervezeti követelmény a tagoktól. A tradicionális, érték alapú önkéntesség csökken, miközben a kulturális és a szabadidős önkéntesség, a sport szervezetek, a fogyatékosokat támogató szervezetek, a szomszédsági csoportok jelentősége nő, valamint megfigyelhető, hogy egyre több a lokális, helyi szervezet, országos vagy regionális központ nélkül. Az új típusú önkéntesség érdekes és értelmes elfoglaltságot ajánl, cselekvésorientált, rövid időtartamú elkötelezettséggel jár (projekt jelleg) és a szervezetekben erős a fluktuáció. (D. Wollebæk és P. Selle 2003) • Napjainkban terjed a szolgáltatás-centrikus attitűd, szemben a „csak” segítő attitűddel, ahol nem feltétlenül érvényesül a reciprocitás. (J. Butcher 2003)

6. Az önkéntesség motivációi • Az önkéntesség kollektív szintű motivációja lehet a közös orientációból, értékrendből fakadó kötelezettség, és a közjó növelésének igénye. • Az önkéntesség egyéni szintű motivációi lehetnek belső indíttatásúak (egyéni személyiség jellemzők pl. segítőkészség, aktivitás, nagylelkűség), de külső indíttatásúak is (pl. a körülmények, mások viselkedése). Az altruista és egoista motivációk keveredhetnek, és napjainkban egyre inkább a racionális motivációk dominálnak (megújult altruizmus, reciprocitás). • Motivációk (Czike, Bartal 2005): (1) szegényeken segítés, (2) tapasztalatszerzés, (3) vallás, (4) szakmai fejlődés, kihívás, (5) erkölcsi kötelesség, (6) szabadidő hasznos eltöltése, (7) új barátok szerzése, (8) közösséghez tartozás. • Régi típusú: 1, 3, 5, 8, Új típusú: 2, 4, 6, 7.

7. Közép-Kelet Európa • Az önkéntesség leggyakoribb Észak-Európában és Nagy-Britanniában. Közép- és Kelet Európában viszonylag alacsony szintű. (L. M. Salamon és S. W. Soklowski 2003) • Közép- és Kelet Európában a rendszerváltások előtt az önkéntesség általában ellenzéki jelleget öltött (vallásos mozgalmak, „föld alatti” politikai mozgalmak és zöldmozgalmak), emellett jellemző volt az állam által kontrollált nagy arányú szakszervezeti és szakmai érdekvédelmi tagság. • A rendszerváltások után a térségben csökkent a szocialista rendszert jellemző erőltetett, sokszor „kötelező jellegű önkéntesség”, és nőtt az új szervezetekben zajló „önkéntes alapú önkéntesség” (jóléti szervezetek, érdekcsoportok, emberjogi és zöld mozgalmak, fiatalok klubjai). Ennek ellenére az ezredfordulón a térségben igen alacsony volt az önkéntesség mértéke. (S. Juknevicius és A. Savicka 2003)

8. Önkéntesség és demokrácia • A demokrácia években mért hossza, és az emberi jogok helyzete az adott országban erős pozitív hatást gyakorolt az önkéntesség gyakoriságára. • DE az önkéntesség fontossága a demokratikus értékek terjedése szempontjából napjainkban csökken (az önszerveződés romantikus mitológiája?). • Az önkéntesek valamivel magasabb értékeket értek el a demokratikus attitűd skálán (az életkor, a nem és az iskolázottság kontrollálása után is), de a hatás igen gyenge (az iskolázottság hatása jóval erősebb a demokratikus attitűdre). Országos szinten is gyenge a kapcsolat az önkéntesség mértéke és a demokratikus attitűdök előfordulása között. (L. Halman 2003) • Az önkéntesség és a részvétel az önkéntes szervezetekben szélesíti a polgárok látókörét és erősíti a politikába való bekapcsolódásukat? Résztvevő megfigyelés USA (Nina Eliasoph 2003): A vizsgált önkéntesek, illetve a feletteseik direkt elkerülték a politikával kapcsolatos diskurzusokat az önkéntes munkamegbeszélések során, és inkább a konkrét feladatokra koncentráltak. A politikai témákat kisebb csoportokban egymás közt, illetve otthon beszélték meg. • Az önkéntes munka egyre kevésbé generál igazi közösségeket, az önkéntes tevékenység nagymértékben individuális aktivitássá vált. (Nina Eliasoph 2003)

9. Fiatalok és az önkéntesség A fiatalokat az új típusú önkéntesség jellemzi. Funkciói: • híd az oktatás, a munka és a szabadidő világa között, a fiatalság és a felnőtt lét között • társadalmi, szakmai, állampolgári szocializáció, szereptanulás • informális tanulás az atipikus munkavégzés közben • szakmai tapasztalatszerzés (az önkéntesség egyre professzionalizáltabb) • új típusú szabadidős tevékenységek megjelenítése • emberi kapcsolatok szélesítése. A fiatal önkéntesek motivációi: • tudatos karrierépítés (célracionális cselekvés) • új típusú karitatív motiváció (értékracionális cselekvés) (szolgáltató jelleg és reciprocitás, szemben a „csak segítő” attitűddel) • társadalmi- politikai tudatosság, egy szolidáris táradalom kialakításának igénye, a civil kontroll erősítése, a demokratikus értékrend terjesztése • a különböző tevékenységek kipróbálása („forgóajtós önkéntesség”), önkipróbálás, kísérletezés, összhangban a fiatalokra jellemző „kísérletező szocializációval”.

