110 likes | 193 Views
" A mi célunk nem az volt, hogy valami pontban összvejöjjünk , hanem az, hogy sorban mindnyájan expectoráljuk, vagy magyarosan, kimellyesszük magunkat. (...) Tapsért szólotok, nem a magyar nemzetért." (Kölcsey, 1832. december). Az első demokratikus parlament összetétele.
E N D
"A mi célunk nem az volt, hogy valami pontban összvejöjjünk, hanem az, hogy sorban mindnyájan expectoráljuk, vagy magyarosan, kimellyesszük magunkat. (...) Tapsért szólotok, nem a magyar nemzetért." (Kölcsey, 1832. december) Az első demokratikus parlament összetétele Tősér Júlia, 2004. március 16.
A változás dimenziói • „Totális vércsere” (95% új képviselő) • Politikai orientáció • Szociális háttér • Átlagéletkor • Politikai orientáció: • Egykori MSZMP tagok: 13% (75%) • Párttitkárok, tanácsi funkcionáriusok: 2% (15%)
Szociális háttér • Felsőfokú végzettséggel rendelkezők: 89% (59%), 70%-uk független értelmiségi • Kádár-korszak műszaki-mezőgazdasági értelmisége: 18% (53%) • Jogászok, bölcsészek: 51% (23%) • Munkások: 4% (22%) • Korábbi rendszer gazdasági vezetői: 11% (32%)
A „doktor parlament” csoportjai • Klasszikus humán értelmiség (tanár, muzeológus, újságíró): 107 fő • Jogász (főleg ügyvéd): 72 fő • Közgazdász: 52 fő • Orvos, mérnök, agrár: 41-46 fő • Teológia: 16 fő • Középfokú mérnöki végzettségű: 15 fő
A jogászok jelentősége • Ügyvédek 1945 után hamar szembefordultak a rendszerrel • Szocializmus parlamentjeiben alulreprezentáltak, semleges területre vonultak • Kölcsönös tartózkodás • SZDSZ, MDF: sokan beléptek
Értelmiségi hatalomátvétel? • Korábban mesterségesen tömbösítettek • Nem egységes csoportok: • Különböző rétegek szószólói (vegyes eszmeáramlatok) • Különböző ágazatokból jöttek – műszakiak < humán
A humán értelmiség hatása a politikára • Szóbeliség szerepének felértékelődése– politikai színpad megszületése • Konfliktust vállaló személyek • Az összetétel hátránya: • Beszédkényszer • Reálfolyamatok megértése?
A politikai szocializációt befolyásoló egyéb tényezők • Múlthoz való viszony (szocialista időszak, Horthy megítélése) • Vallás: támogatása lehet program • Tömegkommunikáció – „képernyőképesség” kritériuma • Család • Értékrendet közvetít • Ösztönző erő lehet (Antall József – apja hatására; Torgyán-házaspár) • Kortárscsoportok • Ideológiai elképzelések közvetítése • Ösztönző erő (ős-FIDESZ)
Források • Parlamenti választások 1990 • Magyarország évtizedkönyve • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században • www.mkogy.hu