Demokratikus iskola mozgalom

1. Demokratikus iskola mozgalom International Democratic Education Conference (IDEC) 1993 European Democratic Education Community EUDEC 2008 http://www.idenetwork.org/index.htm http://www.idenetwork.org/democratic-education-organisations.htm#EUDEC2008

2. Kb.200 iskola van világszerte A legrégebbi, ma is működő demokratikus iskola, Leiston-ban kb. 160 km-re Londontól. Alexander Sutherland Neill alapította 1921-ben. Az iskola egy magániskola és nem kap állami támogatást. Az iskola épülete egy nagy telekkel és sok melléképülettel a Neill család tulajdona. Miért tesznek fel a tanárok kérdéseket, amikre maguk tudjak a választ? Ha egy iskolában kérdések hangzanak el, akkor azoknak tanulóktól kellene jönniük. A. S. Neill (A dominie in Doubt 1921)

3. Summerhill-képek DRÁMA

4. A demokratikus iskolák emberi közösségek, melynek a tagjai idejük jó részét együtt töltik, dolgoznak, tevékenykednek, játszanak, röviden: együtt élnek. Ezekben az iskolákban a gyerekek ennek a közösségnek a tagjává válnak. Tapasztalatokat szereznek, tanulnak, legfőképpen arról, hogyan is működhet egy emberi közösség. Megtanulják azt is, hogy hogyan befolyásolhatják a többieket, és hogyan változtathatják meg a közösség működését. És ezt a tapasztalatot vihetik tovább későbbi életükbe. A demokratikus iskolákban tanár - diák/felnőtt- gyermek kapcsolat alapja a bizalom, a tekintély alapja a megszerzett tisztelet.

5. Működés • gyűlés megbeszéli az iskolaközösség minden ügyét, • többségi szavazással dönt a törvényekről és büntetésekről, • egyforma szavazati és megszólalási joga van az iskola minden tagjának ( a hatéves gyerektől az igazgatóig) • mindenkire érvényesek a meghozott törvények és büntetések is ugyanúgy. Nevelés • Neill elvette a személyiség tervezett, direkt formálását, • a nevelő itt nem konkrét utasításokat ad, de nem passzív • közvetetten (indirekt módon) viszonyokat, helyzeteket épít, • ez nem közvetlen állandó utasítgatással történik, hanem a részvételével, (aktivitásával, példájával ) a mindennapi eseményekben.

6. Demokratikus életformák Azokban a közösségekben, a családban, az iskolában, a munkahelyen, ahol könnyen megoldható, hogy minden érintett személyesen találkozzon. Nincs szükség képviseletre, mert mindenki maga képviselheti önmagát . Felnőtt társadalomban is sikeresen alkalmazott szervezetépítési modell már.

7. Előny - valóban felnőtté válnak Amennyiben ilyen gyűlések működnek a személyes közösségekben, a kisebb közösségek demokráciájában való részvétel erősíti az egyes emberek kifejezési képességét, ezekben a gyűlésekben mérlegelniük, dönteniük kell számos fontos kérdésben, ami szintén előnyösen hathat karakterük fejlődésében. O O Ahhoz, hogy az emberek a nagyobb egységek demokráciájában is részt kívánjanak venni, meghatározó tapasztalat, hogy a közösség tagjai megéljék, hogy a demokrácia egy rendszer, ahol szavuknak súlya van. Ez egy fontos visszajelzés számukra.

8. Demokratikus karakter erősítés • a kisközösségi demokráciában megélt élmények alapján képes érvelni, • képes elfogadni egy számára kedvezőtlen többségi döntést, • képesmagát ehhez a döntéshez tartani, • de képes különvéleményét fenntartani is, • és képes arra, hogy energiáit latba vesse azért, hogy megpróbálja meggyőzni a többséget, saját véleménye igazáról.

9. Jogok - kötelezettségek Elidegeníthetetlen jog, amihez nem párosul kötelezettség és ezeket a jogokat senki nem is veszítheti el: véleménynyilvánítási jog tisztességes és pártatlan igazságszolgáltatáshoz való jog a gondolatszabadság elve Gyermekjogi ombudsman http://www.gyermekjogok.obh.hu

10. Jogok - kötelezettségek Közös diák-tanár önkormányzat Minden demokratikus iskolában működik, az iskolai életre vonatkozó szabályokat megalkotja egy ember egy szavazat elven. A szabályok mindenkire tanárra és gyerekre kötelezőek. A szabályok betartását az iskola minden tagja feladatának tekinti. A szabálysértések „bíróság” elé kerülnek, és biztosított, hogy a szabálysértés kivizsgálása és az ítélet pártatlan legyen. Általában minden olyan kérdésben jogosult a közösség dönteni, ami csupán a közösséget érinti, és ahol a közösség minden tagja egyenlőnek tekinthető.