10. Az önkéntesség csoportképző szerepe I. • Az önkéntes munka nem „l’art pour l’art” tevékenység, hanem valamilyen ügy, hasznosnak tartott cél, segítendő csoport érdekében folyó tevékenység, ezáltal csoportképződést segít elő a segítők és a segítettek körében egyaránt. Ha személyre irányul akkor is csoportot képvisel (fogyatékosok, fiatalok mentális segítsége). • Korábban az önkéntes munka egyházi és társaséleti indíttatású volt, ma az önkéntes munkavégzéskor a csoporthoz tartozás rövidebb idejű, ritkán társasági jellegű, inkább programcentrikus és szerződéses. • Az önkéntesség ma individualizáltabb, de nem egoista motivációjú, terjed az új típusú altruizmus, ami nem zárja ki az önérdeket. Ez a csoportképződés új formáit hozza létre.

11. Az önkéntesség csoportképző szerepe II. • Bár a mai fiatalokra az individualizáltabb önkéntes munkavégzés jellemző, de azt is tulajdonképpen a csoportmunka, az együttműködés, a szolidaritás, a szociális készségek (elfogadás, megértés, kölcsönösség), a konfliktuskezelés és megoldás tanulására használják, és a munkáltatók is ezt értékelik. • A növekvő reciprocitás is segítheti a csoportképződést (szemben az önkéntesség korábbi egyirányú paternalista jellegével). • Az önkéntes munka során a demokratikus értékek erősödése által a csoport és a közösség is erősödik, a közösség, a csoport iránti felelősségérzet nő. • A fiatalok és a nők inkább preferálják a csoportos tevékenységet.

12. OTKA - önkéntes munka • KUTATÁSI KÉRDÉSEK: • Az önkéntesség hogyan illeszkedik a munkához, a tanuláshoz és a szabadidős tevékenységekhez a fiatalok körében? • Az új típusú önkéntes munka mennyiben jellemző a fiatalokra? (nemi különbségek: a lányokra inkább a tradicionális típusú?) • Az új típusú önkéntesség belső ellentmondásossága (instrumentális racionalitás kontra értékracionalitás) hogyan jelenik meg a fiatalok körében? • Milyen formákban, milyen szervezetekben folyik a fiatalok önkéntes munkavégzése? • Motivációk, funkciók, típusok vizsgálata. • Milyen értékek mentén szerveződnek az önkéntes munkát végző csoportok? Milyen a vallásosság szerepe a régi és új típusú önkéntességben?

13. OTKA folyt. • Milyen az önkéntesség közösség- és csoportképző szerepe? Létrejönnek-e az egyetemi évek alatt jellegzetes önkéntes munkát végző és önkéntes tevékenységet folytató csoportok? Milyen típusúak (formális-informális, állami, piaci, non-profit)? • Milyen a társadalmi és kulturális tőkeképződés az önkéntes munka során? Milyen a családi, baráti közösségek hatása? • Milyen az önkéntes munka és az informális tanulás kapcsolata? • Anómia csökkentése: Milyen az önkéntesség prevenciós, védő és korrekciós funkciója a fiatalok körében? • Háttérváltozók: pl. nem, kor, évfolyam, kar, szak, kollégisták, bejárók, városiak, albérletesek szerint vannak–e különbségek?

14. Fókuszcsoport kérdései • Végez-e önkéntes munkát: egyénileg - csoportosan, rendszeresen – alkalmanként, belföldön – külföldön, tudatosan – véletlenül, állami, non profit, for-profit keretben, formálisan (szervezetekben) – informálisan? • Miben látja hasznát, előnyét? Mi motiválta? • Kik véleménye szerint a rászorulók? Szokott-e adományokat adni és milyet (pénz, ruha, játék stb.), évente milyen összegben, kinek? • Milyen típusú önkéntes munkát végez? Milyen szervezeti keretek között? • Tisztséget visel-e? • Milyen területen végzi? (egészségügy, szociális szolgáltatás,sport, kulturális szolgáltatás, jogvédelem, politikai párt, környezetvédelem, békemozgalmak?) • Milyen önkéntes szervezetek vannak a DE-en? Részt vesz-e bennük? • Melyek véleménye szerint az önkéntes munkák legfőbb jegyei? • Milyen tulajdonságok kellenek, kik a jó önkéntesek? • Milyen a társadalmi elismerése az önkénteseknek általában és a hallgatók között? • Az önkéntesek kapcsolati hálója, csoportképződés.